Ágazati bontásban tavaly a kereskedelemhez és a gépjármű-javításhoz kötődött a legtöbb, 2048 felszámolási eljárás, megelőzve az építőipart (904) és a feldolgozóipart (619) – írta a Világgazdaság. Et követi a rangsorban az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (574), a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység területén (548), továbbá a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban (529) is. A csődeljárások terén a feldolgozóipar volt az éllovas 9 eljárással, utána az ingatlanügyletek szektora (8), illetve a kereskedelem és gépjárműjavítás következett (6).

Közép-Magyarország vezeti a felszámolás alá került gazdasági társaságok listáját 3571 céggel, ennke oka, hogy a tavaly országszerte működő 572,5 ezer vállalkozás 56,6 százaléka Budapesten és környékén volt bejegyezve. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyét felölelő Dél-Alföld a második (832), a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét magába foglaló Észak-Alföld pedig a harmadik (646) a felszámolási adatokat tekintve. A csődeljárások terén is Közép-Magyarország az első 15 üggyel, megelőzve a Közép-Dunántúlt (8) és a Dél-Alföldet (6).

A csőd- és felszámolási eljárások számához hasonlóan 2015 óta mérséklődik a kényszertörlések száma is; akkor 35,2 ezer ilyen típusú eljárás indult, tavaly pedig már csak 16,6 ezer. A végelszámolási eljárások száma ellenben nőtt: a 2017-ben regisztrált 10,1 ezer eset előtt 2013-ban mértek legutóbb öt számjegyű eljárást. Végrehajtás alá is több, 52,8 ezer vállalkozás került, a mutató értéke 2016-ban 48,2 ezer, 2015-ben pedig 46,7 ezer volt.