Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A Cannes-ban debütáló The Apprentice című film a volt amerikai elnök korai karrierjére koncentrál. A valós eseményeken alapuló alkotásban Trumpot több olyan jelenetben is ábrázolják, amely kellemetlenül érintheti az üzletember-politikust.
A helyszínről jelentkezett be Azahriah, megmutatva, milyen komoly mennyiségű vas kell a három stadionkoncerthez. A zenész azt mondja, nem izgul, mert az energiapazarlás.
Második hetében sem lankad a cannes-i filmfesztivál, tovább záporoznak a remekművek, polgárpukkasztások és csalódások. Mai podcasttudósításunkba jutott mindháromból és végre a komédia műfaja is képviseltette magát a programban.
Lengyel Ferenc korábban a Radnóti Színházban és a Katona József Színházban játszott, illetve számos magyar tévéfilmben és több RTL-es sikersorozatban is szerepelt.
Ha ingyensört nem is, olcsó(bb), elérhető kultúrát a fővárosban szinte mindhárom jelölt ígér. Cikkünkben szétszálazzuk a főpolgármester-aspiránsok, Vitézy Dávid, Szentkirály Alexandra és Karácsony Gergely kulturális programpontjait, és megkérdezünk néhány kulturális szereplőt is, hogy lássuk: az ígéretekkel szemben vagy azokkal összhangban, mire is volna valójában igény Budapesten. Csatlós Hanna, Balla István és Hamvay Péter cikke.
Charlie – ma már mindenki egyszerűen csak így ismeri. Hogy idáig jusson, megelőzte mintegy két évtizednyi, hihetetlen kalandokkal teli külföldi zenélés, miközben itthon szinte elfeledték. Tulajdonképpen 40 évesen futott csak be a Tátrai Banddel, majd a saját zenekarával. Dupla viszkis jégről, életveszélyes kalandokról, a zene-dalszöveg viszonyról is kérdeztük a 77 éves énekest. Balla István és Németh Róbert interjúja.
Az 1923-ban forgatott produkció 120 villanásnyi jelenete az egykori főszereplő hagyatékából került elő, és sikerült életre kelteni a filmdarabkákat. A száz évvel ezelőtti premieren még Gárdonyi Géza édesanyja is ott volt.
A mai Magyarországon ünnepelt írónak számító Wass Albert mindig is büszke volt a háború alatti teljesítményére, ám a bizonyítékok alapján inkább volt irodista, mint frontkatona, ezért is dönthetett úgy, hogy kissé kiszínezi a múltját.
A Végtelen rozsmezők az anyaság és a testvériség története a nők jogáról, hogy dönthessenek a testükről és sorsukról – a tavaly a San Sebastian-i fesztiválon fődíjat nyert spanyol–portugál alkotás.
A cannes-i filmfesztivál félidejéig hiába vártunk az idei ötcsillagos remekművekre. A sok csalódás és korrekt, de nem kiemelkedő versenyfilm után senki sem gondolta volna, hogy Demi Moore visszatérésétől lesz hangos a Riviéra. Hasonlóval próbálkozott Kevin Costner is, mérsékeltebb sikerrel, valamint itt az első Trump-film, amire nem gondoltuk, hogy szükség van, de mégis kiváló. Itt a cannes-i podcasttudósításunk hatodik epizódja.
Az első hét végére egyre furcsább lett a cannes-i filmfesztivál hivatalos programja. Nagy díjesélyessé lépett elő egy nővé operált drogbáróról szóló musical, miközben Cate Blanchett Angela Merkelt idézi meg maszturbáló élőhalottaktól körülvéve.
Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia. A fajok eredetétől kezdve a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is. A HVG Könyvek által megjelentett kiadványból több részt is közlünk.
Későmodern utascsarnoka fővárosi védettséget kapott, de a felújítása még nagyon az elején jár. Vécé mindenesetre már van benne 280 millióért, ám a kivitelezésnek értékes csempék estek áldozatul. És akkor még nem beszéltünk a MÁV-reklámos védőhálóval helyettesített impozáns üvegfalról vagy a metrólejáratnál lévő, díszes műkő plasztikájának hiányzó részeiről. Megmutatjuk, milyen volt fénykorában a Déli pályaudvar, és azt is, hogy mi maradt a hajdan meghatározó és nagyon is menő részletekből.
A hidak partokat és olykor kontinenseket kötnek össze, használja őket gyalogos, autós, de a vasút is. Hosszú évszázadok óta velünk vannak, fontos kereskedelmi és gazdasági szerepük van, ezért létfontosságú, hogy szerkezetük minél tovább ép és biztonságos maradjon. Legújabb podcastunkban azt járjuk körbe, hogy mit tehet a modern technológia annak érdekében, hogy ezek a lenyűgöző építmények minél tovább biztonságosak legyenek.
Az elmúlt pár év ihlette az írót, de egy régmúltba nyúló családtörténetet is követhetünk a könyvben, sőt a fotóriporterként is ismert szerző egy fényképet is belevon a műbe.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel, hogy öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Krusovszky Dénesnek most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: merénylet, Orbánkamu, Nerci, kényszerszuverenitás, kiberbarátok.