"A tanulmány megmutatta, hogy nincs bizonyíték a kismértékű higanybevitel és az autizmusszerű viselkedési zavarok között. Olyan anyák gyermekeiről van szól, akik a várandósság alatt hetente akár 12 alkalommal is fogyasztottak halat" – közölte Edwin van Wijngaarden, a kutatás vezetője, a Rochesteri Egyetem Orvosi Központjának (URMC) munkatársa, az Epidemiology című szaklapban megjelent tanulmány egyik szerzője.

A hal a várandós kismamák igen fontos tápláléka, hiszen amellett, hogy kitűnő fehérjeforrás, olyan kedvező hatású anyagokat tartalmaz, mint a szelén vagy az E vitamin, vagy a magzati agyfejlődés számára lényeges omega-3 telítetlen zsírsavak.

Ugyanakkor a nagy mennyiségű higany bevitele bizonyítottan fejlődési rendellenességekhez vezet, ezért sokan, köztük hivatalos amerikai szervezetek is arra intik a kismamákat, hogy korlátozzák a halfogyasztást. A kutatók szerint azonban a kismennyiségű higany hatásáról az ajánlások kibocsátásakor nem volt adatuk.

A higany természetes forrása a vulkáni tevékenység, ám lehet a szénnel működő erőművek mellékterméke is. Legnagyobb része a Föld óceánjaiban ülepedik le, ahol végül a halak szervezetébe is bekerül. Noha egyetlen hal húsának higanytartalma jelentéktelen, tartanak attól, hogy a tengeri halban gazdag étrend következtében az alacsony mennyiség összeadódik.

A Seychelles-szigetek ideális helyszínnek bizonyult egy olyan kutatáshoz, amely a folyamatos higanybevitel lehetséges egészségügyi hatását vizsgálja. Az ország lakosainak elsődleges tápláléka a hal, melyből tízszer annyit fogyasztanak, mint az európaiak vagy az amerikaiak.

A Seychelles-i Gyermekfejlődési Kutatás az 1980-as évek közepén kezdődött azzal a céllal, hogy megvizsgálja a halfogyasztás és a higanybevitel hatását a gyermekek egészségére. Bár az ország halfogyasztása lényegesen magasabb, mint a fejlett világban bárhol, a higanybevitel még így is alacsonynak tekinthető – magyarázta Philip Davidson (UMRC), a kutatás egyik résztvevője.

A felmérés során 1784 gyermeket, serdülőt és fiatal felnőttet, valamit édesanyjukat vizsgálták meg. Az anyák hajmintáinak elemzése megmutatta, körülbelül milyen mennyiségű higany kerülhetett testük többi részébe, így a fejlődő magzatba is.

Ezután két kérdőív segítségével arra kerestek választ, a részt vevő gyerekeknél mutatkoztak-e az autisztikus viselkedés jelei. A nyelvi készségeket, a társas érintkezést és a gyakran ismételt magatartásokat vizsgáló kérdőívek egyikét részt vevő gyerekek szülei, a másikat tanáraik töltötték ki. Bár az eredmények nem nyújtanak diagnózist, a módszert a szűrés elsődleges eszközeként széles körben használják az Egyesült Államokban.

Ezt követően a kutatók összevetették az anyai higanyszintet a gyerekről szóló kérdőívek eredményeivel, és arra jutottak, hogy nincs összefüggés a magzati higanybevitel és az autisztikus viselkedés között. Ez egybevágott a gyerekek korábbi teszteredményeivel, amelyek többek közt az intelligenciájukat mérték, és nem találtak fejlődési rendellenességre utaló jeleket.

"A kutatás bebizonyította, hogy az amerikaihoz és európaihoz képest hat-tízszer magasabb anyai higanyszint nem befolyásolja a gyerekek egészséges fejlődését. Ha a Seychelles-szigetek lakosságánál nem mutatkoztak a higany ilyen mennyiségének káros hatásai, akkor valószínűleg nem is léteznek" – hangoztatta Davidson.

Bár egy 1998-ban elindult tudományos vita a védőoltások tartósítószerében található higany számlájára írja az autizmus kialakulását, az eddigi legnagyobb, 2008-as brit vizsgálat, nem talált kapcsolatot a két jelenség között. Azt azonban bizonyította, hogy a fém gyorsan kiürül a gyerekek szervezetéből.