Ezt az elméletet Charles Darwin is osztotta, aki úgy gondolta, hogy minden embernek összesen hat alapvető arckifejezése van, amelyek a hat alapvető emberi érzelmet fejezik ki, vagyis a haragot, a szomorúságot, a boldogságot, a félelmet, az undort és a meglepetést. A Glasgow Egyetem új kutatása azonban rávilágított arra, hogy a korábbi vizsgálatok nem vették figyelembe a kultúrák közötti különbségeket, ez pedig szerintük torzíthatja az eredményeket.

A kutatócsoport egy, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) oldalain megjelent, a témával foglalkozó tanulmány kapcsán kezdett el elmélkedni. Később úgy érezték, átfogóbb kutatásba kellene kezdeniük, majd a szakirodalmat is tüzetesen átnéztek. Végül azt találták, hogy minden tanulmány középpontjában az arckifejezések és a hozzájuk tartozó érzelmek állnak, ugyanakkor nem vették figyelembe a kulturális eltéréseket. A csapat ekkor úgy döntött, ahelyett, hogy egy drága és időigényes összehasonlító felmérést végeznének, inkább egy egyszerű számítógépes alkalmazást használtak. A program 4800 különböző animált arckifejezést tudott megmutatni a monitoron. Ezután az arckifejezéseket két csoportra osztották, nyugati és az ázsiai arcokat ábrázolókra, majd önkénteseket kértek fel arra, hogy mondják el a véleményüket, vajon melyik arc milyen érzelmet fejez ki.

MTI/Földi Imre

A nyugati arckifejezések esetében semmi meglepő nem történt, az önkéntesek Darwin elmélete szerint pontosan meg tudták határozni, hogy mit jelentenek az arckifejezések. Az ázsiai csoport képei esetében azonban az önkéntesek (akik nem voltak ázsiaiak) már nem voltak ilyen biztosak. Főként azokat a képeket ismerték fel nehezen, amelyek dühöt, undort vagy meglepetést reprezentáltak. Szakértők szerint ez azért lehetett így, mert a kulturális eltérések során, a neveltetés és egyéb tényezők révén máshogyan fejezünk ki bizonyos érzelmeket. Az ázsiaiak például több okból is finoman beszűkítik vagy kitágítják a tekintetüket.

A kutatócsoport ezért úgy véli, hogy bár valóban vannak bizonyos egyetemes arckifejezések, mint például a mosoly, de nem mindegyik ilyen egyértelmű, vagyis szerintük összességében nem igaz, hogy az arckifejezések egyetemesek lennének. A tanulmány a PNAS oldalain jelent meg.