Tetszett a cikk?

A magyar könyvpiac 53 milliárdos tavalyi összforgalmáról szóló, sokat idézett adat valóban lenyűgöző. Még akkor is nagy eredmény ez, ha az árbevétel legalább 40 százaléka a terjesztésé, s maga a kiadói ipar a fennmaradóból működik. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál ennek ellenére inkább presztízsrendezvény, mint az eladás terepe. Ön mennyit költ olvasásra, könyvvásárlásra?

A büszke magyar könyvbarát akár hátra is dőlhetne: olvasó nép vagyunk. Ez azonban nem biztos. Tízmilliárd forint a szépirodalom összforgalma, és ki tudja, mennyi ebből a "valódi" irodalom. Az ismeretterjesztő és az oktatási könyvek mögött a harmadik helyen álló szépirodalmi forgalomba (ennek 40 százaléka szintén a terjesztőké, amelyek piacát stabilan a Libri, a Líra és Lant, a Magyar Könyvklub és a Pécsről a surranópályán befutott Pécsi Direkt kft. uralja) beleértendő a lektűr, a "félig irodalom" és a magas irodalom is. Az időnkénti impozáns sikerek mellett a helyzet még mindig úgy fest, hogy a kortárs magyar szerzők 500-1500-as példányszámai mondhatók átlagosnak. Ilyesfajta irodalom nem jelentethető meg támogatás nélkül, noha egy kötet alig egymillióból megvan. Még a kortárs kultusz-szerzők is nem ritkán szappanopera írásból élnek; e piacon egyetlen epizód fizet annyit, mint egy költő egész verseskötete. Regényorientált irodalmi kultúra vagyunk: a kortárs vers fogy a legkevésbé, a regények ennél jobban.
A hazai könyvpiac két nagy tavaszi-nyári kipakolása, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál (BNK) és a Könyvhét nem elsősorban az eladás terepe, sokkal inkább presztízsrendezvény. Egy nagy cég, mint például az Európa Könyvkiadó - Kriszti Gabriella tájékoztatása szerint - legalább félmillió forintot költ a háromnapos BNK-részvételre és noha 1,5-2 milliós eladást produkál, mégis a reprezentációt tartja fontosabbnak. Az Európa sztárírókat hoz el Budapestre, de ez nincs benne a fenti költségben, hiszen gyakran kultúrintézetek vagy a kultuszminisztérium közreműködésével érkeznek ide a vendégek. Az pedig, hogy a sztárokat vajon olvassuk is, vagy csak megtapsoljuk, kényesebb kérdés. Amint azt az e heti HVG idézi: a Központi Statisztikai Hivatal például az Olvasás Évében, 2001-ben kimutatta, hogy a férfiak 17, a nők pedig mindössze 9 percet fordítanak olvasásra naponta (Bővített kiadás; HVG 2003/17. ápr.26). A sztár fogalma tehát nálunk meglehetősen relatív; Mario Vargas Llosa vagy a meghívást végül is lemondó Günther Grass esetében 4-5000 az indulópéldányszám, s a kiadó reméli, jön majd az utánnyomás.
A kisebb Új Palatinus kiadó Háy János közlése szerint 200 ezer forint körül költ a BNK-ra és bízik benne, hogy nullszaldóval végez. Háy megjegyzi, a BNK, noha nemzetközi esemény, elsősorban a hazai közönségnek szól, a külföldi kiadók nem venni jönnek, hanem eladni. A magyar irodalmi Nobel-díj és a főként német nyelvterületen ismert íróink sem tudták jelentősen "meghúzni" irodalmunk nyugat-európai ismertségét. Az nem fordul elő - mondja Háy -, hogy idejön a BNK-ra egy nyugati kiadó, észrevesz egy fiatal magyar tehetséget és megveszi könyvének kiadási jogait. Ezért inkább régiónkra, a környező országokra kellene jobban koncentrálni, Romániától Szlovéniáig nyílhatna nagyobb terep a magyar irodalom számára. Ám - jegyzi meg - valahogy kevés felfedező kedvű kiadó indul arrafelé, s a kultúrafinanszírozás sem ösztönzi őket eléggé erre.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!