Tetszett a cikk?

Miközben a tv2 múlt heti botránya óta egyre hangosabban zajlik a vita a hazai roma közösség médiabeli reprezentációjáról, pénzügyi nehézségeire hivatkozva hétfőn felfüggesztette szerkesztett műsorainak sugárzását a hazai roma közösség egyetlen rádióadója, a budapesti Rádió C, s munkatársainak egy részét fizetés nélküli szabadságra küldte. Ön szerint életben marad-e a legnagyobb hazai kisebbség adója?

A Miniszterelnöki Hivatal romaügyi államtitkársága 6 millió forintos támogatást nyújtott krízisalapjából a Rádió C-t működtető társaságnak - közölte a felfüggesztésről szóló bejelentés másnapján Teleki László államtitkár, azt azonban egyelőre nem tudni, a már februárban elnyert támogatás mire lesz elegendő, hiszen maga az államtitkár is elismerte, a rádió ötször ekkora összeget kért; az adó műsorszolgáltatásának felfüggesztését indokló közlemény szerint pedig az év hátralévő részére hetvenmillió forintra lenne szüksége a rádiónak.
Kerényi György, a 2001 októberében indult Rádió C főszerkesztője a roma rádió létét annak idején úgy jellemezte, mint ami "a cigányság számára a rendszerváltást jelentheti a médiában". A Rádió C már létrejötte pillanatában feszült helyzetbe került, hiszen a Tilos Rádió tavaly tavasszal vele szemben maradt alul a 88,8 MHz-es frekvenciára kiírt pályázaton, s a döntést a Tilos - noha hangsúlyozottan nem a Rádió C, hanem az ORTT döntése ellen volt kifogása - meg is támadta a bíróságon. Később a Rádió C-vel épp egy roma vezetőnek, Horváth Aladárnak (Roma Polgárjogi Alapítvány) akadt konfliktusa: ő a sajtóban támadta a rádiót, azzal vádolva Kerényit és csapatát, hogy - nagyobb támogatások reményében - Fidesz-közeli embereket vettek be a Rádió C-t működtető kht tulajdonosai közé .
Egy tavalyi felmérés szerint a Budapesten élő roma lakosság hatvan százaléka hallgatja a rádiót, mégsem világos, eltartja-e (legalább részben) rádióadóját a roma közösség, vagy a hazai reklámpiac lát-e bennük fizetőképes fogyasztókat. Miközben a Rádió C kinyilvánította, egyre kevésbé akar függeni az állami, pályázati pénzektől, egyre inkább piaci szereplőként szeretne megélni, reklámbevételekben nem mutatkozott meg a magas hallgatottság. Meglehet, azért, mert a reklámozók nemigen tudtak mit kezdeni a Rádió C-vel, vagy amikor hirdettek, görcsösen kezdeni akartak vele valamit, s nem fogadták el, attól, hogy más etnikai összetételű közönséghez beszélnek, nem kell másképpen beszélniük: emlékeztesen szerencsétlenül sikerült a Matáv Csevegő díjcsomagjának kifejezetten romáknak szánt rádióreklámja a cigánynótába és álnépköltésbe öntött tarifacsökkentésről.
Mintha a roma rádió a hazai média- és reklámpiac lakmuszpapírja volna. Egy olyan országban, ahol a Bazi nagy roma lagzi jelenti a roma közösség legszámottevőbb média-jelenlétét, ön szerint életben marad-e roma közszolgálati műsoraival és roma zenéjével a Rádió C?

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!