szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Döntött az Európai Unió Bírósága: nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az „Erzsébet étkezési utalvány” rendszer egyes elemei, amely rendszerek Magyarországon lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy a munkavállalóiknak kedvező adózási feltételek mellett biztosítsanak béren kívüli juttatást.

Az Európai Unió Bírósága igazat adott az Európai Bizottságnak a magyar kormánnyal szemben, és úgy döntött, a magyar cafeteria-rendszer egyes elemei sértik az uniós jogot. A kormány változtatásra fog kényszerülni.

Az Európai Unió bírósága szerint a magyar cafeteriaszabályok akadályozzák a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, hátrányosan megkülönböztették más tagállamok cégeit, amelyek ezzel kiszorultak a magyar cafeteriapiacról.

©

Az Európai Bizottság az Erzsébet-utalványok és a Széchenyi-pihenőkártya (SZÉP) miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. A kormány kezdettől fogva kötötte az ebet a karóhoz, az uniós vizsgálatból nyilvános vita, majd per lett, amit a bizottság tavaly áprilisban indított el az Európai Unió Bíróságán.

Az ügy onnan indult, hogy a magyar állam törvényi erővel kiebrudalta az étkezésijegy-piacról a külföldi cégeket. 2011 novemberében az adótörvényekbe szuszakolták az Erzsébet-utalvány 2012-es bevezetését. Addig a piacot francia utalványforgalmazó cégek uralták, például a Chèque Déjeuner és a Sodexo. Alig egy év elteltével az adótörvények változása után az állami étkezésijegy-kibocsátó gyakorlatilag monopolhelyzetbe került. Hasonló folyamatok zajlottak le a SZÉP-kártyával is.

Régóta lehetett sejteni, hogy a magyar kormány elbukja a pert, ugyanis tavaly az Európai Bíróság melletti főtanácsnok is a kormány ellen foglalt állást. A főtanácsnok szerint több ponton is ellentétes az uniós joggal a magyarországi cafeteriaszabályozás, és a magyar kormány érveit alapjaiban utasította el (a főtanácsnok álláspontja nem kötelezi a bíróságot, de elég gyakori eset, hogy a bíróság döntése összhangban van a főtanácsnok véleményével).

A kormány viszont még a főtanácsnoki állásfoglalás után sem tágított. Az NGM elfogultnak minősítette a főtanácsnokot, utalva arra, hogy ugyanolyan nemzetiségű, mint a cégek, amelyeknek a lábára lépett az Orbán-kormány a cafeteria ügyben. Az NGM azt írta tavaly szeptemberben, a 2016 elejére várt jogerős ítélet után fogják érdemben értékelni.

 

©

A kormány ezen a ponton már nem sokat tehet. Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy Magyarország megszegte az uniós kötelezettségeit, és az EU-s szabály az, hogy az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Amennyiben az eljárást elindító Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem teljesítettük az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.

Azok a cégek, amelyeknek az elmúlt években kárt okozott a szabályozás, pert indíthatnak a magyar állam ellen. Az Európai Bíróság ítélete a magyar bíróságokra nézve irányadó, tehát azt már aligha kell majd bizonygatniuk, hogy a magyar állam intézkedései kárt okoztak számukra. Egyedül az lehet vita tárgya, hogy ez a kár mekkora, az összeget azonban Magyarországnak ki kell majd fizetnie.

A szabályozást most uniókonformmá kell tenni, ez viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jelenlegi monopolista rendszer a gyakorlatban megváltozik. El lehet képzelni olyan megoldást, amelyben a magyar jogalkotó úgy csűri-csavarja a szabályokat, hogy az állami monopóliumok megmaradnak. Ebben az esetben viszont az Európai Bizottság mérlegelni fogja, hogy az új jogi környezet szerinte megfelelő-e, és ha nem, akkor folytathatja a jelenleg lezártnak tekinthető eljárást, vagy akár újat is indíthat. A történet tehát várhatóan még nincs lezárva, de Magyarország egyértelműen vesztésre áll a csörtében.

A probléma

A magyar adójogi szabályozás lehetőséget ad a munkáltatóknak, hogy adókedvezménnyel, béren kívüli juttatásként Széchenyi-pihenőkártyát (SZÉP-kártya) és Erzsébet-utalványt adjanak a munkavállalóiknak, előbbit a dolgozók például üdülésre, utóbbit élelmiszer-vásárlásra használhatják fel. A törvény azt is előírja, hogy a munkáltató az adókedvezményt csak akkor veheti igénybe, ha ezt a két cafeteriát nyújtja.

Ez volt a problémája a bizottságnak, mert úgy látta, hogy Magyarország ezzel megsértette a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát (valamint SZÉP-kártya tekintetében a szolgáltatási irányelvet azáltal, hogy a szóban forgó adókedvezmények kizárólag SZÉP-kártya és Erzsébet-utalvány használata esetén vehetők  igénybe, amelyek  kibocsátási feltételeit a bizottság túlságosan megszorítónak tartja.

Az Európai Unió Bírósága öt pontban meszelte el a magyar szabályokat:

  1. A magyar jogszabály alapján olyan cégek nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát, amelyeknek más uniós tagállamban van a székhelyük, csak a magyarországi társaságok. Ez sérti azt az irányelvet, hogy a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában.
  2. A magyar szabályok azt is megszabják, hogy milyen formában működjön az a cég, amely SZÉP-kártyát akar kibocsátani, és arra is kötelezi a kártya kibocsátóját, hogy csak magyar cég leányvállalataként működhet. Ez is kizárja a külföldi cégeket, és a bíróság megállapította, hogy emiatt a magyar szabályok nem egyeztethetők össze azzal az irányelvvel, mely szerint a szolgáltatókat nem lehet hátrányosan megkülönböztetni a székhelyük alapján.
  3. A magyar cafeteriaszabályoknak csak a magyarországi székhellyel rendelkező pénzintézetek képesek megfelelni, ugyanis az előírás szerint a SZÉP-kártya kibocsátóinak minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartaniuk. Ez is a cégek székhelye szerinti hátrányos megkülönböztetés.
  4. A kistelepüléseken való jelenlét megkövetelésével a magyar szabály megfosztja a külföldi cégeket attól a joguktól is, hogy magyarországi letelepedés nélküli, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás mellett döntsenek.
  5. A bíróság azt is ellentétesnek találta az uniós joggal, hogy a magyar szabályok monopol helyzetbe hozták a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt (MNÜA), mellyel  megsértettük a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát is. Az utalványokat a törvény szerint csak az MNÜA árulhatja a munkáltatóknak, és a bevételeket szociális tevékenység vagy munka finanszírozására fordíthatja.

Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!


Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Valaki 172 millió forintot adott egy 5,5 kilós meteoritért, de nem is csoda

Valaki 172 millió forintot adott egy 5,5 kilós meteoritért, de nem is csoda

Donald Trump és Kim Dzsong Un ismét nekifut a világbékének

Donald Trump és Kim Dzsong Un ismét nekifut a világbékének

A nap videója: a mai divatterepjárókat megszégyeníti a régi apró Mini

A nap videója: a mai divatterepjárókat megszégyeníti a régi apró Mini

Csontfűrésszel és gúnyos vigyorral a kritikus újságírók ellen

Csontfűrésszel és gúnyos vigyorral a kritikus újságírók ellen

Önsorsrontó keretek - Bajnai Gordon 7 pontos elemzése a gazdaságról

Önsorsrontó keretek - Bajnai Gordon 7 pontos elemzése a gazdaságról

Ha azt hitte, hogy a külföldön megütött lottónyeremény után nem kell itthon adóznia, van egy rossz hírünk

Ha azt hitte, hogy a külföldön megütött lottónyeremény után nem kell itthon adóznia, van egy rossz hírünk