A MarketWatch szerzője összeszedett pár tippet, mire is érdemes figyelni akkor, ha az ember nyugdíjasként vállalkozás alapítására adná a fejét. Kutatások ugyanis azt mutatják, hogy emelkedik a nyugdíjaskorúak által vitt vállalkozások száma az Egyesült Államokban: 1996-ban ez az arány még csak 14 százalék volt, 2012-ben azonban már 23 százalék. Sok embernek ennyi idősen már megvan a kellő tapasztalata, és esetleg a pénze is, hogy vállalkozásba fogjon. De ez nem elég.

Lehetséges, hogy a legjobb ötlet pattant ki a fejünkből a világon, ám fel kell tenni a kérdést: hajlandóak vagyunk ennek továbbvitelére annyi időt szánni, mint például egy újszülöttre? Megvannak az ehhez szükséges vezetői képességeink? Igyekezzünk magunkat kiértékelni, hogy mire vagyunk képesek, erre már rendelkeznek különböző eszközök, kérdőívek. Beszéljünk több vállalkozóval is, adjanak tanácsokat. Legyünk tisztában gyengeségeinkkel és erősségeinkkel, és legyünk hajlandóak a jó tanácsért fizetni is, ha szükséges.

Emellett fel kell térképezni azt is, mennyi pénzre lesz szükségünk. Sokan úgy vélik, hogy elég csak egy üzleti tervet elkészíteniük, utána már minden sínen van. Ez koránt sincs így. Fel kell térképezni azokat a lehetőségeket, amelyek például az induló vállalkozások számára nyitottak. Ugyanakkor nem érdemes például a nyugdíjas évekre félretett pénzekhez hozzányúlni, mivel mi van, ha nem jön be az üzlet.

Mindig maradjon egy menekülési útvonal, legyen egy B-terv. Sokan ugyanis folyamatosan csak öntik be a pénzt egy rosszul menő vállalkozásba, azután pedig hatalmas veszteséggel felszámolják az egészet. Ez nem jó megoldás. Szabjunk határt, hogy meddig érdemes egy vállalkozásra pénzt tenni, és legyen egy tervünk a háttérben, amelybe menekülni tudunk, ha nem jön minden úgy össze, ahogy szerettük volna.