Pénteken meghalt a nagymamám. Nem a filozófus, nem a közéleti személyiség. Persze sok minden volt ő sok ember számára, de nekem ő a nagymamám, és az én emlékeimben így él ő

– nyitja nagymamám, Heller Ágnes című jegyzetét a Facebookon Békéssy Judit.

A filozófus unokájának homályosak az első emlékei nagymamájáról, sokáig csak annyit tudtak, hogy Amerikában él, és nem jöhet haza. "Anyukám mondta, hogy fontos ember. Ha kattanást hallunk a telefonban akkor lehallgatnak, mert megfigyelnek bennünket. Aztán egyszer csak jött, évente egyszer, majd volt hogy kétszer is. Mindig hozott valami ajándékot, aminek örültünk, bár nem nekünk való volt. Sohasem tudott igazán gyerekeket ajándékozni. Lányomnak első születésnapjára egy sípoló műanyag csirkét adott, mert a boltban azt mondták ekkora gyereknek még szőröst vagy plüsst nem lehet. Igazából egy kutyajáték volt. Imádtam érte! Kíra meg a riadt képű csirkét. (…) Nagyikám olyan gyermeki csillogással a szemében tudott nevetni, ahogy mást még nem láttam. Ezt még 90 évesen is tudta."

Békéssy Judit azt is írja, hogy az egész életére rányomta a bélyegét, hogy Heller Ágnes a nagymamája. Akárhová is ment, ha megtudták, kinek az unokája, egészen másképp néztek rá, másképp kezelték, mintha valami hercegnő lenne. „És ez rendkívül idegesített. Úgy éreztem, hogy nem engem látnak, hanem a Heller Ágnes unokáját. Azt akartam, hogy engem, saját magamért, szeressenek vagy tiszteljenek vagy ne, ha nem tetszik a pofám. Egy idő után már csak akkor mondtam el valakinek, hogy ki a nagyim, ha az illetőt már valamennyire megismertem és ő is engem.”

És mi szépen felnőttünk. Nagyikám meg jött és ment a világban. Nem lehetett vele igazán szoros kapcsolatot kialakítani, hiszen egyszerre volt mindenhol és sehol és folyton rohant valahova. Leginkább édesanyámnál találkoztunk ünnepekkor. Amikor megszületett a lányom kezdtünk el többször találkozni. Imádta a dédunokáját és Kíra is őt

– írja Békéssy Judit, és hozzáteszi: az utóbbi pár évben kezdett el aggódni. „Megöregedett, bár ő ezt sohasem vallotta volna be. Már hangosan kellett beszélni hozzá, hogy megértse. Láttam, ahogy beszéd közben rendkívül figyeli a partnere száját, hogy biztosan értse, mit mond. Már nem mozgott olyan gyorsan és biztosan, bár még mindig járt kirándulni és úszni úgy is, hogy csípőprotézise volt. Nagyon jó úszó volt mindig is... de az évek egy testet sem kímélnek. 90 év az 90 év. És ő minden napját úgy élte, hogy az teljes legyen.”

A levélben Heller Ágnes unokája elmeséli, hogy utoljára július elején találkoztak.

Édesanyám letorkolta, hogy miért nyilatkozik a jobbos sajtónak. Ő erre azt mondta annak nyilatkozik aki kér tőle interjút. Ő mindenkinek ugyanazt fogja mondani, amit gondol. Egyetértettem vele. Úgy búcsúztunk el egymástól, hogy ősszel látjuk egymást.

Békéssy Juditnak pénteken írt az édesanyja. Csak annyit: kurva nagy baj van. "Felhívtam és elmondta, hogy Ági nagyi beúszott a Balatonba és nem jött ki. Állítólag megtalálták, de ennél többet senki sem mond. Anyám telefonálgat, intézkedik, én is hívogatom, mit tudott meg. Senki se mondja ki, hogy meghalt, akkor talán nem is. Majd hivatalosan értesítik. Ez mit jelent? Miért nem mondja ki valaki egyértelműen, hogy meghalt? Nem sírhatok, most erősnek kell maradni, amíg nincs biztos. Amíg a sajtóban nem jön ki a hír, addig még van remény. Tudom, hogy nincs, de hinni akarom, hogy van. Aztán 1-2 óra múlva elkezdenek ömleni a cikkek. Vajon honnan tudták meg? A családtól biztosan nem. És elolvasom a balatoni helyi lap cikkét... Megtalálták egy 90 éves nő holtestét, akiről azt mondják egy híres filozófus. Nincs tovább. Kimondták, hogy meghalt. És elindulnak a könnyek."

Békéssy Judit azzal zárja a levelét, hogy Heller Ágnes nem volt egy szokványos nagymama, nem várta őket vasárnapi ebéddel.

Folyton sietett valahova, és gyerekként sokszor nem értettem, miről beszél. Mindig mindenről azt mondta, amit gondol, még akkor is, ha az nem tetszett azoknak akik hallgatják. A családja sem volt kivétel ebben. Úgy szeretett és fogadott el minket, ahogy vagyunk és segített abban, amiben csak tudott. Kifejezte aggodalmát, tanácsot adott, de sohasem szólt bele egyikünk életébe se. Azt mondta: “Gyerekek, ti tudjátok hogyan jó nektek!”

A teljes bejegyzést itt olvashatja el:

A filozófus július 19-én hunyt el. Az MTA balatonalmádi üdülőjének strandjáról indult úszni, de ismerősei hiába várták a parton. A rendőrség korábban közölte: az esettel kapcsolatban kizárta az idegenkezűséget és a bűncselekmény gyanúját, az ügyben közigazgatási hatósági eljárás indult. Heller Ágnest hétfőn, július 29-én helyezik végső nyugalomra a budapesti Kozma utcai temetőben.