Az élet egy hatalmas körfűrész, amely időnként belevág az ember lelkébe. Ezt az ötletet kínálja egyebek között a nagyérdeműnek Vidnyánszky Attila rendező rémségei nem is kicsiny boltjában. Innen-onnan összeszedett gegekkel zsúfolta teli Verdi A végzet hatalma című operájának új verzióját. A debreceni előadást a BudaFest nyári zenei fesztiválon is bemutatták.

Verdi: A végzet hatalma
karmester: Kocsár Balázs, rendező: Vidnyánszky Attila
augusztus 3., Magyar Állami Operaház
A BudaFest nyári zenei fesztivál keretében

Vidnyánszky Attila, rendező
Gegekkel zsúfolta tele
© Gramofon
A Magyar Állami Operaház a tervek szerint néhány estére novemberi programjába illeszti a darabot. A háznak egyetlen mentsége lehet: látatlanban vette meg a produkciót. Sovány mentség. A recenzens pedig kardjába dőlhet, hiszen régóta monomániásan írja, hogy a magyar operajátszást egységként kellene kezelni. A gazdag országok, bőségben élő operaházak és fesztiválok rutinja az együttműködés, a közös produkciók létrehozása. Vajon miért nem lehetséges ez egy szerény méretű és anyagi erejű országban is? Pozitív, bár nem makulátlan példa a Bartók+… Miskolci Nemzetközi Operafesztivál, amely szívósan kísérletezik határon belül és túl a koprodukcióval. Igaz, a fesztivál élén olyan vezető áll, aki jár-kél a nagyvilágban, és kellően tájékozott: miféle tendenciák érvényesek minimum Európában.

A BudaFestnek is van művészeti vezetője, legalábbis az eseményeket beharangozó sajtótájékoztatón Kesselyák Gergely karmester e szerepben nyilvánult meg. Neki, aki Miskolcon fesztiválalapító volt, a budapesti Operaházban egy ideig magas – művészeti irányítói – posztot viselt, és maga is sűrűn vendégszerepel külföldön, látnia-hallania kellett volna, hogy ez a produkció – a Debreceni Csokonai Színházé - méltatlan arra, hogy az Ybl-palota színpadára kerüljön, akár „csak” alkalmi, turisztikai eseményként. Méltatlan a szereposztás miatt: a női főszerepet, Leonórát éneklő Paola Romano legfeljebb egy műkedvelő társulatban énekelhet primadonna szerepet; nemcsak avítt gesztusai miatt, hanem mert a hangja csúnya, az intonációja bizonytalan. Az orosz Mikhail Agafonov Alvaro alakjában szerzett néhány jó pillanatot. Tiszta, erős matéria, bár kevéssé hajlékony. Erika C-nek maszkírozva Bódi Marianna operett szubrettet formált az erős karakterű Preziosillából. Szvétek László viselte a Pater Gvardian csuháját. Súlyos basszus az előírás, a szólamnak megfelel Szvétek orgánuma, amelyet egy jó énekmester segítségével érdemes óvnia. Fra Melitone figurájában Haja Zsolt szuverén egyéniségnek mutatkozott.

Alekszandr Belozub az aszketikus színház mellett tesz hitet egy interjúban. A végzet hatalmához tervezett díszlete rideg: egy félig nyitott, körbe forgó fém rotunda, amely piactér és kolostor, palota és fogadó is lehet, és akár funkcionálhatna is. De túl sokat döngetik kémlelőnyílásait, ajtóit, ami nyilván nem Belozub bűne, hanem Vidnyánszkyé, aki az ízléstelenséget azzal tetőzi be, hogy Alvaro krétával szívet, Melitone szárnyakat rajzol a falra. E tekintetben versenyben van a szerzetesek közösségi lábmosó jelenete is (a lavórforgalmazó mindenesetre jó üzletet kötött a színházzal).

A végzet hatalma fontos állomás Verdi pályáján, és hiányzik a Magyar Állami Operaház repertoárjáról. Az intézmény honlapja szerint a novemberre tervezett előadásokat Kesselyák Gergely vezényli. Egy koncertszerű előadás volna a korrekt megoldás.

Albert Mária
Gramofon Zenekritikai Műhely

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gramofon

Lezser muzsika tíz fokban

Különleges hangulata lehet egy olyan szabadtéri koncertnek, amelyen „komoly” szimfonikus zenekar lép fel szórakoztató igényű műsorral. Persze arra nincs garancia, hogy a hallgatót az örömzene varázsa az első pillanattól hatalmába keríti. A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenyén is csak az utolsó percekben oldódott a hangulat.

Gramofon

Szereti ön Händelt?

A kérdésre a hazai közönség csak bizonytalanul válaszolhat; évek óta „elvonásban” van része. Miközben Európában a zeneszerző operáinak reneszánsza folyamatos, itthon még a tervezett bemutatók is elmaradtak. A Budafest egy érdekes kísérlet erejéig megkezdte a törlesztést: a Rinaldo című művet mutatták be a Hilton Dominikánus udvarában.

Gramofon

Búcsúzni, nagyon szépen

A régi sláger így int: Búcsúzni csak nagyon szépen szabad… Nos, ennek tanulságát a Budapesti Fesztiválzenekar és a Művészetek Palotája egyaránt megfogadta. Az együttes három azonos műsorú, emlékezetesen szép koncerttel fejezte be az évadot Budapesten.

Gramofon

Nem Cuki, kissé sótlan

Candy Dulfer és barátai nyári turnéjukon Magyarországot is útba ejtették, a Petőfi Csarnok közönségének egy részét pedig ámulatba. Jó hangulatú parti kerekedett, de hogy ez minek volt köszönhető? A hangosításnak és magának Candynek biztosan nem.

Gramofon

Libabőr Lübeckben

Ha eddig nem hallottunk volna a Schleswig-Holstein Zenei Fesztiválról, idén bizonyára megjegyezzük a nevét: a világsztárokat felvonultató, csaknem kéthónapos rendezvény vendége ugyanis idén Magyarország. A Gramofon Zenekritikai Műhely kritikusa a nyitókoncertet hallgatta meg Lübeckben.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal is nyomoz a Karácsony-hangfelvétel ügyében

Az Alkotmányvédelmi Hivatal is nyomoz a Karácsony-hangfelvétel ügyében

Nem megy fel a fogaskerekű szerdától a Széchenyi-hegyre

Nem megy fel a fogaskerekű szerdától a Széchenyi-hegyre

Luke Evans máris törzsvendég egy budapesti étteremben

Luke Evans máris törzsvendég egy budapesti étteremben

Polt Péter szomszédja Borkai ügyvédje egy balatoni luxusapartman-házban

Polt Péter szomszédja Borkai ügyvédje egy balatoni luxusapartman-házban

Ismét emelkedett a Hagibis tájfun halálos áldozatainak száma

Ismét emelkedett a Hagibis tájfun halálos áldozatainak száma

Deutsch Tamás egy keleti bölcs optimizmusával értékelte a választásokat

Deutsch Tamás egy keleti bölcs optimizmusával értékelte a választásokat