Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Idén 55,6 milliárd forint tűnhet el a médiapiacról, a teljes kommunikációs iparág pedig 148,8 milliárd forintos visszaeséssel számolhat az idén
– derült ki a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és a Scores Group kutatóintézet kérdőíves Barométer kutatássorozatából.
A kutatás során azt igyekeztek felmérni, hogy milyen hatással volt a koronavírus-járvány okozta válság a kommunikációs szakmára, annak bevételeire, illetve hogy megismerjék a piac jövőbeli kilátásait, az iparág szereplőinek javaslatait. Az első adatfelvétel április-május fordulóján készült, az aktuális lekérdezés augusztusban és szeptember elején, a második hullám berobbanása előtt zajlott, harmadik szakaszát pedig november végére tervezik. Az első adatfelvételben 386, a másodikban 359 cégvezető vett részt, elsősorban a szövetség tagvállalatai vagy a társszövetségek képviselői válaszoltak, de bekapcsolódtak egyéb iparági szereplők is.
A májusi prognózisban előre jelzetthez képest ugyan kisebb mértékű csökkenést jósolnak a válaszadók, de iparági szinten még mindig nagyon jelentős piaci esésre számítanak:
a 2019-es médiatorta 245,08 milliárdról idén 189,48 milliárdosra apadhat szerintük, miközben az ezt is magába foglaló teljes kommunikációs piac 467,96 milliárdról 319,16 milliárdosra csökkenhet tavalyhoz képest.
Az iparág üzleti helyzetének romlási esélye továbbra is fennáll, de az előző felmérés 76 százalékához képest már csak a válaszolók 53 százaléka számol ezzel a forgatókönyvvel. Stagnálásra negyedannyival többen számítanak, javulásra pedig a felmérés 4 százalékához képest már 10 százalék lát esélyt. A legborúlátóbbak az ügynökségek.
A válaszadók 96,8 százaléka szerint az ágazatnak továbbra is szüksége lenne célzott kormányzati segítségre.
Azok aránya, akik a munkavállalók fizetésének részleges átvállalását látnák szívesen, a tavaszi 60 százalékról 44 százalékra csökkent, vagyis feltehetően már nem bíznak a cégvezetők ebben a lehetőségben. A kormányzati segítségre leginkább az ügynökségek részéről mutatkozna igény, nekik 92 százaléka a járulékterhek csökkentését szeretné. Az állami költések szintjének emelését pedig leginkább a médiatulajdonosok igényelnék.
