"Gyors egyeztetés a szakmai szervezetekkel, majd néhány napon belül megjelenik a felhívás, október 1-jétől pedig már fogadjuk a pályázatokat, amelyeken több milliárd forintot lehet elnyerni" - sorolta a HVG kérdésére Molnár Lajos, mi lesz a menetrendje a múlt héten bejelentett szerkezetátalakítási támogatások odaítélésének. Az egészségügyi miniszter szerint az idei év utolsó negyedében összességében akár 5-10 milliárd forintnyi - a központi költségvetéstől kikönyörgött - segítséget is kaphatnak a kórházak és rendelőintézetek, feltéve, hogy olyan célokat jelölnek meg, amelyek egybeesnek a kormány szándékával. Ezekről egyelőre annyit lehet tudni, hogy egyebek mellett a kapacitásbeli párhuzamosságok megszüntetésére, a sürgősségi és ügyeleti ellátás javítására, az onkológiai kezelés fejlesztésére benyújtott tervek remélhetnek kedvező elbírálást. No és azok számíthatnak támogatásra, akik az ágyszám csökkentésével, a fekvőbeteg-forgalomnak az egynapos sebészet és a járóbeteg-szakrendelés irányába történő terelésével pályáznak.

A részletek kidolgozása csak most kezdődik, de az alapelveket már a múlt hét szerdai ülésén elfogadta a kormány. A korábbi konszolidációs pályázatokkal ellentétben most nem lesz kötelező a tulajdonos által fizetendő önrész. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a választások előtt álló önkormányzatok e célra aligha tudnának pénzt előteremteni, új költségvetésük pedig jó esetben jövő februárra készül el. "Ha a miskolci városi és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat együtt nyújt be pályázatot a Miskolcon két külön kórházban, párhuzamosan működő traumatológia összevonására, nagy valószínűséggel sikerrel fognak járni. Hasonlóképpen érdemes lesz az érintett önkormányzatoknak összefogniuk kistérségi sürgősségi ügyelet létrehozására. De nem kell feltétlenül nagy horderejű dolgokra gondolni, pályázni lehet akár sorszámkiadó automata üzembe állítására is, amellyel, akárcsak a bankokban, civilizált körülmények teremthetők a várakozásra" - sorol példákat a miniszter. Az egészségügyi intézmények tulajdonosainak, ha önrészt nem is, de garanciát kell vállalniuk arra, hogy a pénzt arra használják fel, amire kérték, ellenkező esetben jövő év decemberéig vissza kell fizetniük.

Aligha kétséges, hogy lesz fogadókészség a felkínált milliárdokra, annál is inkább, mivel most kezdenek a kórházak és rendelőintézetek rádöbbenni, október 1-jétől mekkora bevételkieséssel fognak szembesülni. A június végén bejelentett megszorító intézkedések - például az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) elszámolható teljesítmények csökkentése -, valamint az energiaárak és az általános forgalmi adó emelésének hatása 10-20 százalék közötti mértékben rontja a kórházak pénzügyi mérlegét. A fővárosi önkormányzat már számba vette, hogy a tulajdonában lévő 16 fekvőbeteg-intézményt hogyan érinti a megszorító csomag. E szerint az idei utolsó negyedévben 14,5 milliárd forint bevételre számító fővárosi gyógyító intézmények kasszájából 2,3 milliárdot visz el a bevételkiesés és a költségnövekedés együtt, jövőre pedig már csaknem 8,5 milliárd forintot. Mindeközben az elmúlt hónapokban a kórházak tartozásállománya az átlagosnak tekinthető 4 milliárd forintról 5,7 milliárdra ugrott meg.

A kórházvezetők szerint nem maradt jelentős spórolási tartalék sem a kiadások csökkentésében, sem pedig a bevételek növelésében. Szolnoki Andrea, a fővárosi egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes maga is úgy véli, hagyományos intézkedések már nem elegendők a talpon maradáshoz, ezért meg kell vizsgálni az intézmények összevonásának a lehetőségét. A gondolat persze korántsem új, hiszen egyebek mellett a Közép-Magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács is szorgalmazott már összevonásokat - nem sok eredménnyel. A Budapesten működő 38 fekvőbeteg-intézmény tulajdonosai - a főváros, Pest megye, az egészségügyi, a gazdasági és az oktatási tárca, valamint egyházak és alapítványok - eddig nem tudtak semmiféle öncsonkításban megállapodni.

Az összevonás egyelőre most is csak a saját berkeken belül kezdődik, pontosabban folytatódik. A Heim Pál Gyermekkórház egy évvel ezelőtt elhatározott fúziója a Madarász utcai intézménnyel megteremtette a lehetőségét, hogy az utóbbi, angyalföldi telephelyen megszűnik a fül-orr-gégészeti fekvőbeteg-részleg, csak a szakrendelés marad meg, így a Nagyvárad téri Heim Pálba kerülnek majd azok a gyermekek, akik bennfekvésre kényszerülnek. "Decemberre kész lesz a sürgősségi osztályunk, épül a teljesen új belgyógyászati tömb, és már a tervezőasztalon van a műtőknek helyet adó épület" - mondta Harmat György, a kórház főigazgatója; ezek mind a Nagyvárad téri telephelyet bővítik. Ugyanakkor ő sem lát olyan helyi tartalékokat, amelyekkel a számításai szerint akár 25 százalékot is elérő kasszacsökkenést kompenzálhatnák. "A várólista nálunk semmit sem oldana meg, hiszen a betegeink 80 százaléka előre nem tervezhető módon, sürgősséggel kerül be a kórházi osztályokra" - vélekedik a főigazgató. Pedig elvileg volna még mód a két fővárosi, egyetemi gyermekklinika párhuzamosságainak a megszüntetésére, ám az évtizedes múltra visszatekintő felismerésen kívül más előrelépés egyelőre nem történt. Továbbra is nyitott kérdés, hogy hamarosan befejeződő rekonstrukciója után a Központi Honvéd Kórház mely intézmények feladatát veszi majd át: felmerült a közelben, a Városligeti fasorban lévő BM Központi Kórházzal való egyesülése, csakúgy, mint az 1-2 kilométeres körzetében lévő önkormányzati és állami kórházak profilmódosítása.

Abban minden bizonnyal igaza van az egészségügyi miniszternek, hogy a hazai kórházak elmúlt 10-15 évének a története - a leegyszerűsített helyzetértékelések szerint - "csődhelyzetek" és "végveszélyek" sorozata. Holott konszolidációra minden kormányzati ciklusban volt példa. 1996 közepén például összesen mintegy 4 milliárd forintot kapott 34 különféle adóssággal küszködő intézmény. Ennek ellenére Gógl Árpád akkori egészségügyi miniszter 1998-as látlelete szerint 30 milliárd forintos adósságállományt görgettek maguk előtt az intézmények, végül azonban csak a munkabéradóssággal küzdő kórházak 1,7 milliárdos megsegítésére futotta. "Halaszthatatlan a kórház-konszolidáció, ám arra csakis az egészségügy átalakításával együtt, legkorábban a 2003. évi költségvetés tervezésekor kerülhet sor" - vette át az ígérgetés stafétabotját Gógltól a miniszteri bársonyszékkel együtt annak idején Mikola István. A kivitelezés azonban Csehák Juditra maradt: 2002 végén harminc kórház kapott együttesen 3,5 milliárd forint állami és önkormányzati támogatást, ezúttal nem egyszerűen csak adósságaik kifizetésére. A feltételek között a gazdálkodás egyensúlyának megteremtésén kívül struktúraátalakítási követelmények is szerepeltek, ám a jelek szerint hiába.

"Az egészségügy nem motorcsónak, hanem tengerjáró hajó, így egy gyors kormánymozdulattól nem várható, hogy a hatalmas test rögvest irányt változtasson" - érzékelteti a nehézkes rendszer tehetetlenségét Sebes Gábor, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház igazgatója. A hajókormányt pedig rángatták elegen: tavaly például úgy döntött az Országgyűlés, hogy a 2005-ös gyógyító-megelőző kassza tervezett kiadásaiból 2006-ban 35 milliárd forintot kell lefaragni. Ezt az előirányzatot időarányosan nem sikerült betartani - derül ki az OEP adataiból -, ennél mintegy 7 százalékkal többet kaptak a kórházak. A júliustól érvényes megszorítások ebből vennének vissza átlagosan és havonta 12 százalékot úgy, hogy az év végére csupán 5 százalékos legyen a kassza túlköltése. A kórházak eladósodása azonban, úgy tűnik, nem ejti kétségbe az egészségügyi tárcát. Sőt a kényszerű megszorításoktól és a felkínált átalakítási támogatástól azt remélik, hogy az önkormányzatok jobb híján végre fontolóra veszik a térségi összefogás lehetőségét.

GÁTI JÚLIA