Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Miért számol hibásan az Adózóna 2010-es bérkalkulátora? Az adószakértőt kérdeztük.
Az Adózónán szereplő bérkalkulátor az adójóváírás számításakor véleményem szerint a törvény szövegével ellentétesen számol. Az szja törvény vonatkozó része kimondja: "33. § (1)A számított adót adójóváírás csökkenti, amely a) az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 17 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15 100 forint. Feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági határt. A jogosultsági határ a törvény szövege alapján egyértelműen jövedelemre vonatkozik, nem pedig az adóalap-kiegészítéssel növelt összegre.
A kalkulátor ezzel szemben az adójóváírás számolásakor a növelt összeggel számol a jogosultsági határ ellenőrzésekor, ezért pl. 220 ezer forintos havi jövedelem esetén nem a teljes 15100 forintos adójóváírást vonja le, hanem csökkenti ezt a (2) bekezdésben leírt módon (pontosabban itt is hibásan keveredik a valódi jövedelem és a növelt összeg), mintha az éves jövedelem, ami 2640 ezer forint, meghaladná a 3188 ezer forintot, pedig csak az adóalap-kiegészítéssel növelt összeg (3352800Ft) haladja azt meg. A törvény viszont a jövedelemre vonatkozik. A Pénzügyminisztérium kalkulátora hasonlóan számol, véleményem szerint szintén helytelenül. Bár a jogalkotó valószínűleg ezt a számolási módot szerette volna megfogalmazni, ez úgy tűnik nem sikerült, a törvény jelenleg mást mond.
Az olvasó jogértelmezésekor figyelmen kívül hagyta az Szja törvény 3.§ 75. pontját. Ez határozza meg a "magánszemély összes jövedelme az adóévben" fogalom tartalmát, mely a jogosultsági határ számításához szükséges. A szövegből egyértelműen kitűnik, hogy az összevont adóalappal kell számolni, aminek 2010-től része a kiegészítő-adóalap is. Az olvasó észrevétele nem teljesen megalapozatlan. A jogalkotó következetlenül alkalmazta a jövedelem fogalmát az Szja törvény 3.§ 75. pontjában. Erre fel is hívtam a figyelmét az Alkotmánybíróságnak beadványomban. Az Alkotmánybíróság válasza: "... azaz az éves összes jövedelem fogalmába belekerül az összevont adóalapba beszámított adóalap-kiegészítés is. Ennek ellenére az Szja tv. 3. § 75. pontjában definiált a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem vet fel olyan feloldhatatlan értelmezési problémát, mely lehetetlenné tenné az érintett norma alkalmazhatóságát."
A többi bérkalkulátoral kapcsolatos kérdésre az Adózónán olvashatja el a választ.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Részletesen bemutatjuk az ilyen esetben felmerülő kötelezettségeket, amelyekkel számolni kell.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?
Július 1. fontos határidő a megváltozott a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR) változása miatt.
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Még több százezer szavazatra lett volna szükség ahhoz, hogy érvényes legyen a 2022-es referendum, mégis ezt tekinti a kormány a népakarat megnyilvánulásának.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni.
Timur Ivanovot a bíróság különösen nagy értékű sikkasztásban, valamint bűnszövetkezetben elkövetett, ugyancsak különösen nagy értékű pénzmosásban találta bűnösnek.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.
A tettes a korábbi élettársa volt, aki a támadás folyamán életveszélyesen megsebesítette a közös gyereküket, majd magával is végzett.