Kulisszatitkok Hollywoodból: „ha lenne elég időm és egy kalapácsom"

A legismertebb filmrendezőkről számos érdekes történet kering – egy részük megfelel a valóságnak, más részük kitaláció. A Híres rendezők titkos élete című könyv szerzője igyekszik elválasztani a tényeket a meséktől, de csak mert valamelyik történet nem igaz vagy hitelessége talányos, még nem marad ki az összeállításból. Válogatásunkban tucatnyi érdekes sztorit elevenítünk fel nagy rendezők életéből.

Az utánozhatatlan Chaplin

Charlie Chaplin 1915-ben benevezett egy hasonmásversenyre San Franciscóban – és vesztett. Az egyik felháborodott versenyző később elárulta az újságíróknak, hogy a sztár „olyan szánalmas volt, hogy legszívesebben leckéket adtam volna neki a jellegzetes Chaplin-járásból”. Egy másik - magyar vonatkozású - esetről, ahol viszont a Chaplint utánzó imitátor bukott el, itt olvashatnak.

Welles elszalasztott lehetőségei

Orson Welles mindent megadott volna, hogy ő játssza Vito Corleonét A Keresztapában, Francis Ford Coppola azonban Marlon Brandónak adta a szerepet. Szóba került viszont az, hogy Welles megkapja Kurtz ezredes karakterét az Apokalipszis most-ban, Coppola azonban ez esetben is Brandót választotta. Máskor viszont Welles utasított vissza egy később kultikussá vált "szerepet": George Lucas ugyanis felajánlotta neki, hogy legyen Darth Vader hangja a Csillagok háborújában, de ő nem kért belőle. Élete utolsó évtizedében kénytelen volt beérni annyival, hogy narrátorként dolgozott különböző reklámokban és rajzfilmekben.

Hitchcock türkiz ruhában?

A könyv szerzője szerint Hitchcock barátai szórakoztatására gyakran öltözött nőnek. 2008-ban internetes fórumokon arról kezdtek pletykálni, hogy a rendező az Észak-északnyugat című filmjének 44. percében egy kövér nőt alakítva tűnik fel: türkizkék ruhában, valamint kék és fehér kalapban. Arra, hogy vajon tényleg Hitchcockot láthatjuk-e a vonaton felvett képsorokon, nincs bizonyíték; a rendező filmes megjelenését összegyűjtő Wikipédiás oldalon mindenesetre nem szerepel ez a momentum. Arra viszont van hihető válasz, miért nem volt Hitchcocknak köldöke.

Bergman és Bronson

Ingmar Bergmannak és Charles Bronsonnak közös ügynöke és PR-se volt, sőt az 1970-es évek végén Los Angelesben találkoztak is. Bronson éppen valamelyik lövöldözős filmjét forgatta, amikor Bergman meglátogatta a stúdióban, a közös ügynök utasítására. Váltottak néhány udvarias mondatot, azután a rendező figyelmét teljesen lekötötték a Bronson testére ragasztott sebek.

„Lenyűgöző – lelkendezett Bergman. – Eddig el sem tudtam képzelni, hogy érik el ezt a hatást! – Miért, maga talán nem használ géppisztolyt a filmjeiben?” – kérdezett vissza a legenda szerint Bronson. Más rendezőkhöz hasonlóan egyébként Bergmant is vonzották a kikapcsolódás szokványos módjai: nagy kedvence volt például a Jurrasic Park vagy a Szex és New York című sorozat.

Walt Disney orvlövész kalapjai

Disney egyetlen csatában sem vett részt az első világháború alatt, viszont némi profitra szert tett a vérontásból. Egyik cimborájával közösen ugyanis német katonai sisakokat gyűjtöttek a frontvonalakon, azután háborús emlékként eladták őket bajtársaiknak. Amikor Disney rájött, hogy az átlőtt sisakokat drágábban is megveszik, „fritz orvlövész kalap” néven eladta az egész készletet. (Ha kíváncsi, mi igaz abból a legendából, miszerint Disney-t halálakor lefagyasztották, hogy később újra életre keltsék, kattintson).

Truffaut magániskolája

A fiatal Francois Truffaut sokat volt egyedül, unalmában gyakran látogatta a helyi mozit. Fizetés nélkül surrant be, és mindig az első sorba ült. Minden nap három filmet nézett meg, így tizenhárom éves korára többezer filmet látott. A filmekről naplót vezetett, s a kedvenc rendezőihez külön megjegyzéseket is írt. Leginkább az amerikai filmek nyerték el a tetszését, kedvencei között volt Alfred Hitchcock.

Woody Allen étkezési szokásai

Woody Allen minden nap ugyanazt eszi reggelire: zabpelyhet, egy banánt és szilvalét – a banánt pontosan hét részre kell vágni, mielőtt belekerülne a zabpehelybe. Ebédre tonhalsalátát fogyaszt fehér kenyérrel, paradicsom és salátalevél nélkül.

"Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban..."

A rendező Brian de Palma a sci-fi műfajában is maradandó nyomot hagyott. 1976-ban egyik közeli barátja, George Lucas megkérte, hogy segítsen szereplőket válogatni a Csillagok háborújához. Miután a film elkészült, Lucas ismét felkereste de Palmát, és megkérte, segítsen neki a híres „beúszó” kezdő szöveg megírásában.

Lucas szünidei kiadása

George Lucasnak van egy projektje, amelyről még beszélni sem hajlandó: ez a CBS csatornán 1978-ban sugárzott, A Csillagok háborúja szünidei különkiadása címet viselő kétórás műsor. A borzalmas zenés számokkal, rosszul megrajzolt animációs elemekkel, valamint a 70-es évek Z-kategóriás „sztárjaival” tűzdelt varietéműsorról Lucas egy alkalommal azt mondta: „ha lenne elég időm és egy kalapácsom, az összes kalózpéldányt felkutatnám és összezúznám”.

Lynch dühös kutyája

A rendező húsz éven keresztül egy képregénysorozatba ölte felgyülemlett agresszióját, amelynek A világ legdühösebb kutyája címet adta. A képregény nyersen megrajzolt állóképekben mesélte el a szóban forgó eb kalandjait, a hozzájuk tartozó szürreális képszövegek pedig meglehetősen pesszimista világképet tükröztek.

Dunaway Polanski arcába vágta - a vizeletét

Faye Dunaway igen diktatórikusnak találta Roman Polanskit. Egy alkalommal odáig fajult a helyzet kettejük között, hogy Dunaway a rendező arcába öntött egy pohár vizeletet. „Te hülye picsa, hiszen ez húgy! – üvöltötte Polanski. – Így van, te kis pöcs!” – válaszolta Dunaway. A forgatás végéhez közeledve már alig beszéltek egymással: Polanski a színésznő ügynökén keresztül üzente meg az utasításait, Dunaway pedig rajta keresztül kérdezte meg, "mit tegyen a karaktere.”

A Coen-testvérek rejtélyes vágója

A Coen fivérek megosztoznak a filmjeik érdemein – Joel rendezőként, Ethan pedig producerként szerepel –, habár valójában közösen végeznek minden munkát. Még a vágást is közösen csinálják, Roderick Jaynes álnéven.