A magyarok szeretik a pénzt, legalábbis ez derül ki abból a – természetesen nem reprezentatív – kérdőívünkből, amelyben arra kerestük a választ, hogy vajon megéri-e gazdagnak lenni. A 677 válaszadó közül 13 százalék érzi úgy, hogy gazdagnak mondhatja magát, az 588 embert számláló másik táborból további 84 százalék pedig szeretne gazdag lenni.

A kitöltők 45 százaléka több mint 250 ezer forint nettó havi jövedelmet mondhat magáénak, de még azok aránya sem volt elhanyagolható, akik egy hónap alatt kevesebb mint 100 ezret keresnek (12%). Megoszlanak a vélemények, hogy mekkora havi jövedelemtől számít gazdagnak valaki: bár majd’ 80 százalékot kapott a „több mint 500 ezer forint”, sokan tették az összeghatárt 300 és 400 ezer forint közé (10,5%) – egyik olvasónk külön megjegyzésben jelezte, hogy havi 1 millió alatt senki ne gondolja magát gazdagnak.

A tehetős élet pozitív és negatív vonzatait vizsgáló kérdésekben sem teljes az egyetértés a két csoport között – bár abban megegyezik a véleményük, hogy a legnagyobb előny a biztos anyagi háttér okozta nyugalom, a vagyonosság árnyoldalát már másképp látják. Azok, akik nem mondhatják gazdagnak magukat, azt tartják a legtaszítóbb jellemzőnek, hogy a pénz hatására nem lehet megkülönböztetni az igaz barátokat és azokat, akik csak érdekből keresik az ember társaságát. A másik oldalról ezt az opciót mindössze ketten jelölték be, a gazdag kitöltők többsége a „könnyű rászokni a pénzre, soha semmi nem elég” lehetőséget választotta.

Marton Szilvia

„A pénz önmagában nem boldogít. De ad egy szabadságot, hogy azt tehess, amit akarsz, lehetőséget, hogy elkezdj dolgokat, létrehozz valamit, ami túlél téged. A pénz lehetőség, amivel, ha megfelelően élsz, boldog lehetsz” – írja egyik olvasónk. Hozzá hasonlóan vélekedett a többi olyan kitöltő is, aki a gazdag kategóriába sorolta magát – a kulcskifejezések a „döntési szabadság”, az „egészséges életmód” és a „stabil háttér biztosítása a családnak” voltak. Volt olyan is, aki azt indokolta, hogy miért nem éri meg gazdagnak lenni: „A sok pénz nagy felelősség, nemcsak költeni kell, hanem dolgoztatni is, és erre külön születni kell”.

Azok, akik nem tartják gazdagnak magukat, legfőképp az önmegvalósítást és a szabadidőt keresik a pénzben, de akadnak olyanok is, akik leírták, miért – vagy miért nem – szeretnének gazdagok lenni. Egy húszas éveiben járó női olvasónk a magyar valóság kontextusába helyezte a témát: „Annyi pénzt szeretnék keresni, amikor elkezdek dolgozni, hogy nyugodt szívvel el tudjam tartani a családomat, bizonyos dolgokat megengedhessek magamnak (jó borok, színház, könyvek, valamennyi utazás, ilyesmi). Ehhez egy normális országban nem kell különösebben gazdagnak lenni”. Egy másik kitöltő viszont a saját tapasztalatai alapján veti meg a túlzott jólétet: „A sok pénz igényli a vele való törődést. Az ember egy idő után csak azzal foglakozik, hogy minél több pénzt gyűjtsön össze. Én is így jártam. 15 lehetséges boldog családi évet áldoztam fel a pénzért. Meg is tudtam indokolni: el kell tartani a családot. De ez már rég nem erről szólt. Nagy tragédiaként fogtam fel, amikor mindet elveszítettem. Ma már úgy látom, hogy szerencsém volt”.

Kövesse a hvg.hu Élet+Stílus rovatát a Facebookon is!