Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Nem a magyar tévéhíradónál találták ki a kényes részletek kitakarását, és nem is Lomnici Zoltán volt az első, akit kiretusáltak egy képről. Kicsit tán frivolnak tűnhet a párhuzam, de így járt ősapánk pénisze is, ami történetesen Masaccio képén esett a prüdéria áldozatául.
„A láthatóságnak és a láthatatlanságnak egyaránt nagy hatalma volt és van – időnként a képzőművészeti alkotások sem kerülhették el sorsukat. Az alkalmazások skálája széles volt, a »kis kiegészítésektől« a teljes megsemmisítésig terjedt – a képrombolásokról és azok szellemi hátteréről már korábban is volt szó” – írja Profil blogjában Winter Ádám a szuveren.hu-n. Így tüntették el jó időre az ellenreformáció idején Ádám és Éva genitáliáit Masaccio Kiűzetés a Paradicsomból c. képéről (1427), noha utóbbié az eredeti képen se nagyon látszott. A fügefalevelek, pontosabban valamiféle (babér?)koszorúk csak az 1980-as években kerültek le a műről.
S hogy a prüdéria, fanatizmus és bigottság mekkora művészetformáló erő, sokat megtudhat róla Winter Ádám írásából.