Igen, sajnos igaz, tudunk róla

– ennyit mondott Piero Pini olasz vállalkozó kiskunfélegyházi húsüzemének a portáján a hvg.hu munkatársához "kontaktszemélyként" kihívott nő, akinél a cégvezető őrizetbe vételéről érdeklődtünk. Annyit hozzátett még, hogy a munka folyik, nem állt meg az élet. Ez múlt heti ottjártunkkor valóban így volt: a kapunál, ahol a sertéspestis miatt lábfertőtlenítés után lehet belépni, sorra álltak be az állatokat szállító kamionok, ahogyan az udvaron is állt már néhány. A munkások jöttek-mentek, mintha semmi nem történt volna, egyikük pedig, akit a kerítésen keresztül meg tudtunk szólítani, azt mondta, még csak nem is hallott a történtekről.

A múlt héten a pestisracok.hu írta meg, hogy őrizetbe vették a Hungary Meat Kft. olasz tulajdonosát és két társát, a NAV nyomozói a portál információi szerint költségvetési csalással gyanúsítják őket. A Kecskeméti Járásbíróság a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának indítványára döntött a gyanúsítottak letartóztatásáról, de mivel az érintettek fellebbeztek, a határozat még nem jogerős. Pontosabban szólva, ha már hozott is a Kecskeméti Törvényszék jogerős határozatot, nem hozza egyelőre nyilvánosságra, majd az érintettek értesítése után teszi azt közzé. Mindenesetre piaci információk szerint több üggyel is összefügghet a nyomozás, a költségvetési csalás értékének nagyobb része áfacsalásból fakadhat.

Csendben gyűjtötték a milliárdokat

A vágóhidat 1996-ban hozták létre Kiskunfélegyháza szélén, annak 2005 óta az olasz Piero Pini Cipruson bejegyzett cége a tulajdonosa. Évente százmilliárd forint feletti árbevétellel működik, a tulajdonosok több milliárd forintnyi osztalékot vettek ki belőle. Pini egyébként épített vágóhidat Lengyelországban, de vannak cégei Szlovákiában, Romániában is.

Az olasz üzletemberek nem nagyon hívták fel magukra a figyelmet a húszéves itteni működésük alatt, attól eltekintve, hogy belekóstoltak a hazai fociéletbe: tíz évvel ezelőtt Pini megvásárolta a Honvédot, de aztán pár év múlva kiviharzott az ottani botrányok miatt.

A Pini család a jelek szerint más területen is az előre menekülés taktikáját követi, a lengyel vágóhidat (amely kétszer annyi sertést dolgozott fel, mint a kiskunfélegyházi, de munkaügyi szabálytalanságok miatt a lengyel hatóságok célkeresztjébe került) tavaly novemberben eladta egy kínai óriáscégnek. Az aradi és a szlovákiai érdekeltségei nem kecsegtetőek, de most Spanyolországban is jelentős kapacitású vágóhidat épít. A helyszínválasztást az indokolja, hogy Spanyolország jól teljesít a sertéstenyésztésben, felfutóban van az ágazat, amelyet a sertéspestis sem fenyeget.

„Büntetés jár a beszélgetésért is”

Néhány éve mi is írtunk a kiskunfélegyházi vágóhídon kizsigerelt hentesekről, mostani beszélgetéseinkből pedig úgy tűnik, hogy a munkakörülmények azóta érdemben nem változtak.

„Harmincezer forintos büntetést kaptam, mert összeugrottam az osztrákkal” – mesélte az egyik névtelenséget kérő hentes, aki bár nem egyhuzamban, de tizennégy éven át a kiskunfélegyházi húsüzemben dolgozott, és néhány hete küldték el a cégtől. Ő arra panaszkodik, hogy az említett osztrák felettesükkel „feszült légkörű” volt a munka, a munkaszalag mellett nem lehetett egymáshoz szólni, de még vécére is csak hosszas alkudozás után lehet kimenni, amúgy a sok emberre jutó kevés mosdó pedig időnként úszik a szennyvízben.

„Magunknak kell megvenni a védőhálót, a késeket, a bakancsot, ami nagyjából hatvan-hetvenezer forint. A cég megveszi, leírja az adójából, aztán eladja nekünk” – mesélt a körülményekről a külföldi munkahelyeket is megjárt hentes, aki szerint a fizetés nem volt rossz, attól függően, hogy milyen pozícióban dolgozik valaki, 200-380 ezer forint is juthat tisztán, igaz, mindnyájan minimálbérre vannak bejelentve. A könyvelésbe a férfi nem lát bele, neki ráadásul egy munkaközvetítővel volt szerződése.

A magyar húsosoknak nem fog hiányozni az „olasz”

Az üzem egyelőre működik, de ha bizonyítást nyernek az egyelőre feltételezett bűncselekmények, akkor nem biztos, hogy kétségbe esnek a magyar piaci szereplők. Az egész európai sertéspiacnak betett az afrikai sertéspestis és a kiviteli tilalom, de Magyarországon a munkaerőhiány miatt is szenvednek a húsosok. No meg attól is, hogy egyre csökken a hazai sertésállomány, az import pedig drága, tavalyi adatok szerint az itthon levágott 4,8 millió sertés fele magyar csupán. (A sertésstratégia ellenére fogy a hazai állomány, és az előállítás önköltsége is jóval magasabb a nyugati országokéhoz képest.)

Ötvenmilliárd forintos kiesést jelentett tavaly az, hogy a sertéspestis miatt több ország teljes behozatali tilalmat rendelt el a magyar sertéshúsra, köztük Japán és Kína is, de Ukrajnába, Szerbiába, az Egyesült Államokba sem szállíthatunk. Az embargó részleges feloldásán már dolgozik a magyar kormány (Budai Gyula külgazdasági miniszteri biztos legutóbb Japánban járt ez ügyben), a tervek szerint Kínával és Dél-Koreával is készül a megállapodás a tilalom enyhítéséről. Az embargó tavaly éppen a Pini családot sújthatta a legjobban, hiszen kiskunfélegyházi vágóhídja termékeinek kilencven százalékát külpiacon adta el, ennek is a nagyobb részét az Európai Unión kívül.