„Rengeteg hörcsög volt a nyolcvanas-kilencvenes években Magyarországon: túlszaporodtak és megették a termést. A mérgezés ártott volna védett állatoknak is, így érdek volt a befogásuk, fizettek is érte. Egy-két millió példányt kaptak el itthon, a prémjüket Németországba, Olaszországba és Ausztriába adták el bélésnek. Én is így kezdtem” – mesél Csányi János, a Furever by Csányi tulajdonosa a kezdetekről.
A szőrmekikészítő, tanoncéveit még a Pannónia Szőrmegyárban töltő János vállalkozása több mint 20 éve indult egy kikészítőműhellyel. Mára Közép-Európa legnagyobb szőrrel foglalkozó vállalkozásává nőtte ki magát, tavalyi bevétele 125 millió forint volt.
Csányi János
Reviczky Zsolt
„Gyerekkoromban kaptunk egy báránybőrt és magával ragadott, hogy milyen gyönyörű lehet a végeredmény, ezért kitanultam a szakmát. A szűcsmesterség innen már csak egy lépés volt: én is jobban járok, ha felvásárolom, kikészítem, megvarrom, és én is adom el” – mondja. A néhány év alatt 50 fősre duzzadó vállalkozás munkát tudott biztosítani az állami gyárak megszűnésével elbocsátott, a szakma még utolsó mesterembereinek, külföldről is sokan keresik őket, hogy jönnének hozzájuk tanulni.
Hol van már a nagymama jó öreg, naftalinszagú, nehéz bundája?
Isaszegen 2012-ben nyitották meg bemutatótermüket, amely mellett nagyszabású szőrmekikészítő üzem és szűcsműhely is működik, ahol egy bunda átlag egy munkahét alatt készül el. 15 éve a Józsefvárosban, az akkori Köztársaság téren volt üzletük: „Nagy divatja volt a 2000-es évek elején az irhának, még a középosztály is vásárolta. A devizahitelválsággal tűnt el ez a réteg, akkor évekig érezhető volt a visszaesés, ezért bezártuk az üzletet” – meséli Végh Nikoletta, a vállalkozás marketingvezetője.
Addig körülbelül öt fazont gyártottak: nőknek és férfiaknak, barna cipőhöz vagy feketéhez. Az elmúlt 2-3 évben ez is megváltozott, nagynevű hazai márkákkal is elkezdtek dolgozni, és követik a legújabb világtrendeket is. Bár olasz, spanyol, francia és dán partnerek nemes szőrméből készült kollekcióit is forgalmazzák, és több ezer darabos árukészletük van, a cég bevételének jelentős részét a saját márkája, a Furever darabjaiból származó eladások teszik ki.
Reviczky Zsolt
Elsősorban magyar alapanyagot – rókát, nyulat, csincsillát és még ma is hörcsögöt – használnak, a többit Olaszországból, Koppenhágából és Angliából szerzik be. A Furever by Csányi munkáját dicséri több nyugat-európai luxuscég szőrmés-prémes megoldásai. A Marc Jacobs, a Moncler vagy a Burberry mellett olyan hollywoodi szuperprodukciókhoz is varrtak szőrmés jelmezeket, mint a Szárnyas fejvadász, az Underworld, a Borgiák vagy a Robin Hood. De készítettek már csincsilla ágytakarót dubaji sejknek is.
„A vásárlóink 70-80 százalékát fiatalok teszik ki, akik kifejezetten a divatos darabokat keresik. Egyre nagyobb az igény a színes, könnyű szőrmékre. Nyugaton a szőrme inkább divatcikk, sokaknak van több, kifejezetten látványos darab a szekrényében. Itthon az átlag spórol rá, így kevésbé feltűnő fazont választ. Nálunk lehet szép bundát venni már egy minőségi szövetkabát áráért, a felső határ pedig a csillagos ég” – mondja Végh Nikoletta. A legolcsóbb a nyúl, a legdrágább általában a coboly és a csincsilla.
Melyik oldal áll nyerésre?
Évtizedek óta marják egymást a szőrmeipar képviselői és az állatvédők. Eddig az utóbbi tábor volt a hangosabb, így több divatmárka is felhagyott a valódi szőrme használatával. A szőrmeipar ennek ellenére ugrásszerű növekedésnek indult: a legnagyobb divatházak idei őszi-téli kollekcióinak 70 százaléka tartalmaz valódi szőrmét, egyre több kisebb kereskedő is tart szőrmét, akár csak kisebb kiegészítők formájában.
Reviczky Zsolt
Az iparág is akcióba lépett: egyre több kampányban igyekeznek a fenntarthatóságról és a környezetkímélő kikészítésről meggyőzni a fogyasztókat. Az állatok tartására vonatkozó EU-s jogszabályok előtt is szigorú protokollt írtak elő a szövetségek a prémesállat-tenyésztőknek, ennek megsértését szankcionálják.
Emellett számos vegyi anyag használatát betiltották. Így a kikészített szőrme ötven év alatt teljesen lebomlik, szemben a kőolajszármazékból gyártott műszőrmével, aminél ez legalább 500 év.
Reviczky Zsolt
„A prémesállat-tenyésztésre mezőgazdasági tevékenységként kellene tekinteni. A megfelelő táplálék, a vitaminok, a kényelmes élet- és mozgástér, a társas igényeik, jólétük biztosítása, az állatorvosi ellátás mind elengedhetetlenek ahhoz, hogy kiváló minőségű, gyönyörű legyen az állatok szőrméje” – mondja Csányi János. Azt is kiemeli: a lehető leggyorsabban, legkevesebb stresszel altatják el az állatokat, egy pillanat az egész, nem éreznek semmit.
Az európai szőrme útja
A legjelentősebb prémtermelők a skandináv államok, az élen Dániával, ahol a prémtermelés hozza az országnak a harmadik legtöbb bevételt. Csányiék előtt is a dán minta lebeg.
Egyre több európai országban azonban a teljes iparágat vagy egyes állatfajok tenyésztését tiltják be. Hegedűs Anna, a Magyar Szőrmeipari Szövetség titkára szerint nem ez a megoldás. A tenyésztést így olyan helyekre helyezik át, vagy ott folytatják "hobbiszinten", ahol kevésbé szigorúak a szabályok, vagy nem is létezik ellenőrzés, a valódi szőrmére ugyanis van kereslet.
Hegedűs Anna és Csányi János
Reviczky Zsolt
„2014-ben hosszú harcok árán sikerült csak elérni itthon, hogy ne tiltsák be a prémesállat-tenyésztést, mivel az EU-ban engedélyezett, mellesleg a vidéken koncentrálódó telepek munkalehetőséget teremthetnek az elmaradott vidéki régiókban. A prémesállat-tenyésztést számos országban politikai és nem gazdasági kérdésként kezelik, figyelmen kívül hagyva, hogy hány embernek nyújt megélhetést” – mondja Hegedűs Anna.
Az európai szőrmeiparra is visszaütött azonban az, hogy a kilencvenes években a Távol-Keletre helyezték át a gyártást a nagy cégek. Itthon is eltűnőben van ugyanis a szűcsmesterség, ami rendkívül összetett és mérnöki tudást igénylő foglalkozás: ahányféle prém, annyi szakértő kéz szükséges a megmunkáláshoz. Az eresztés során például 4 mm-es csíkokból szerkesztik össze a táblát, hogy úgy tűnjön, mintha egy darabból készült volna – a végeredmény lenyűgöző, kézzel viszont heteket vesz igénybe munka.
Reviczky Zsolt
Kínából rengeteg gyenge minőségű szőrme származik, a helyzet azonban nem olyan rossz: az európai szőrme 80 százalékát is az ázsiai országban vásárolják fel – hogy aztán feldolgozva Európában értékesítsék, magyarázza Hegedűs Anna: „Négy kínai szervezet tagja a nemzetközi szövetségnek, nagy erőfeszítéseket tesznek a kínai szőrmeipar szabályozására. Ők is tudják, hogy csak úgy maradhatnak a piacon, ha követik az európai normákat.”
