szerző:
Kulcsár Hajnal

A kiszámíthatatlan gazdasági helyzet nem tett jót lelki nyavalyáinknak. De mennyire degradáló, ha valakiről kiderül, hogy pszichológushoz jár? Titkolózni persze lehet, mert úgy is kiönthetjük lelkünket egy lélekbúvárnak, hogy ki sem mozdulunk otthonról. Ma már ugyanis nem ritka, hogy pszichológusunk online, virtuális díványán rendel.

"Pár hete kaptam egy segítségkérő levelet egy hölgytől, aki leírta, hogy nem mer személyesen felkeresni, mert a környezetében úgy vélik, aki pszichológushoz megy, az bolond" – reagált Bencsik Andrea klinikai pszichológus megkeresésünkre, amelynek az volt a célja, hogy kiderítsük, sikerült-e már megszabadulnunk a pszichológushoz való járással kapcsolatos előítéleteinktől. Az ilyen, amúgy nem ritka esetekről eltekintve, megfigyelhető egyfajta "lazulás", egyre többen mernek beszélni lelki problámáikról a szakember, és akár környezetük előtt is. Attól azonban még távol vagyunk – így a pszichológus –, hogy mint például az Egyesült Államokban, szinte már mindenkinek - aki anyagilag is megengedheti magának - saját pszichológusa legyen.

Hasonló tapasztalatokról számol be a már tíz éve pszichológusként tevékenykedő Balogh Gabriella Kamilla is. Mint mondja, egyértelműen javult a pszichológiai munka megítélése, és mintha a sztereotípiákból is kevesebb lenne. Kevésbé számít kínosnak például az, ha a munkahelyről kell korábban távozni azért, mert pszichológushoz siet az ember. Pedig Balogh szerint nem kell szégyellni azt, amiről nem tehetünk – a depresszió mögött is állhat genetikai hajlam vagy környezeti trauma –, főleg, ha orvosolható a zavar, és teszünk is ezért. "A cukorbetegséget sem szoktuk szégyellni" – teszi hozzá. Szerencsére egyre inkább az figyelhető meg, hogy az emberek felvállalják lelki nyavalyáikat, egy dolgot szoktak titkolni, mégpedig a szexuális problémáikat, olykor négyszemközt, a rendelőben is.

Szorongók országa

Lelki bajokból pedig nincs hiány, egyre stresszesebb életvitelünknek szinte természetes velejárója a depresszió, a pánikbetegség, a szorongásos tünetek kialakulása, amely a korábbi traumatikus élményekkel, a jelenlegi egzisztenciális és értékrendbeli válsággal magyarázható. Az általános orvosi kezelés pedig többnyire kimerül a receptírásban, nyugtatók és antidepresszánsok formájában, holott a gyógyszerek mellékhatásokkal, a hozzászokás veszélyével is járnak, és messze nem szüntetik meg a tünetek valódi okát. Bencsik szerint sokan éppen ezért fordulnak pszichológushoz, mert nem akarnak gyógyszereket szedni.

"Leggyakrabban szorongásos panaszokkal keresnek meg, de jellemző az önbizalomhiány, a kisebbségi érzés, az önbizonytalanság" – árulja el Bencsik Andrea. Az önmagát leértékelő személy pedig folyamatosan amiatt szorong, hogy nem tud megfelelni sem a munkahelyén, sem a magánéletben, sehol „nem elég jó”,  hamarosan lecserélik egy jobbra. "Ilyenkor nagy az igény az önismeretet segítő, személyiségfejlesztő terápiára."

Bencsik már két éve online is rendel, Skype-beszélgetések formájában. Jóllehet, ez lényegesen különbözik a szemtől szembeni helyzettől, nagy segítséget jelent azoknak, akik idő vagy lehetőség hiányában nem tudnak bemenni a rendelőbe. Sokan kisebb településekről, vidéki városokból is élnek ezzel a fajta segítségnyújtással, de külföldön élő magyarok is megfordultak már itt. "A családtól, korábbi környezettől való elszakadás gyakran pszichoszomatikus tünetekhez vezet. Fontos, hogy ezek kezelése, feloldása saját anyanyelven történjen, egy olyan szakember segítségével, aki ugyanabban a társadalmi elvárás-rendszerben nőtt fel, és akár félszavakból is megértik egymást."

Balogh is ugyanezeket erősíti meg, mint mondja, egyértelműen több a szorongó kliens. Zömében még mindig pszichiátriai betegségekkel – mint például pánikzavar, depresszió, szorongás – szoktak bejelentkezni, de előtérbe kerültek az alvászavarok, a szexuális problémák, a párkapcsolati nehézségek. Rengeteg szorongó páciens érkezik a belgyógyászatról, kardiológiáról is, miután a különféle vizsgálatokból kiderült, hogy a tünetek mögött pszichés jellegű bajok húzódnak.

Legfőbb okként pedig a gazdasági helyzetet, a létbizonytalanságot, az anyagi nehézségeket, munkanélküliséget említik. De a pszichológus szerint sem meglepő, ha valakinek hónapok óta nincs állása, elmerül az önsajnálatban, kilátástalannak látja helyzetét. "A krízisben lévő embernek a támogató légkör a legfontosabb, ki kell rángatni ebből a beszűkült állapotból, és rávezetni az új lehetőségekre. És ez többnyire rövid időn belül sikerül is."

©

Önismeret és személyiségzavar

A megkérdezett pszichológusok szerint olyan is előfordul – és egyre gyakrabban –, hogy önismereti céllal megy el valaki pszichológushoz. Vagy azért, mert valamiféle elakadást tapasztal életében a páciens, és maga is érzi, hogy ez belülről jön. Az is gyanússá szokott válni, ha bizonyos élethelyzetek ismétlődnek: ugyanazokkal a nehézségekkel, ugyanolyan típusú férfival, ugyanolyan kapcsolati nehézségekkel találja szembe magát, mint öt-tíz évvel azelőtt. Általában nem túl sok munkával ilyen esetekben is kideríthető, miért felelős maga az érintett, illetve mit lehet tenni, hogy megszakadjon a negatív tendencia.

Olyan példát is említenek a lélekbúvárok, hogy valaki segítséget kér, de kiderül, hogy nincs baj. Ilyenkor néhány beszélgetés elegendő, hogy a páciens megerősítést kapjon saját állapotáról, arról, hogy jó úton halad. Vagy egszerűen csak jobban kibontakozik.

Az igazi kihívás mégis az, amikor nagy a baj. Ebben az esetben először is azt kell kideríteni, mi a probléma oka. Mert más-más kezelést igényel a skizofrénia, mint például a pánikbetegség. Fontos, hogy mennyire súlyos a beteg állapota, illetve hisz-e abban, hogy ezen tud változtatni. Van rá példa, hogy több alkalom után sem tapasztalható javulás – ilyenkor lehet szükség a pszichiáterre is, a gyógyszeres kezelésre. "Nem vagyok gyógyszerellenes, és amikor szükség van rá, általában rábeszélem a pácinest, úgy, hogy közben a pszichoterápiát sem hagyjuk abba. Jó, ha tudja, az ő munkája, erőfeszítése is benne van a gyógyulásban, és nem csak a gyógyszerek, egy biokémiai folyamat segített" – meséli Balogh.

Az, hogy meddig húzódik el egy kezelés, az természetesen függ a betegségtől, és persze a személyiségtől is: van aki befogadóbb, míg másokat előbb "meg kell dolgozni". Más egy 20, és más egy 50 éves ember kezelése, minél fiatalabb valaki, annál rugalmasabb az idegrendszere, azaz befogadóbb.

Viszonylag könnyű például a pánikzavar kezelése, mivel jól körülírt betegség, a terápiák is jól hatnak rá. A depresszió viszont általában hosszabb időt igényel, olykor pedig már személyiségzavarok is nehezíthetik a helyzetet, és kitolhatják a gyógyulás folyamatát. Ám akivel végigvisznek egy kezelést, nem jellemző a visszaesés, ha igen, akkor is enyhébb és kezelhetőbb formában térnek vissza a problémák.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Beszáguldott a kikötőbe a 24 millió dolláros jacht, kicsit átrendezte a többi hajót – videó

Beszáguldott a kikötőbe a 24 millió dolláros jacht, kicsit átrendezte a többi hajót – videó

Rákkeltő anyag van a talajban Borsodban, be kellett zárni egy ásványvízkutat

Rákkeltő anyag van a talajban Borsodban, be kellett zárni egy ásványvízkutat

Lackner Csaba felfüggesztette MSZP-tagságát

Lackner Csaba felfüggesztette MSZP-tagságát

Tovább terjeszkedik a kormánykedvenc Valton üzlettársa

Tovább terjeszkedik a kormánykedvenc Valton üzlettársa

Elegánsabb lesz az új Skoda Octavia

Elegánsabb lesz az új Skoda Octavia

Radar360: Orbán együttműködne Karácsonnyal, török–amerikai tárgyalás

Radar360: Orbán együttműködne Karácsonnyal, török–amerikai tárgyalás