A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar Filmművészek Szövetsége közleményében megdöbbenésének adott hangot, hogy egy ismert újságírót-filmkritikust a véleményéért egy filmfesztiválon tettleg bántalmaztak.
A pályázatosdi helyett ki kellene mondani, ha nem vagy lojális a NER-világhoz, nincs számodra hely – mondja Hajdu Szabolcs, akinek nemrég mutatták be a Radnóti Színház színészeire írt darabját. A Legközelebbi embernek ő a rendezője, és játszik is benne.
Joseph Fiennest azután hívatta be szállodai szobájába a producer, hogy eljátszotta a Szerelmes Shakespeare főszerepét, és megfenyegette, hogy ellehetetleníti.
Igazi művészközegből származik a Cannes-ban a rövidfilmek kategóriájában Arany Pálmát nyert Buda Flóra Anna, apja képzőművész, ő maga művésztelepen nőtt fel. 27 című filmje a kortárs közeg legjellemzőbb személyes és szociális problémáit dolgozza fel. A Franciaországban élő művész azt mondja, ott úgy tud élni és alkotni, ahogy szeretne, és ez idehaza nem volt elmondható. HVG-portré.
A Blokád című film, Tősér Ádám alkotása kapta a legjobb játékfilmnek járó díjat a Magyar Mozgókép Fesztiválon Veszprémben. A film a hvg.hu értékelése szerint "zavaros történelemóra Antall Józsefről", mégis ezt a filmet nevezte Oscar-díjra a Nemzeti Filmintézet – végül a shortlistre sem fért fel.
A halálán kívül több oka lehet egy írónak műve félbehagyására. A múlt század néhány híres magyar irodalmi kísérletét felidézve kiderül, nem mindig maradnak hoppon az olvasók.
Karrierjét a legendás kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdte, később a Katona József Színháznak és az Örkénynek is meghatározó alakja lett. Rendezte őt Schilling Árpád és Pintér Béla is, szerepelt az HBO sikersorozatában, a Terápiában. Csákányi Eszter korunk egyik legnagyszerűbb magyar színésze, aki jó érzékkel valahogy mindig ott játszik, ahol a színház éppen a legszabadabban pezseg.
„Könyörögtem a Kazimirnek, hogy hagyjuk ki, mert a pofámról lesül a bőr" – emlékszik vissza Gálvölgyi a legendás Tháliában megélt mélypontokra. Szerencsére katarzisból és pompás előadásból is volt bőven: korábbi, Gálvölgyi János 75. születésnapja alkalmából újraközölt videósorozatunk 5. epizódjában a statisztáló sztároktól az eljátszott telefonkönyvön és a meg nem értett Hemingwayen keresztül a bóbiskoló Rubik Ernőig jutunk.
Az operaénekes, aki korábban indult az Operaház igazgatói pályázatán, nem indokolta a döntését, csak annyit írt, hogy „némi mérlegelés után, fájó szívvel” hozta meg.
A Frida és Gubanc Budapesten című gyerekkönyv egy szökevény kanári és egy csibész veréb izgalmas kalandokkal teli útját követi a Hősök terétől az Országházon és a Füvészkerten át a Nyugati pályaudvarig.
Ha egy négyszemközt tartott bizalmas beszélgetésről megjelenik egy hír másnap a sajtóban, akkor már érteni véli, hogy „ki, kinek, miért és milyen sebességgel vitt ki eddig is mindent innen” – fogalmazott.
Hollywood legsokoldalúbb színészének tartják, akivel a szerzői filmes rendezők épp úgy megtalálták a hangot, mint A Karib-tenger kalózait gyártó Disney. Mindig is azok a különc, szürreális figurák álltak neki a legjobban, akik valami sérült, szentimentális és gyermeki lelket takargattak a bizarr külső mögött. Az utóbbi években azonban nem a kiváló színészi kvalitásaitól volt hangos a sajtó, hanem a zűrös magánéletétől, botrányaitól. Elég komoly vádak merültek fel vele szemben, de egy javára döntő bírósági ítélet után a filmes világ óvatosan újra nyitni kezdett felé. Johnny Depp 60 éves, és úgy fest, a mélyrepülés után kapott még egy esélyt a szakmától.
Tom Felton önéletrajzi könyvében túllép Draco Malfoyon (akinek amúgy sem volt menő lenni), és elmondja, milyen út vezetett a varázslóvilág díszletein át Hollywoodig, onnan az elvonóra, végül kemény munka árán a mindig is vágyott "normális" élethez.