Last minute a Golgotára
Nem késtünk el, hiszen egészen pünkösdig tart a húsvéti időszak, hétszer hét nap. Sőt, elkerüljük a húsvéti zarándoktömeget, és így járjuk végig a Szenvedés Útját.
A távolság szerény, de a tempó lassú. A hangulat legyen meditatív, a fantázia élénk. Az utóbbira különösen nagy szükségünk lesz, hiszen amit ma láthatunk a Szent Városból, az főleg a keresztes, a mameluk és oszmán török korok történelmi rétegei, amelyek szőnyegként terülnek a Jézus-kori Jeruzsálemre. A történelmi rétegek tetején is inkább a 19. századi áhitat nyomait látjuk. Az 1800-as évek jámborainak éppen olyan távoli az Emberfia szenvedéstörténete, mint számunkra.
Csalódás? Aki arra számít, hogy valami egészen őseredetit lát majd, annak mindenképpen. De van fontosabb, mint az eredetiség, mint a valódi kődarab, az útburkolat, amelyen a történelem lábnyomot hagyott. Ez a megidézés képessége, a hely szellemének előcsalogatása a régészeti mélységekből. Ahhoz pedig nem az eredeti kell, hanem a felfedezők képessége, akik templomot építenek, ereklyéket keresnek és körmeneteket találnak ki.
Azért járjuk végig a szenvedés útját, a Via Dolorosát, mert az utazás és a passió történetének pontos megismerése teszi csak lehetővé az igazi átélést és borzongást, ami az ünnepet autentikussá teszi. Röviden: az igazi élményt keressük. Még rövidebben: zarándoklunk.
Egy második képességre is szükségünk lesz, nevezetesen: Doktor Emmett Brown, vagyis Doki időutazó logikájára. “Gondolkodj négy dimenzióban, Marty”, mondta a Vissza a jövőbe elszánt tudósa. Marty McFly azon aggodalmaskodott 1955-ben folytatott időkirándulásán, hogy nem rohanhat autójával 88 mérföld-per-óra sebességgel az autósmozi falának. Mire Doki figyelmeztette, hogy az a fal 1885-ben még egyáltalán nem létezett, ezért aztán ha ütközés előtt sikerül az időugrás, és az autóút második felét már 1885-ben teszi meg, akkor semmilyen falnak nem ütközhet neki. Mire jó? Hát a kritikus gondolkodásra. Mert az igazi élmény keresése megengedi, hogy ne az eredetit keressük, de nem tűri a következetlenséget. A történet legyen kerek és kikezdhetetlen, ami az úton a fejünkben összeáll, hiszen a felszínes koholmányok megakadályozzák az alámerülést.
A Szenvedés Útja, amelyen Jézus vitte keresztjét egészen a városhatárig (azon túl pedig a Golgotára) Jeruzsálem kelet-nyugati főtengelyén nyugszik: az egykor római főutca a cardo néhány tucat méter után derékba metszi a másik római főutat, a dél-északi decumanust. A derék római mérnökök hagyták ránk e két főutat, mint a városi közlekedés gerincvonalait. A cardo a város keleti falán nyitott Oroszlán Kaputól indul, amely az Óvárosba az Olajfák hegye felől lép be, mi is nyugat felé követjük az nyomvonalát. Végig Jeruzsálem Óvárosának Arab negyedében járunk.
1. és 2. stáció
Mindjárt a Kapunál megtaláljuk őket. Bal kéz (dél) felé a Templomhegy, annak északi csücskében, rögtön mellettünk az egykori Antonia torony helye. A római helyőrség és Pilátus itt mondta ki az ítéletét Jézus felett, ecce homozott, korbácsolt, kezet mosott.
Néhány éve régészek megkérdőjelezték, hogy valóban az Antonia toronyban történt mindez. Azt állítják, a jelenet valószínűleg a város túloldalán, a nyugati Jaffa kapu mellett, Heródes palotájában zajlott. Ma egy igen ronda rendőrbunker, és a 3 antik torony, a Phasael, Hippicus és Mariamne állnak itt. De nem foglalkozunk a régészekkel, mert ők nem az igazat keresik, hanem a valódit.
Jézus vállára vette a keresztet (2. stáció), és elindult nyugat felé a latrokkal és az őrökkel a nézők sorfalai között. A torony maradványai mára mélyen a föld alá kerültek, felettük az Umariya általános iskola, avagy a medresze várja a diákjait. 1996-ban Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök megnyitotta az iskola alatti alagútrendszert, ami ugyan üdvös a régészeknek és az intelligensebb turistáknak, de sértő a muszlim palesztinoknak. Újabb területfoglalásnak vélték, és az elkövetkező napok vallásos-politikai konfliktusaiban több tucat áldozat esett.
A helyszínen még három római katolikus templomot találunk, nem túl meglepő nevekkel: az Ítélet és Keresztfelvétel Templomát, a Korbácsolás Templomát és az Ecce Homo Templomát. Mindegyik 19. századi.
3. stáció
Hogy Jézus tényleg megbotlott-e, vagy elesett, vagy csak hezitált, erről még vitatkoznak a felek, hiszen az erre vonatkozó utalás hiányzik az evangéliumokból, csupán poszt-biblikus vélelem. A helyszínen épített templom igazi multikulti produktum: Lengyel Katolikus Templom névre hallgat, amit örmények építettek egy török fürdő helyén. A 19. századi épület 1947-es felújítását a lengyel hadsereg szponzorálta.
4. stáció
Jézus és Mária találkozása – ismét kimaradt a Bibliából, később került be a hagyományanyagba. Úgy látszik, nem csak a gyerekkorú épületek, hanem a kései történetek is az utókor eszközeivé váltak, hogy kapcsolatot teremtsen az újszövetségbeli hely szellemével. Egy örmény oratórium (imaház) emlékszik az eseményre.
5. stáció
A 4 evangélista közül a három együttlátó, Máté, Márk és Lukács is említi Kürenei Simon jócselekedetét, aki átvette Jézustól a keresztet egy szakaszra. Ezen a ponton a 15. századi források szerint még a koldus Lazarus háza állt, közelében, az út fölé emelkedő boltívben pedig Dives, a gazdag ember otthona. Ma az 1895-ben megnyitott ferences Kürenei Simon Kápolna.
6. stáció
Egy középkori lengyel történet játszódik itt: Veronika letörölte Jézus arcáról a verejtéket és a vért kendőjével, amily csodálatos módon megörökítette arcvonásait. Semmi köze a torinói lepelhez, illetve annyi, hogy a lepel már a holttest lenyomatát hordozza, míg Veronika az élő Jézus vonásait rögzítette. Nyelvészek szerint a szent arcképből eredeztethető a szereplő neve: vera icon, vagyis igaz kép.
7. stáció
Jézus második botlása. Topográfiailag fontosabb, mint hagyományanyagként. A cardo és a decumanus, itt metszették egymást, azaz római szempontból a város kellős közepén járunk. Valaha egy négy pillérrel határolt apró teret építettek a császári mérnökök, ezeknek a maradványaiból fellelhető valami az 1875-ben épített ferences kápolna belsejében.
8. stáció
Csupán Lukács evangélista említi a jámbor asszonyokat, akik sírva fogadták a szenvedő Jézust. De most már ez az állomás is a kánon része, egy görög templom emlékszik meg róla.
9. stáció
Már a Szent Sír Templomhoz tartozik. A korabeli Jeruzsálem falain kívül járunk, a Koponya hegy közelében. Ahogy a várost egyik hódító a másik után elfoglalta és lakossága egyre bővült, egyre jobban kitolódott a határa, majd bekebelezte a Golgotát is. Így a Szent Sír Templomot ma az Óvároson belül találjuk meg, melynek falánál Jézus harmadszor is megbotlott. Meg is jelölték a helyet, ahol megtámaszkodott. Doki itt ezt kérdezné: ha akkor még nem állt a Szent Sír Templom, miként lehet a falának támaszkodni? Itt valaki nem gondolkodott négy dimenzióban, Marty.
10-14. stáció, a Szent Sír Templomban
Lehet, hogy akad ennyire izgalmas történelmi zarándokhely a világ más tájain, de izgalmasabb biztosan nincs. Hogy valóban a Golgotán állunk, azt Helenától, a kereszténységet államvallássá nyilvánító Nagy/Szent Constantin császár édesanyjától tudjuk. Az uralkodó bevonta a Szent Ilonaként is ismert élemedett korú mamáját, hogy régészeti feltárásokat folytasson. Ahogy kéz a kézben intézték a birodalom nagy vallási ügyeit, mint McCain és édesanyja az elnöki kampányban, megtalálták a kereszt maradványait, de még Jézus sírját is.
A elkövetkező évszázadokban a templom a szokásos történelmet élte meg: építgették, lerombolták, újraépítették. Ideje nagy részét a keresztény fennhatóságon kívül töltötte, hiszen előbb a perzsák, aztán a muszlimok, majd török muszlimok hódították meg a számukra is szent várost. Rövid időre a keresztesek, akik fegyveres zarándokként érkeztek 1099-ben visszafoglalták a kereszténység számára.
Ma hat felekezet találunk: római katolikusokat, görög ortodoxokat, az örmény apostoli egyházat, etiópokat, koptokat és szíreket. Az előbbi három a „főrészvényes”, a templom területének legnagyobb hányada és legfontosabb elemei fölött ők diszponálnak. A többiek csak próbálnak érvényesülni, néha pofonokkal, de a juniorokat mindig helyre rakják a felső tagozatosok - szintén pofonokkal. A templom helyzetét egy 1853-as szultáni határozat próbálta rendezni, rögzítve az épület területi felosztását a felekezetek között. Azóta sem nyugodtak meg a kedélyek. A húsvéti körmenetekben és a mindennapokban is egymás sarkát tapossák a felek. Amikor az egyik énekel, a másik harangozik, és ha valaki nem tartotta be a templomon belüli diplomáciát, hát röpködnek a maflások.
Ez így jó. Az ember minden porcikájában érzi az áhítatot, a szent borzadályt, a történelem érintését és végtelen szenvedéllyel válaszol. Elképzelhetetlen a nyugalom. A szenvedés gondolatát sehol máshol nem fogalmazták meg egy bejárható, kőből és malterból emelt épületben. A Szent Sír Templom központi idegrendszerünk egy nagyon ritkán használt, meg nem nevezhető részét mozgósítja. „Borzongj négy dimenzióban, Marty”.
A 10. stáció nem túl izgalmas, Jézus ruháját itt tépték le. Magához a Golgota csúcsához egy belső lépcső vezet, ahol a ferencesek és a görögök osztozkodnak a 11. és 12. stáción. Az előbbiek egy belső kápolnát birtokolnak a megfeszítés helyén, ahol a még földre fektetett keresztre szögelték Krisztust (11.). Az ortodoxoké a főoltár, ahol a keresztfát felállították (12.). Az oltár két oldalán, egy-egy üveglapon átpillantva láthatjuk a kereszt nyomát a sziklában a lábunk alatt.
Bal kéz felé egy Mária szobor ahol levették Jézus testét itt vették le a keresztről – a 13. stáció egyik lehetséges helye, de vitatják. A 11. és 12. stációtól nyugatra esik a másik lehetséges pont, ahol Arimathiai József bebalzsamozta Krisztus testét. A helyszínen egy kősztélé, felette a béke ritka jeleként a katolikus, örmény és görögkeleti papok lámpásokat akasztottak. Mint más stációknál, a sztélé itt is egészen kései, 1810-ben került a helyére. Mégis úgy tiszteljük, mint az őseredeti megtestesülését.
Amiért idejöttünk, az a sír és a feltámadás helye. A templom rotundájában, a kör alakú helységben épületet találunk az épületben. Ezen belül két kamra, az elsőben a szikla, ami elzárta a sírt, és csodálatosan elmozdult, amikor Jézus húsvétkor feltámadt. Tovább mehetünk az apró fülkébe, ami egyetlen embert, őt is csak meggörbült háttal képes befogadni: ez a sírhely. Az eredeti.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
