Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Feltették a kormányzati honlapra a nemrég elfogadott új exportstratégia kivonatát. A dokumentum elég kevés konkrétumot tartalmaz, főleg célkitűzéseket fogalmaz meg, az azok „megvalósításához szükséges eszközöket a következő hónapokban dolgozza ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium a szakterület szerint illetékes társtárcák, a feladat- és hatáskörükben érintett állami szervezetek és ágazati szereplők bevonásával”.
Legyen diverzitás!
Néhány érdekesség azért található a kivonatban, például nincs már semmiféle konkrét cél arra, a magyar export mekkora részének kellene az EU-n kívülre mennie. Jelenleg a magyar export 80 százaléka az unióba irányul, cél a kifelé irányuló export „részarányának számottevő emelése 2030-ig”.
Ennek prioritásai:
- „Elsődlegesen a Nyugat-Balkánon mutatkozik a hazai vállalkozások számára export lehetőség (kialakuló fizetőképes kereslet, logisztikai közelség, beruházási potenciál miatt)”
- A visegrádi országokkal „kiválóak a politikai kapcsolataink, melyeket gazdasági együttműködés területén is ki kell használni, elsősorban közös nemzetközi projektekben, infrastrukturális fejlesztésekben”
- „A hazai vállalkozások árualapját és a fogadó országbeli keresletet figyelembe véve különösen nagy potenciált hordoznak az alábbi országok: Szerbia, Törökország, Izrael, Egyiptom, Marokkó, Egyesült Arab Emírségek, Dél-afrikai Köztársaság, Ghána, Kenya, Uganda, Etiópia, Nigéria, Japán, Vietnam, Kína, Oroszország, Kazahsztán, Mexikó, Brazília, Kolumbia.”
Legyen Magyarország brand!
„A külpiaci megjelenés sikerességének egyik kulcsa az adott termék vagy szolgáltatás megfelelő marketingje. Jelenleg csekély számú globálisan ismert és elismert magyar márka (termék vagy szolgáltatás) létezik, vagy áll ennek kapujában. Globális mércével mérve kis nemzetgazdaságoknál döntő tényező az ország, mint brand megfelelő pozicionálása. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy a sikeres exportpromóciós gyakorlattal rendelkező országok összekötik az országmárkázást egy adott termék vagy szolgáltatás export promóciójával.”
Afrikában a vackot is el lehet sózni
A stratégia erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek alapján elemzi a világ különféle régióiba irányuló export lehetőségeit, ebből a kivonat néhányat tartalmaz.
A szubszaharai Afrika esetében például a magyar export erősségei között szerepel, hogy
„e térségben versenyképes lehet a hazai gazdaság alacsonyabb technológiai színvonalú export árualapja is”.
Magyarra fordítva: ezekbe az országokba a vacakabb magyar árukat is jobb eséllyel lehet elsózni. Versenyhátrányt jelent ugyanakkor a nagy távolság Magyarország számára.
Van, ami nem reális
A stratégiában a világot négy szempontból osztották fel:
- Legnagyobb potenciálú, meglévő piacok,
- Potenciális piacok,
- Középtávon reális lehetőséget nyújtó piacok,
- Középtávon egyelőre nem reális piacok.
A világ országai ágazatonként más-más kategóriába kerülnek, az USA például vízipar szempontjából nem reális piac, de a gyógyszeripar és az egészségügyi eszközök szempontjából nagy potenciálú, meglévő piac.
Mintafarmok és inkubációs központok
Ami a kormány tennivalóit illeti, a kivonat kilenc darabot sorol fel, ezek közül néhány:
- Hazai érdekű nemzetközi fejlesztések tekintetében nagyobb méretű projektek támogatása a cél, kifejezetten a hazai cégek exportjának támogatása (referencia megszerzése) érdekében. Éves szinten legalább két stratégiai nagyságrendű, nemzetközi fejlesztési program magyar gazdasági szereplők bevonásával történő megvalósítása indokolt a közeljövőben elsősorban az afrikai kontinensen.
- A washingtoni „Business Promotion and Development Campus” üzletfejlesztési centrum mintájára további legalább négy helyszínen (előreláthatóan: Finnország, Izrael, Dél-Korea, Szingapúr) kívánunk inkubációs központot létrehozni hazai startupok számára.
- A hazai élelmiszeripari és agrártechnológiai export támogatására kiváló eszköze a fogadó ország mezőgazdasági területein magyar mintafarmok létesítése, ahol a vetőmagok, talajjavító szerek és innovatív mezőgazdasági megoldások (pl. agrárinformatikai rendszerek) eredményessége mutatható be a gyakorlatban.
