szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Nyolcvanhét éves korában elhunyt George Segal amerikai színész, akit a Nem félünk a farkastól című film mellékszereplőjeként Oscar-díjra jelöltek, és az Egy kis előkelőség című vígjátékért Golden Globe-díjjal jutalmaztak.

A színész kedden halt meg, felesége, Sonia Segal tájékoztatása szerint szívbillentyűműtétje utáni szövődmények következtében.

"Egy legendát veszítettünk el ma" – írta a halálhírre reagálva a Twitteren Adam F. Goldberg, A Goldberg család című sorozat alkotója, amelyben George Segal utoljára szerepelt. "Megtisztelő volt részese lenni George Segal fantasztikus pályafutásának, csak csekély mértékben is. A sors keze volt, hogy megtaláltam a tökéletes színészt Pops szerepére. Ahogy nagyapám, George is gyermek volt a szívében varázslatos szikrával" – fűzte hozzá Goldberg, akinek sorozatát saját élete ihlette.

Segal ügynöke, Abe Hoch közleményben búcsúzott barátjától, akit csodálatos embernek nevezett.

Segal 1934-ben született Long Islanden orosz zsidó kivándorlók utódjaként, de a családja már nem volt vallásos. Visszahúzódó gyermek volt, de a színpadon felszabadultnak érezte magát. A Columbia Egyetemen szerzett színészi diplomát. Pályája a hatvanas évek elején indult New York-i színpadokon és a televízióban. Hamarosan filmes karrierje is elkezdődött, 1965-ben szerepelt a Bolondok hajója című vígjátékban, majd a Patkánykirály című második világháborús drámában.

Két évvel később Oscar-díjra jelölték a Nem félünk a farkastól című film mellékszereplőjeként. Az öt Oscar-díjjal jutalmazott produkcióban Richard Burton és Elizabeth Taylor oldalán játszotta Nick szerepét.

A hetvenes években vígjátékokkal nyerte el a közönség szeretetét. A Bagoly és cicababában (1970) Barbra Streisand, A nagy balfogásban (1972) Robert Redford volt a partnere. Az 1973-ban bemutatott Egy kis előkelőségért Golden Globe-díjat kapott.

"Mindig igyekeztem megtalálni a humort a szerepeimben, mert vígjátéki színésznek tartottam magam" – idézte fel egy 2016-ban adott interjújában. Szerencsésnek tartotta magát a filmiparban, amelyet egyébként a szerencsejátékhoz hasonlított, mert mint mondta, folyton arra kell várni, hogy az ember számát kihúzzák, vagyis egy nagy szerepre.

Egész életében rajongott a bendzsóért, és a New York-i Carnegie Hallban is fellépett a Beverly Hills Unlisted Jazz Band elnevezésű zenekarával 1981-ben. Segal szinte élete végéig dolgozott, folyamatosan kapta a szerepeket. Mint mondta, hetvenévesen még nem is okozott neki gondot a munka, de a nyolcvanas éveiben már azért lelassult.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:


HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!