A kormány beengedte a hatósági áras körbe a kisvállalkozásokat, cserébe kidobta onnan a költségvetési intézményeket. Ezek legtöbbje így egy központi keretszerződés alatt kényszerül áramot venni. A keretszerződésben a kereskedők által elkérhető ár maximuma a tőzsdei árakhoz van indexálva, ténylegesen a hatósági ár három-, négyszeresén alakultak az árak.
A kormány a külföldi tehergépjárművek vásárlásának korlátozásával igyekszik visszabillenteni a magyarországi üzemanyag-kereskedelmet a rendes kerékvágásba. Ez azonban aligha lesz elég ahhoz, hogy a kis töltőállomások üzemeltetői is megnyugodjanak.
Meredeken emelkedett ősszel a vállalatok bankban tartott pénze. Decemberben valósággal felrobbantak a céges betétek. Ez ugyan januárban visszaállt, de még így is tízezer milliárd forintnál nagyobb az állomány. A cégeknek a bankok hajlandóak magasabb kamatot fizetni, mint a lakosságnak, így aztán a lekötött betétek összege is szépen hízik.
A járműgyártás fél év után tudott végre növekedni, az élelmiszeripar is kimondottan jól teljesített januárban, így jött ki az év elején a legjobb magyar ipari adat, mióta kijöttünk a válságból.
Leállhatnak az ellátási lánc kulcsszereplői, mert a fuvarozók nem jutnak üzemanyaghoz. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete az ársapka végfelhasználókra való kiterjesztését kéri.
A hatósági árazás miatt a magyarországi töltőállomások üzemeltetői már tavaly november óta szenvednek, most pedig a fogyasztók is a saját bőrükön kezdik érezni, hogy óriási bajban van az üzemanyagpiac. A nagykereskedelmi árak elszabadulása, a szomszédos országokból beözönlő benzinturisták és a már pislákoló pánikvásárló-hangulat mind hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt napokban egyre több hazai kúton elkezdtek feltorlódni a tankolni vágyók. Hernádi Zsolt szerint nincs komoly gond, de a Magyar Ásványolaj Szövetség úgy véli, ilyen problémával a rendszerváltás óta nem lehetett találkozni az országban.
Mindenütt jelen voltak a szigetországban az oroszok a háború előtt: turisták, üzletemberek, oligarchák – írja a Politico arra utalva, hogy a kapcsolatok megszakítása Oroszországgal egzisztenciális problémákat is felvet a kis ciprusi gazdaságban.
Az ukrán háború miatti áremelkedéssel, az energiaellátás biztonságának kockázatával és a magyar kormány döntéseivel magyarázza a Nitrogénművek az ammóniatermelés leállítását.
Közel 60 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el 2021-ben az Erste Bank. Az már most látszik, hogy a kampányban osztogatott pénz hatására nagyon megnőtt a megtakarítási kedv, az ukrajnai háború okozta bizonytalanság miatt pedig megtippelni is nehéz, milyen folyamatok jönnek a gazdaság egészében.