szerző:
Tossenberger Adél
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A kis Művészetek Palotájaként is emlegetik azt a kifejezetten nemzetközinek szánt kulturális komplexumot, amely a Vásárcsarnok és a Corvinus Egyetem tövében nyílik majd márciusban. A több mint kétmilliárd forintból felépülő Budapest Music Center a jazz és a komolyzene háza lesz. Körbejártuk az épületet.

Ha ki tudnánk fizetni a tandíjat, és a megmaradása is biztos lenne, kifejezetten szívesen járnánk most a Corvinusra. Reggelente a Vásárcsarnokban vennénk meg a friss péksüteményt meg a gyümölcsöt, ha végre kinyitna, órák között – vagy helyett – átsétálnánk a CET-be, este pedig a Mátyás utcában lazítanánk a Budapest Music Center jazz klubjában.

A képletben sok a ha, az viszont biztosnak tűnik, hogy március végén a IX. kerületi Mátyás utcában megnyílik Budapest legújabb, négyezer négyzetméteres, ötemeletes kulturális tere, a Budapest Music Center (BMC). A munkálatok még zajlanak, de a tizenegy éve megszületett, és a válság miatt évekre parkoló pályára került vízió egyre kézzelfoghatóbbá válik. Az épületben Gőz László, a központ vezetője és egyben tulajdonosa vezetett minket körbe. Ez a magányos irányítói szerep az egyik záloga annak, hogy a hatalmi harcok helyett itt nyugalom legyen.

Minden egy kézben
©

Kitörés a félhomályból

Nemcsak az épület jövőjébe, hanem múltjába is izgalmas beleképzelni magunkat. A 20. század elején déligyümölcs kereskedés működött benne, sarokerkélyéről pedig tökéletesen szemmel lehetett tartani a befutó teherhajókat. Épp e korábbi funkció miatt, a földszint csarnokszerű tágassága és 80 cm vastag falai ideálisak egy koncertterem előterének, amihez a kulturális központ megálmodója sem akart hozzányúlni.

A 80-as évekre csak egy rosszállapotú lakóépület maradt belőle. Bár a világháborút szinte sértetlenül vészelte át, a Városszépítő Egyesület 1986-ban csak egy omladozó, elhanyagolt épületet talált a megadott címen – még az emeleten is vizesek és penészesek voltak a falak. A lakók igénytelen növényekkel próbálták meg otthonosabbá tenni az épületet, de a korabeli leírások szerint az még verőfényes napsütésben is komor, szomorú hangulatot árasztott.

Zárt belső udvarán szürkeség, félhomály uralkodott. Ebből a miliőből nőtte ki magát mára a BMC összesen 350 fő befogadására képes koncertterme, ahol - bár a komplexum még messze nincs kész - már két teltházas "hangoló" koncertet is tartottak, hogy a hivatalos nyitás idejére tökéletes legyen az akusztika.

Alakul a koncertterem
©

Itt nincs csicsa

A nagyteremben egy alapos tisztítás után megőrizték az eredeti, száz éves falakat, és ez a nyersesség jellemző az egész épületre. Itt nincs hazugság, nincs átverés, semmi sem műanyag – magyarázta sétálva Gőz, aki amellett, hogy jazz-zenész és harsonaművész, 33 évet töltött el a Zeneakadémia tanáraként.

A színek is szolidak: a fekete, a fehér, a szürke és a tölgy dominálnak, a koncertteremben a parketta egy francia parasztház világát idézi. Ahogy Gőz fogalmaz: "itt nincs csicsa". A design letisztult és minimalista, ezért ha nem tudunk meglenni falra aggatott hegedűk és harsonák nélkül, menjünk máshova igényes komolyzenéért.

Az épület minden egyes csücske a zenéről szól, és ha nehéz lenne elképzelnünk, ez mit is jelent, itt egy illusztris példa. A nagyteremben speciális székek vannak, ami többek között azt jelenti, hogy mivel ragasztott fából készülnek, nem recsegnek, szövetük alatt pedig hangelnyelő szivacs van. Amit a jó hangzás megteremtéséről az ókori görögök tudtak, azt itt pengeéles tudatossággal, és értő fülekkel kell kialakítani.

A csapat

Az építészeti és belsőépítészeti terveket Gőz Dorottya, Chehadé Abdel Rahim és Taraczky Dániel háromfős csapata dolgozta ki (Ödenburger Építészeti és Mérnöki Iroda, Art1st Design Studio). Az akusztikai tervek felelőse Fürjes Andor, a kivitelezést a Market végzi.

A teljes elérzékenyülés

Gőz László akkor érzékenyül el a leginkább, amikor a "bababútorokkal" felszerelt zenei szakkönyvtárba érünk, amely egy másik épületben már hét éve működik teljesen ingyen. "Ez a gyenge pontom" – magyarázza az intézményvezető, közben pedig felszedegeti a munkások által elejtett szögeket, nehogy összekarcolják a padlót.

A könyvtár
Kezelésükben van a Magyar Zenei Tanács 1949-ben létrehozott gyűjteménye, és az 1840-ben alapított Nemzeti Zenede (mai nevén Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium) anyaga. Ma már a teljes állomány mintegy 100 ezer tételből áll, ami 11 ezer könyvet, 9 ezer bakelitlemezt, 10 ezer CD-t és DVD-t és mintegy 70 ezer kottát jelent. Az állomány emellett magángyűjtők anyagaival is bővült, ide kerül majd Fülöp Péter 3500 lemezt tartalmazó egyedülálló Mahler gyűjteménye.

Egy személyben felel mindenért, még ezekért az apró részletekért is, ezért minden napját itt tölti reggeltől estig. A koncerten ő is hoz be pótszékeket, hogy mindenki le tudjon ülni. Nincs mellette társtulajdonos-befektető, de van mellette tizennégy munkatárs, akik sok éve kitartanak a lehetetlennek tűnő vállalkozás mellett.

A komplett beruházás 2,5 milliárd forintba kerül, ami így áll össze: 600 millió forint magántőke, 800 millió forint hitel, 600 millió forint lesz a kamat, és 500 millió forint EU-s támogatásból kormányzati támogatássá alakult pénz. A múlt hónapban 800 ezer volt csak a gázszámla, és közel 10 millió forintot kell törleszteni a bank felé havonta, ezért nem árt észnél lenni.

Nem is beruházás?

Bár mi a beruházás szót használtuk, a BMC megálmodója szerint ez nem az, inkább egy családi ház felépítésének a szisztémája, soha nem lehet eladni vagy funkciót váltani, erről gondoskodott. Vagyis, bár tisztában van vele, hogy a bevétel létszükséglet, mindig a zene van előtérben, nem pedig a pénz.

Itt lesz majd a jazz klub
©

Ehhez a misszióhoz természetesen elengedhetetlen a biztos alap, a BMC a tőkét az elmúlt 17 évben közel 1000 céges és nagyrendezvény (Kapcsolat Koncert, Nemzeti Vágta) szervezéséből biztosította. Emellett abban is reménykedik, hogy a mindenkori kormányzattól működési támogatást kap. Az eddigi tapasztalatok alapján közfunkciói miatt ezt a házat a kerület, a főváros és a kormány is szereti.

A koncerteken túl

A BMC leginkább attól lesz hús-vér kulturális tér, hogy az állandó komolyzenei és jazzkoncertek mellett nemzetközi kurzusokat, versenyeket, és a tervek szerint ifjúsági programokat is szerveznek majd. Amikor azt kérdezzük, milyen közönséget céloznak meg, azt mondja, 0-tól 100 éves korig bárki jöhet.

Az is hozzátesz a pezsgéshez, hogy itt ver gyökeret az eddig vándorló Kossuth-díjas világhírű magyar zeneszerző és karmester, a kortárs operaszerző Eötvös Péter Nemzetközi kurzus intézete is. Ha pedig egy zenész például Üzbegisztánból jön Magyarországra azért, hogy részt vegyen egy kurzuson, a szálláson sem kell törnie a fejét, mert az épületben van tizenegy szoba, és egy professzori lakás is, amelyet a résztvevők használhatnak.

Emellett működik az épületben két nagy stúdió, és több olyan öltöző is, amelyet feljátszó helyiségként lehet használni. Így szimultán hat különböző helyen lehet hangfelvételeket készíteni.

Üde színfolt lesz a kétszintes, százötven fős jazzklub is, amely étteremként, bárként és kávézóként is funkcionál amellett, hogy saját színpada és technikája van. Azt viszont a nézők kifejezetten sajnálhatják, hogy a tetőtérből nyíló "pihenő-tomboló" teraszt csak a művészek és a kurzusok résztvevői használhatják majd.

Ki Gőz László?

Gőz László - harsonaművész, tanár, a Budapest Music Center alapítója.

 

Zenei tanulmányait 1961-ban kezdte a Kodály Zoltán irányítása alatt álló Lórántffy Zsuzsanna úti ének-zenei általános iskolában, majd a Bartók Béla Konzervatórium jazz és klasszikus tanszakán folytatta. Harsonaművészi és tanári diplomáját 1978-ban vette át a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán.

1978-2010 között a Zeneakadémia jazz tanszakának zenetörténet, szolfézs és harsona-improvizáció tanára.

 

Alapító tagja volt a kortárs zenét játszó 180-as Csoportnak, amellyel 1979 és 89 között több száz koncerten és stúdiófelvételen szerepelt Európa-szerte. Számos jazz formációban vett részt, mint jazz muzsikus és közel száz lemezfelvételen, mint stúdiózenész.

 

Gőz László 1996-ban megalapította a Budapest Music Centert (BMC). Elsődleges célja egy olyan zenei információs központ kialakítása volt, amely összegyűjti és nemzetközi viszonylatban is hozzáférhetővé teszi a magyar klasszikus és jazz zenészek, valamint a magyar kortárs zenedarabok adatait.

 

BMC Records néven 1998-ban független lemezkiadót alapított, albumainak száma mára eléri a 200-at. Alapítása óta a kortárs, klasszikus és jazz műfajok hazai képviselőivel készít felvételeket. Kiadványaival az évek során sikerült számos magyar művészt bekapacsolnia a nemzetközi zenei élet vérkeringésébe, és sikeres művészi együttműködéseket kezdeményezett magyar és külföldi művészek, műhelyek, zenekarok között.

A klasszikus, kortárs- és jazzlemezek Midem-, Jazzman- és Gramofon-díjai, valamint a hazai és külföldi sajtóban megjelent több mint ezer méltató kritika jelzi, hogy a BMC jelentős tényezővé vált az európai hanglemezkiadásban. A BMC Records által megjelentetett Ligeti György: Requiem, Apparitions, San Francisco Polyphony című lemezt, Eötvös Péter vezényletével Grammy-díjra jelölték "legjobb kórus előadás" kategóriában. Az 55. Grammy-díj átadására 2013. február 10-én kerül sor a Los Angeles-i Staples Centerben.

Forrás: bmc.hu

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ezért ne vegyen olcsó mobiltöltőt: egy felrobbant, három ház is kigyulladt miatta

Ezért ne vegyen olcsó mobiltöltőt: egy felrobbant, három ház is kigyulladt miatta

Tüttő szeme megakadt egy szerződésen: 11 millióért írattak egy 30 oldalas tanulmányt

Tüttő szeme megakadt egy szerződésen: 11 millióért írattak egy 30 oldalas tanulmányt

Keresi a BKK azt a háromgyerekes nőt, akit állítólag megalázott egy ellenőr

Keresi a BKK azt a háromgyerekes nőt, akit állítólag megalázott egy ellenőr

A tüntetés szervezői a Vígszínházat is hívták az egyeztetésre, de nem kaptak visszajelzést

A tüntetés szervezői a Vígszínházat is hívták az egyeztetésre, de nem kaptak visszajelzést

Nyugdíjas korúak is bentragadtak a közmunkaprogramban

Nyugdíjas korúak is bentragadtak a közmunkaprogramban

Tóta W.: A színház az új CEU

Tóta W.: A színház az új CEU