Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Döntött az Európai Unió Bírósága: nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az „Erzsébet étkezési utalvány” rendszer egyes elemei, amely rendszerek Magyarországon lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy a munkavállalóiknak kedvező adózási feltételek mellett biztosítsanak béren kívüli juttatást.
Az Európai Unió Bírósága igazat adott az Európai Bizottságnak a magyar kormánnyal szemben, és úgy döntött, a magyar cafeteria-rendszer egyes elemei sértik az uniós jogot. A kormány változtatásra fog kényszerülni.
Az Európai Unió bírósága szerint a magyar cafeteriaszabályok akadályozzák a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, hátrányosan megkülönböztették más tagállamok cégeit, amelyek ezzel kiszorultak a magyar cafeteriapiacról.
Az Európai Bizottság az Erzsébet-utalványok és a Széchenyi-pihenőkártya (SZÉP) miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. A kormány kezdettől fogva kötötte az ebet a karóhoz, az uniós vizsgálatból nyilvános vita, majd per lett, amit a bizottság tavaly áprilisban indított el az Európai Unió Bíróságán.
Az ügy onnan indult, hogy a magyar állam törvényi erővel kiebrudalta az étkezésijegy-piacról a külföldi cégeket. 2011 novemberében az adótörvényekbe szuszakolták az Erzsébet-utalvány 2012-es bevezetését. Addig a piacot francia utalványforgalmazó cégek uralták, például a Chèque Déjeuner és a Sodexo. Alig egy év elteltével az adótörvények változása után az állami étkezésijegy-kibocsátó gyakorlatilag monopolhelyzetbe került. Hasonló folyamatok zajlottak le a SZÉP-kártyával is.
Régóta lehetett sejteni, hogy a magyar kormány elbukja a pert, ugyanis tavaly az Európai Bíróság melletti főtanácsnok is a kormány ellen foglalt állást. A főtanácsnok szerint több ponton is ellentétes az uniós joggal a magyarországi cafeteriaszabályozás, és a magyar kormány érveit alapjaiban utasította el (a főtanácsnok álláspontja nem kötelezi a bíróságot, de elég gyakori eset, hogy a bíróság döntése összhangban van a főtanácsnok véleményével).
A kormány viszont még a főtanácsnoki állásfoglalás után sem tágított. Az NGM elfogultnak minősítette a főtanácsnokot, utalva arra, hogy ugyanolyan nemzetiségű, mint a cégek, amelyeknek a lábára lépett az Orbán-kormány a cafeteria ügyben. Az NGM azt írta tavaly szeptemberben, a 2016 elejére várt jogerős ítélet után fogják érdemben értékelni.
A kormány ezen a ponton már nem sokat tehet. Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy Magyarország megszegte az uniós kötelezettségeit, és az EU-s szabály az, hogy az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Amennyiben az eljárást elindító Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem teljesítettük az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.
Azok a cégek, amelyeknek az elmúlt években kárt okozott a szabályozás, pert indíthatnak a magyar állam ellen. Az Európai Bíróság ítélete a magyar bíróságokra nézve irányadó, tehát azt már aligha kell majd bizonygatniuk, hogy a magyar állam intézkedései kárt okoztak számukra. Egyedül az lehet vita tárgya, hogy ez a kár mekkora, az összeget azonban Magyarországnak ki kell majd fizetnie.
A szabályozást most uniókonformmá kell tenni, ez viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jelenlegi monopolista rendszer a gyakorlatban megváltozik. El lehet képzelni olyan megoldást, amelyben a magyar jogalkotó úgy csűri-csavarja a szabályokat, hogy az állami monopóliumok megmaradnak. Ebben az esetben viszont az Európai Bizottság mérlegelni fogja, hogy az új jogi környezet szerinte megfelelő-e, és ha nem, akkor folytathatja a jelenleg lezártnak tekinthető eljárást, vagy akár újat is indíthat. A történet tehát várhatóan még nincs lezárva, de Magyarország egyértelműen vesztésre áll a csörtében.
A probléma
A magyar adójogi szabályozás lehetőséget ad a munkáltatóknak, hogy adókedvezménnyel, béren kívüli juttatásként Széchenyi-pihenőkártyát (SZÉP-kártya) és Erzsébet-utalványt adjanak a munkavállalóiknak, előbbit a dolgozók például üdülésre, utóbbit élelmiszer-vásárlásra használhatják fel. A törvény azt is előírja, hogy a munkáltató az adókedvezményt csak akkor veheti igénybe, ha ezt a két cafeteriát nyújtja.
Ez volt a problémája a bizottságnak, mert úgy látta, hogy Magyarország ezzel megsértette a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát (valamint SZÉP-kártya tekintetében a szolgáltatási irányelvet azáltal, hogy a szóban forgó adókedvezmények kizárólag SZÉP-kártya és Erzsébet-utalvány használata esetén vehetők igénybe, amelyek kibocsátási feltételeit a bizottság túlságosan megszorítónak tartja.
Az Európai Unió Bírósága öt pontban meszelte el a magyar szabályokat:
Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Zenei mogulból elítélt bűnöző lett Sean Combs, az egykori hiphopkirály, aki zűrös ügyei ellenére magabiztosan hitte, hogy érinthetetlen.
Az egészségügyi államtitkár anyja egyszer megpofozta Gyurcsányt.
Az atomerőműben súlyos a kár, de sugárveszély egyelőre nincs. Akkor minden rendben? Egyáltalán nem.
Az Oroszország-szakértő szerint a kormánymédia „teljesen nyilvánvalóan hergel és uszít”.
Eltűnésekor hawaii mintás inget viselt.
Egy sárkányszörfös jókor volt jó helyen.
Egy-egy hátúszó néha elbizonytalanítja a fürdőzőket.
Pontosan úgy működik, mint a légvédelmi rendszerek.