Iszapbirkózás lett Trump vámháborújából
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Nyolcvannégy éves korában, szerdán hajnalban elhunyt Vekerdy Tamás – közölte a pszichológus, író családja. Idén tavasszal Vekerdy azt mondta, egész életében a szabadságra törekedett. Mostanában már nem tett mást, mint sétált, olvasott, és elment előadásokat tartani. „Ha megkérnek, mindenféléket csinálok, mintha még élnék, de ez csak a látszat. Miért kéne olyan sokáig itt maradni?” – mondta áprilisban.
Vekerdy Tamás 1935. szeptember 21-én született Budapesten.
Kamaszkorában hobónak, azaz írónak és világcsavargónak készült, de apja kívánságára 1958-ban jogászdiplomát szerzett. „Bedugtam a fülemet viasszal, és olvastam a pad alatt Galsworthy Forsyte sagáját” – mondta a HVG hetilapnak három évvel ezelőtt.
Egyetemi tanulmányait az ELTE jogi karán folytatta, majd a BTK pszichológia szakát is elvégezte. Járt Mérei Ferenc és Nemes Lívia szemináriumaira. Volt házitanító és a Nemzeti Színház statisztája, illetve a Színház- és Filmművészeti Főiskola óraadó pszichológia tanára.
1983-tól az Országos Pedagógiai Intézet főmunkatársa, később tudományos tanácsadója, majd szeniora volt. Tanított a Miskolci Egyetem neveléstudományi tanszékén is.
Nevelési tanácsadókban, gyermekpszichológiai rendelőkben szerzett tapasztalatai nyomán érett meg benne a felismerés: a magyar óvoda- és iskolarendszer „gyilkolja a gyerekeket”. A nyolcvanas években kezdte tanulmányozni a külföldi Waldorf-gyakorlatot; részt vett a solymári Waldorf-iskola megalapításában. Munkája nyomán létrejött a Waldorf-tanárképzés is.
Vekerdy Tamás élete során számos díjat nyert, többek között Kiváló Munkáért díjjal jutalmazták 1985-ben, Budapestért díjat kapott 2000-ben, 2014-ben pedig Hazám-díjas lett.
Halálhírét a Facebook-oldalán is megerősítették.
Soha nem a tananyag a lényeg
Vekerdy Tamás sosem rejtette véka alá a véleményét az oktatási rendszerrel kapcsolatban. Mint mondta idén nyáron is, jelenleg
nem a világra nyitott embereket képezünk, holott évek óta tudjuk, hogy három dologra lesz szükség a jövőben: kreativitásra, kritikai érzékre és vállalkozókedvre. Ehelyett mi beszabályozott, füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk.
Többször is kifejezésre juttatta, hogy ellenezi, mi több “baromságnak” tartja az osztályozást, mondván: soha nem a tananyag a lényeg.
Vekerdy Tamás szerint az iskola tehet arról, ha az átlag műveltségi szint csökken, mert a tantárgyakból nem lehet művelődni. Abból lehet művelődni, tette hozzá, "ha a tanárnak a pórusaiból is Horatius párolog”.
Ezt a tantervet ne tartsa be!
Többször hangsúlyozta azt is, hogy a mai magyar oktatási rendszer a végletekig kicsavarja a gyereket a megemelt óraszámokkal.
“A mai magyar iskola nem embernek való, ez nem is kérdés” – fogalmazott tavaly ősszel. “Egy 1940-es, piarista órarend szerint a gyereknek maximum 5 órája lehet egy nap, ma van nulladik óra, és hetedik és nyolcadik is. Ki az a barom, aki ezt kitalálta? Ez persze költői kérdés… Finnországban négy vagy öt órájuk van a gyerekeknek, nem véletlen, hogy az oktatási rendszerük jelszava az, hogy a kevesebb több. Az iskola csak szabadságban és autonómiában tud működni. Finnországban is van alaptanterv, de a miniszter asszony ír hozzá egy levelet: ’Kedves Kolléga! Nagyon kérem, hogy ezt a tantervet, ne tartsa be! Alkalmazza a mindenkori helyhez és időhöz és az egyes gyerekekhez!’”
Az új, idén nyáron elfogadott, a közoktatást tovább államosító köznevelési törvényről szólva Vekerdy Tamás azt mondta, szerinte "tévúton jár az egész magyar közoktatás, ha a gyerekek vagy a nemzet – hogy én is használjam ezt a szót, bár nagyon lejáratták – érdekét nézzük".
Élete utolsó évében is tartott még előadásokat, bár az októberi fellépéseit a Facebook-oldala szerint rendre lemondták. Egy tavaszi interjúban beszélt így az utolsó időszakról:
ha megkérnek, mindenféléket csinálok, mintha még élnék, de ez csak a látszat. Miért kéne olyan sokáig itt maradni?
Két évvel ezelőtt, az író 82. születésnapján összegyűjtöttünk néhány fontos gondolatát:
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
A zilált múltú vállalatot rendre megtalálják környezetvédők, politikusok és piacfelügyeletek.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.