Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A mi generációnk a nemi és családon belüli szerepek elképesztő sebességű átalakulásának az áldozata – mondja Hajdu Szabolcs, akinek új filmjét, a Kálmán-napot március 14-én mutatták be a mozik. Az Ernelláék Farkaséknál filmmel indult a színdarabjait filmre adaptáló rendező párkapcsolati trilógiája, a mostani ennek a második része, a harmadik is idén kerül a mozikba.
A Nemzeti Múzeum kirúgott igazgatója azt is elmesélte, hogyan trükköztek a filmkészítők, hogy ne legyen még drágább a film elkészítése amiatt, mert ő megtiltotta két farúd lefűrészelését.
„Szemtelenek voltunk, azt hoztuk, ami a rock and roll nagybetűvel. A szexiséget, a világmegváltást” – vallja Fenyő Miklós és Szikora Róbert. Június 1-jén a Puskás Arénában lépnek fel a Hungária a klasszikus felállásával, hogy elővezessék a Micsoda bulit, a Csókkirályt és a többi nagy slágert.
Illedelmes hangú, mégis kissé felháborodott közleményt tett közzé a legrégebbi színházi szervezet, a Magyar Színházi Társaság, amelyben megnevezték, szerintük kiknek kellett volna állami díjakat kapniuk.
A rengeteg lehetőség ellenére szorongás, bezárkózás, magukba fordulás jellemzi a huszonéveseket, állítja Varga Zsófia dramaturg, akinek Tarnóczi Jakab rendezővel közös, Extázis című előadása a Z generáció problémáit fejti ki egy maratoni házibuli keretei között a Katona József Színházban.
A csatorna biztosra ment: Franciaország egyik legnépszerűbb sorozatának készítette el a magyar verzióját, jó színészekkel és különösebb gyomorfájdalmak nélkül fogyasztható, vicceskedésbe oltott bűnügyi történetekkel.
A XIX. századi magyar történelem tele van szinte valószínűtlenül fordulatos életutakkal, ilyen Petőfi Sándor közeli barátjáé, Egressy Gáboré is, aki a reformkori Pest-Buda egyik legfelkapottabb színészéből lett forradalmár, majd kormánybiztos, ezután gerillavezér a tavaszi hadjáratban. Ő volt az, aki 1849 nyarán kimozdította Petőfit a mezőberényi elvonulásából, hogy elkísérje Erdélybe, és ezt a költő tragikus sorsa miatt sosem bocsátotta meg magának. Mindezek ellenére alig egy évvel barátja halála után Egressy már az osztrák titkosrendőrség ügynökeként tevékenykedett, majd élete végén a magyarországi színészképzésben szerzett magának elévülhetetlen érdemeket.
Bár még lehet remélni, hogy a módosításra csak a régészeti feltárások miatt van szükség, de a javaslat időpontjának megválasztása legalábbis sajátosra sikeredett.
A napokban jelent meg idehaza Nick Cave dalszerző-énekes(-író-filmzeneszerző) és Seán OHagan újságíró közös interjúkötete, beszélgetőkönyve Hit, remény és vérontás címmel. A beszélgetések során Nick Cave életéről, zenéjéről, fontos gondolatairól, hitről, gyászról, művészi inspirációkról, fontos pillanatokról beszél. Ez a hvg360 által közölt második, egyben befejező könyvrészlet.
2022-23 volt a két hivatalos Petőfi-év, ám az erre készülő Most vagy soha! című rekordköltségvetésű film picit megcsúszott. Lapunk viszont még tavaly év elején cikksorozatban mutatta be, miért is Petőfi a nagybetűs magyar költő, és miért nem tudja kisajátítani egyik politikai oldal sem.
A holokausztfilmmel díjat nyerő Jonathan Glazer a gázai háború kapcsán nemcsak az izraeli, hanem a palesztin civil áldozatokra is felhívta a figyelmet, amikor átvette a díját vasárnap.