Márquez novelláját visszadobták, de Salinger és Updike a lap neveltjei voltak – 100 éves a legendás The New Yorker
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé.
Az ügyészség szerint indokolt a nyomkövető eszköz használata olasz-magyar húsmágnás, Piero Pini és fiával szemben
A vádhatóság közleménye szerint a felsőfokú bíróság a tárgyalás előkészítési szakaszában Piero Pini bűnügyi felügyeletét fenntartotta, és ezzel egyidejűleg megszüntette a nyomkövető technikai eszközök alkalmazását, a tulajdonos fiának a letartóztatását megszüntette, és vele szemben bűnügyi felügyeletet rendelt el, ugyancsak a nyomkövető használata nélkül. Az ügyészség azonban fellebbezést jelentett be a bíróság végzéseivel szemben, hogy a bűnügyi felügyeletet a rendőrség nyomon követő technikai eszközzel ellenőrizze.
A bíróság bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt folytat büntetőeljárást Pini és fia, további 110 vádlottal szemben, akik 2011 és 2018 között legalább négy adócsaló bűnszervezetet működtetve a költségvetésnek több mint 6 milliárd forintos kárt okoztak.
Az olasz-magyar vállalkozó által működtetett kiskunfélegyházi vágóhíd kisebb mértékben saját munkaerőt, nagyrészt alvállalkozókat vett igénybe. Az alvállalkozók a szolgáltatásaikat áfával növelten számlázták ki. Az ügyészség szerint ténylegesen azonban munkaerő kölcsönzés volt a felek között, ezért a bérmunka esetében az alvállalkozói szerződés valótlan tartalmú volt. Az volt a célja, hogy a foglalkoztatottak után az adó és járulék megfizetését elkerüljék, illetve hogy a húsipari cégnek áfás költségszámlákat „produkáljanak”.
A színlelt ügyletek és az adóelkerülés haszonhúzója a húsipari cég volt, a munkaerőt biztosító társaságok ehhez nyújtottak segítséget.
A húsipari cég irányítói olyan vállalkozókat vettek igénybe, akik fiktív számlákkal kerülték meg az adófizetést, illetve a munkavállalókat valós fizetésüknél kisebb összegre jelentették be, így csökkentve járulékköltségeiket.
A bűnszervezet vezetői a pénzt bankszámlák közötti átutalással próbálták „tisztára mosni”, eltitkolva annak eredetét. Az adócsalásból származó haszonból a bűnszervezet vezetői több mint egymilliárd forintot osztalékként utaltak át egy, az érdekeltségükbe tartozó ciprusi cégnek, az összeg végül – kölcsönként feltüntetve – egy szintén hozzájuk köthető spanyol vállalkozás számláján landolt.
