szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Vidnyánszky Attila a Burgtheater akciójára reagálva az aradi vértanúk névsorát vetítette ki a Nemzetiben. Ez a válaszreakció azonban egy félreértésen alapul, mivel a szabadságharcban nem az osztrákok és a magyarok álltak egymással szemben - állítja egy történelmi kérdésekkel foglalkozó blog.

"A legfontosabb, hogy 1848-ban nem osztrák-magyar háború volt" - olvasható a tenyleg.com történelmi tematikájú oldalon, ezzel alátámasztva azt, hogy a Nemzetiben egyáltalán nem volt helyénvaló így "visszavágni" a Burgtheater akciójára.

Mint ismert, a Burgtheater a MITEM nemzetközi színházi fesztiválon adta elő Csehov Sirályát a Nemzeti színpadán, majd az előadás után az egyik színész, Martin Reinke olvasott fel egy a magyar belpolitikai helyzetre reagáló szöveget. Miközben Reinke a szöveget olvasta, Vidnyánszky az akcióra reagálva az aradi vértanúk névsorát vetítette ki az előadás alatt a magyar feliratot kivetítő monitorokra. A logika ebben a reakcióban az lehetett, hogy mégis miért beszélnek az osztrákok magyar ügyekről, ha '49-ben épp ők végezték ki a magyar szabadságért harcolókat.

A kép oldalán látszódnak a kivetített nevek
©

"Ha 1848-49-ben osztrákok és magyarok háborúztak volna nemzeti célokért, földterületért, ez a kivetítés akkor is vitatható lett volna. Másfélszáz évvel, és tucatnyi ausztriai rendszerváltással ezelőtti események mit vesznek el a maiak akár jogos, akár indokolatlan kritikájából?" - fogalmaz Lőrinc László, a cikk szerzője, aki ezután több adattal is alátámasztja, a szabadságharcban mind a Habsburgok oldalán, mind az új alkotmány mellett harcolók között találhatunk magyarokat vagy németajkúakat egyaránt.

Ráadásul az aradi vértanúk között bőven akadt magyarul egyáltalán nem vagy csak felnőttkorára meganuló tábornok is. Köztük a hazánkban csak Pöltenberg Ernőként ismert osztrák tiszt is, aki szintén nem tudott magyarul.

©

Bécs és Budapest '48-as szembeállítása már csak azért is helytelen megközelítés az írás szerint, mert  "Kossuth Lajos március 3-án Pozsonyban nemcsak a magyaroknak, de az osztrákoknak is alkotmányt követelt. Mikor pedig részben éppen ennek hatására 13-án Bécsben kirobbant a forradalom, a kirakatokba Kossuth arcképei kerültek ki."

Lőrinc végül konklúzióként még egyszer egyértelműsíti, hogy a szabdságharc nem két nemzet között, "hanem különféle nemzetiségű liberálisok, hazafiak és a nemzetek feletti birodalom konzervatív hívei között"  zajlott.

A Nemzeti-botrány egyébként az előadást követő héten is tovább folytatódott, Vidnyánszky szerint a közönségtalálkozó és a párbeszéd helyett a méltatlan politikai petíciózást választotta, míg a Burgtheater Vidnyánszky magyarázatot követelő levelére adott válaszlevelében újra megismételte a felolvasott szöveg tartalmát. Eszerint a Burgtheater tagjai magyar művészekkel állnak kapcsolatban, akiknek a magyarországi belpolitikai helyzetre vonatkozó véleménye alapján fogalmazták meg felolvasott levelüket. A bécsi színház vezetője jelezte, hogy meghívásuk esetén szívesen jönnek újra Budapestre játszani.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!