szerző:
Bari Máriusz

Ezúttal médiakutatással, ipari kémkedéssel, a technológia kulturális hatásaival, emergens jelenségekkel és ezoterikus harcművészetekkel foglalkozik William Gibson, a cyberpunk pápája. Kilencedik, Spook Country című regénye augusztus 7-től kapható Amerikában.

Az internetes generáció atyja
© antonraubenweiss.com

Az informatikai újságírás elitje mellett cyber-hippik több nemzedéke, Mátrix-rajongók, médiakutatók és a gondolatébresztő science fiction kedvelői egyaránt tűkön ülve várják William Gibson legújabb regényét. A jövőre hatvanadik születésnapját ünneplő író vagy másfél éve tartja izgalomban rajongóit: szerzői blogján időről-időre részleteket hint el a készülő kéziratból, máshol nem hallható háttérinformációkat oszt meg az érdeklődőkkel egy YouTube-ra feltöltött promóciós interjúban, valamint a Second Life virtuális világában Gibson látogatásával és a róla szóló dokumentumfilm vetítésével is fűszerezett esemény zajlott.

A Spook Country az előző, 2003-as Pattern Recognition című regény folytatásának is felfogható, ez pedig önmagában is elég hírérték - az itthon Trendvadász címmel megjelent könyv az előkelő negyedik helyre került a New York Times listáján, bestsellernek nyilvánította az összes fő amerikai sajtóorgánum, valamint az év könyvének választotta több lap, köztük a The Economist és a Washington Post is.

A második világháborútól kezdve annyire exponenciális lett a technológiai fejlődés, hogy mostanság már csak az számít igazi hajtóerőnek a világban, mondta el a silicon.com-nak adott interjújában Gibson. Science fiction regényei már a jelenben játszódnak, amelyeket így némileg nehezebb is megírni, hiszen nincsenek a szorult helyzetek megoldására bevethető szupergépek, tette hozzá a szerző, akinek 1984-es debütáló regénye több mint felelős a mai internetes társadalom, valamint a hackerkultúra kialakulásáért.

Tükör által, árnyékosan (Oldaltörés)

A Sprawl-trilógia magyar kiadása
William Gibson a modern (és posztmodern) science fiction legfontosabb alkotója. 1984-es debütáló regényével, a Neurománccal megnyerte mindhárom neves amerikai sci-fi irodalmi elismerést (a Hugo-, Nebula- és Philip K. Dick-díjakat), ezzel egyidőben pedig bedobta a köztudatba a cyberpunk és cyberspace kifejezéseket.

A cyberspace, más nevén a mátrix egyfajta másodlagos valóság, amely többmilliárd felhasználójának konszenzuson alapuló közös hallucinációjára épül. Gibson korai regényeiben háromdimenziós rácshálókról és az azokban megjelenő absztrakt geometriai formákról (mint entitásokról és adatbázisokról) beszél. Ezeket különleges célszámítógéppel lehet elérni, amely közvetlenül használójának agyába csatlakozik egy kábellel.

A filmes elképzeléseknek köszönhetően (amelyek közül a két legismertebb Robert Longo 1995-ös Johnny Mnemonicja, illetve a Wachowski testvérek Mátrix-trilógiája) a mátrix ugyan nem szakadt el az absztrakciótól, de külsőségeiben annyira látványossá vált, hogy óriási hatással volt és van a grafikai felhasználói felületek tervezőire - még a mai napig is.

A cyberpunk, mint irodalmi stílus a nyolcvanas évek sajátja - a korai alkotásokat jegyző Mirrorshades Group (Gibson, Bruce Sterling, Lewis Shiner, Pat Cadigan, Greg Bear, John Shirley, Tom Maddox és mások) a társadalom szélére szorult főhősökkel, lerobbant környezetekkel, virtuális valósággal, utcai bandaharcokkal, szintetikus drogokkal, mesterséges intelligenciákkal operál. Ebben a korszakban születik meg a gonzo és film noir hatásokat mutató Sprawl-trilógia, a Neurománc folytatásának is felfogható Count Zero-val (1986) és Mona Lisa Overdrive-val (1988).

A kilencvenes években hangsúlyosabb már a technológia társadalomra gyakorolt hatása, a nanotechnológia és a feszült politikai helyzetek, ekkor születik meg az ún. Bridge-trilógia:  a Virtual Light (1994), Idoru (1997) és az All Tomorrow's Parties (1999) hármasa. Az érinthető közeljövőben játszódó történetekben megjelenő technológiák mind a mátrix várható megjelenésére utalnak, a gonzoba hajló társadalomrajz azonban egyre hangsúlyosabb. Gibson itt szakad el a klasszikus értelemben vett cyberpunktól és kezdi mind éreztetni, mind pedig hangoztatni azt, hogy már abban a jövőben élünk, amelyet még korábban csak elképzelni tudtunk magunknak.

A köztudatba ekkor kezd begyűrűzni a cyberpunk. Az MTV disztópikus jövőben zajló rajzfilmsorozata, az Aeon Flux mellett a japán animékben is egyre jelentősebbé válik a túltechnicizált jövőkép (amelyek közül a legismertebb a Mátrixot is ihlető Ghost in the Shell), a műfaj kritikusai szerint pedig a cyberpunk akkor halt meg, amikor a Gibson megegyező című novellájából rendezett hollywoodi Johnny Mnemonic főszerepét Keanu Reeves kapta meg.

Az új évezredben Gibson könyvei eseményhorizontokra, média- és trendkutatásra, emergens technológiákra fókuszálnak. A 2003-as Pattern Recognition óta az Angliában augusztus 2-án, az Államokban augusztus 7-én megjelenő Spook Country az, amely a cyberpunk rajongókat hosszú évek után újra felcsigázhatja.

Az új opusz (Oldaltörés)



Spook Country: A rezümé

Tito húszas éveinek elején jár. Születése szerint kubai, folyékonyan beszél oroszul, a Nolita raktárépület egy szobájában lakik és kényes, információcserékkel kapcsolatos munkákat végez.

Hollis Henry oknyomozó újságíró, a Node magazin számára végez kutatómunkát. A Node nem létezik, ami önmagában nem is jelentene problémát, az ilyenekhez már hozzászokott. Az újság azonban láthatóan elfojtja maga körül azt a pezsgést, ami egy új sajtóterméknek kijár. Ez furcsa és akár még ijesztő is lehetne, ha Hollisnak lenne ideje ezen gondolkodni. Nincs rá ideje.

Milgrim drogfüggő, a kifinomultabb fajtából, receptre írható feszültségoldókon él. Milgrim úgy gondolja, nem élné meg a következő napot sem, ha nem lenne Brown, a titokzatos férfi, aki apró csomagocskákat juttat el neki és aki mellesleg megmentette őt egy dealerével kapcsolatos félreértés során. Hogy Brown igazából mit is akar, Milgrim nem tudja, de úgy tűnik, katonai természetű lehet a dolog. Legalábbis Milgrim igen aprólékos orosz nyelvtudása sokat számít ebben az ügyben, ahogyan a zárt szobák feltörése is.

Bobby Chombo "gyártó" és egy rejtély. Hivatása szerint katonai navigációs termékek hibáit orvosolja. Sosem alszik kétszer ugyanazon a helyen. Senkivel sem találkozik. Hollis Henrynek kell őt megtalálnia.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Tucatnyi újdonság – ezek a legfontosabb modellek az idei Budapest Auto Show-n

Tucatnyi újdonság – ezek a legfontosabb modellek az idei Budapest Auto Show-n

Orbán Ukrajna ellen hangolhatta Trumpot a Times szerint

Orbán Ukrajna ellen hangolhatta Trumpot a Times szerint

Sok helyreigazítás volt már a magyar sajtóban, de ilyen még egy sem

Sok helyreigazítás volt már a magyar sajtóban, de ilyen még egy sem

A Google állítja: elérte a kvantumfölényt

A Google állítja: elérte a kvantumfölényt

Megüzente a kormány: Karácsony ne úgy vezesse Budapestet, ahogyan Demszky

Megüzente a kormány: Karácsony ne úgy vezesse Budapestet, ahogyan Demszky

Lehűlést és csapadékot is hoz egy hidegfront

Lehűlést és csapadékot is hoz egy hidegfront