Rossz hírt kaptak a pereskedő devizahitelesek az Európai Bíróságtól

A Fővárosi Törvényszék 2017 januárjában fordult először az uniós bírósághoz, hogy megállapítsák, nem sérti-e az EU-jogot a devizahitelek elszámolásának törvénye. Most a Budai Központi Kerületi Bíróság három fő kérdésére érkezett válasz az Európai Bíróságtól a devizahitelek ügyében.

A magyar bíróság azt szerette volna megtudni, hogy

1. a hitelintézetek által a devizahitel-szerződésekben alkalmazott árfolyamrés jogellenességének megállapítása után más, jogszabályban meghatározott árfolyam alkalmazásával orvosolhatják-e a helyzetet, és hogy erre akkor is lehetőségük van-e, ha a szerződés érvényben tartása az árfolyamkockázat miatt ellentétes a fogyasztó gazdasági érdekeivel;
2. összhangban van-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal az, hogy a magyar Országgyűlés törvényi úton úgy módosította a devizahitel-szerződéseket, hogy az árfolyamkockázat terhét a továbbra is a fogyasztó köteles viselni;
3. az említett uniós szabályok és alapelvek megengedik-e azt, hogy a Kúria a fogyasztóvédelem területén olyan jogegységi határozatokkal irányítsa az alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatát, amelyek nem átlátható eljárás keretében születnek.

Nils Wahl főtanácsnok szerint főszabályként nincs kihatása a szerződés tisztességtelen feltételek által nem érintett részeinek az érvényességére – azaz, ha szerződés megsemmisül, a részletekben megfizetendő fennmaradó kölcsönösszeg azonnal esedékessé válik, ami azzal a kockázattal jár, hogy meghaladja a fogyasztó pénzügyi képességeit, és ezért jobban bünteti őt, mint a hitelezőt.

A fogyasztó gazdasági érdeke pedig nem értékelhető kizárólag az árfolyamkockázat szempontjából, emiatt az irányelv nem értelmezhető úgy, hogy az adott ügyben eljáró bíróság kizárólag arra támaszkodhat, hogy az említett szerződés egészének semmissé nyilvánítása a fogyasztó számára kedvező-e. Tehát a nemzeti bíróság szerepe a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének megállapítására korlátozódik, a szerződés más kikötéseinek módosítására nincs lehetősége.

Wahl szerint tehát az irányelvvel nem ellentétes az a magyar jogszabályi rendelkezés, hogy a szerződéseket a tisztességtelen feltétel nélkül hatályban tartsa.

A főtanácsnok szerint az irányelvbe belefér, hogy a jogalkotó bizonyos tisztességtelen kikötéseket törvények útján érvénytelenítsen az igen elterjedt, tisztességtelen banki gyakorlatok megszüntetése érdekében – anélkül azonban, hogy megsemmisítené az érintett szerződéseket.

A főtanácsnok szerint bár a Kúria által elfogadott jogegységi határozatok ugyan kötelezőek a magyar bíróságokra nézve, nem akadályozzák azokat abban, hogy megvizsgálják az eléjük tárt szerződések uniós joggal való összhangját. A főtanácsnok szerint semmi sem áll az útjában annak, hogy a magyar bíróságok előzetes döntéshozatali eljárás keretében a bíróságtól kérjék a Kúria jogegységi határozatai az uniós joggal való összhangjának megvizsgálását, ha kételyeik merülnek fel.

Október elején több magyar devizahiteles keresetét is elutasította az Európai Bíróság. A devizahitelesek azt szerették volna elérni, hogy az Európai Bizottság nyújtson betekintést azokba a vizsgálati papírokba, amelyek alapján nem indított eljárást Magyarország ellen – ezzel pedig hallgatólagosan beleegyezett a devizahitel-szerződések jogszabályokkal történő módosításába.