"Milánóban megnyílt szeptemberben a Spazio Lenovo, ez a cég zászlóshajója Európában. Tavasszal pedig Magyarországon nyitunk gyárat, amely kiszolgálhatja a fogyasztóinkat egész Európában" – mondta a China Dailynek Gina Csiao, a Lenovo alelnöke. A döntés annyiban nem meglepő, hogy a világjárvány ideje alatt az emberek sokkal több időt töltenek otthon, sokan home office-ban dolgoznak vagy tanulnak, ezért nagy a kereslet a cég termékeire.

De a lap összeállítása szerint nem ők az egyetlenek: az Európára jellemző kiszámítható és biztonságos üzleti környezet és az ehhez kapcsolódó „kedvező politikai feltételek” ugyanis erre ösztönzik a kínai cégeket, miközben az USA-val való kereskedelmi háború miatt egyre inkább elfordulnak az Egyesült Államoktól – mondja He Yun, a hunani államigazgatási egyetem professzora.

A folyamat már tavaly is látható volt, akkor az egy évvel azelőttihez képest 59,6 százalékkal többet, 10,52 milliárd eurót költöttek a kínai cégek az öreg kontinensen, főleg Hollandiában, Svédországban, Németországban és Nagy-Britanniában fektettek be.

A szakértő szerint a fenti említett feltételek miatt a pandémia utáni fellendülésben döntő szerep juthat Kínának. Ezt pedig elősegítheti az a kétoldalú beruházásvédelmi egyezmény az EU és Kína között, mely pontosan meghatározza a külföldi cégek működési feltételeit a másik piacán. Ugyanakkor nem lesz egyszerű: miközben a kínai cégeknek az európai kultúrát és tárgyalási stílust kell jobban megismerniük, ugyanez igaz visszafelé is – véli.

A Roland Berger Kína szakértője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy változóban van a kínaiak európai működése: korábban vegyes vállalkozásokat hoztak létre, most már önálló beruházásokban gondolkodnak és gyárakat építenek, logisztikai központokat hoznak létre, sőt a kutatás és fejlesztés egy részét is Európában végzik. Ily módon a kínai cégek sokkal több új munkahelyet teremtenek az európai államokban, amivel ők is vonzóbb befektetőkké válnak.

Hollandiában már Kína a második legnagyobb külföldi befektető – közölte a China Dailyvel a külföldi befektetésekkel foglalkozó holland ügynökség kínai osztályának vezetője, aki szerint sok kínai vállalat Hollandiát tekinti ugródeszkának egész Európa felé. Ez rossz hír az Orbán-kormánynak, amely évek óta nagyjából eredmény nélkül próbálkozik a keleti nyitással és azzal, hogy Kína számára Magyarország legyen az első állomás: ezért is épül a trieszti kikötő és a Belgrád–Budapest vasútvonal, noha szakértők szerint egyik beruházásnak sincs közvetlen gazdasági haszna.