„A láthatóságnak és a láthatatlanságnak egyaránt nagy hatalma volt és van – időnként a képzőművészeti alkotások sem kerülhették el sorsukat. Az alkalmazások skálája széles volt, a »kis kiegészítésektől« a teljes megsemmisítésig terjedt – a képrombolásokról és azok szellemi hátteréről már korábban is volt szó” – írja Profil blogjában Winter Ádám a szuveren.hu-n. Így tüntették el jó időre az ellenreformáció idején Ádám és Éva genitáliáit Masaccio Kiűzetés a Paradicsomból c. képéről (1427), noha utóbbié az eredeti képen se nagyon látszott. A fügefalevelek, pontosabban valamiféle (babér?)koszorúk csak az 1980-as években kerültek le a műről.
S hogy a prüdéria, fanatizmus és bigottság mekkora művészetformáló erő, sokat megtudhat róla Winter Ádám írásából.
