A világ legfontosabb kortárs művészeti vására, az Art Basel a virtuális platformján fogja bemutatni március 25-től a Top100 ajánlása között a magyarországi acb Galériát is, amely idén Agnes Denes, a New Yorkban alkotó 90 éves képzőművész különleges műveit sorakoztatja fel.

Az Online View Rooms nevű platform Pioneer programja nemcsak 25 ország 100 ígéretes galériáját ajánlja, hanem szerzőjük, Emily McDermott ebből a top 100-ból külön is kiemel hét olyan galériát és projektjüket, amelyek 2021-ben szerinte újradefiniálhatják a művészetet. Ezek között pedig az első helyen szerepel a magyar galéria és Agnes Denes neve.

Az alkotó Dénes Ágnesként Magyarországon született 1931-ben, majd a világháború alatt családja előbb Svédországba, később az Egyesült Államokba költözött. Sikeres festőként kezdte, majd a filozófia és a természettudományok iránt kezdett érdeklődni, és a hatvanas években ő lett a világ első ökológiai művészeti alkotásának készítője.

Vera Molnar és a nemrég elhunyt Reigl Judit mellett Agnes Denes a legfontosabb külföldön élő, magyar származású női művész. Ismertsége azonban elmarad a két említett pálya- és kortársa mögött, mivel műveit sokkal inkább csak dokumentálni lehet, mint sem bemutatni. Agnes Denest az örök természet és a halandó ember közötti viszony érdekelte mindig is, a bázeli válogatásban is szereplő Búzamező ennek az egyik legismertebb példája.

Búzamező

acb Galéria

1982-ben Agnes Denes Manhattan déli részén, a Wall Street és a World Trade Center közvetlen közelében egy korábbi hulladéklerakót előbb szántóvá alakított, majd ott két hektáron hullámzó búzamezőt hozott létre.

„A gondolat lényege az a hatalmas ellentét, amely a civilizáció és az általa teremtett torz tudat, a rombolási hajlam között áll fenn. Az az icipici terület, amelyet a város végül is a pénzvilág kellős közepén rendelkezésemre bocsátott, hogy elkészüljön a mű, 4 milliárd dollárt ért. Én pedig egy éven keresztül ezen a kicsi földterületen mindössze 158 dollárt költöttem el a magokra, amelyekből a búzamezőmet létrehoztam” – nyilatkozta évekkel ezelőtt a Magyar Narancsnak.

Később, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás során az egykori búzamező helyére kerültek az összeomlott tornyok romjai.

Másik legendássá vált munkája, melynek dokumentációját ugyancsak bemutatják a bázeli platformon, az 1996-ban készült Fahegy – Élő időkapszula. Ez egy finnországi környezet-rehabilitációs projekt keretében készült el: 11 ezer ember ültetett el egy-egy fenyőfát egy korábbi sóderbánya területén az aranymetszés szabályai szerint. A Tampere közelében mértani rendben létrejött erdő 400 évre szóló állami védettséget kapott, és a telepítő önkéntesek egyben tulajdonjogot is szereztek az elültetett fájukra – sőt ez a tulajdon, a négy évszázadra generációnként átruházható is lett.

acb Galéria

A land art, majd környezettudatos művészet (öko-art) úttörője és kiemelkedő művelője már évtizedekkel ezelőtt is nagy figyelmet keltett monumentális természeti projektjeivel, de művészete a klímakatasztrófával szembe néző 21. században semmit nem veszített aktualitásából.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: