Van egy jövedelmi szint, ami után ismét növekedni kezd a stressz
Bár a mindennapokban gondtalannak tűnhetnek a magasabb jövedelműek, meglehetősen nagyfokú stressz sújtja őket.
Bár a mindennapokban gondtalannak tűnhetnek a magasabb jövedelműek, meglehetősen nagyfokú stressz sújtja őket.
Magyarországon rengetegen élnek minőségi éhezésben, vagyis kenyéren és krumplin próbálják átvészelni a mindennapokat, mivel a zöldségek és gyümölcsök egyre borsosabb árát nem tudják kisakkozni az alacsony fizetések és a magas infláció mellett. A frissen bevezetett árréstop aligha hozza el a megváltást: tíz éven belül minden második fiatal túlsúlyos lehet Magyarországon is.
Ha a középosztály jut több pénzhez, az sokkal jobban hasznosul, mint ha a gazdagok vagyona nőne még jobban. Ráadásul ezzel még a szegények és a vagyonosak is jól tudnak járni. A középosztály néha méltatlanul elhanyagolt a napi politikában, pedig a gazdaságban egyre fontosabb réteg. Arról nem is beszélve, hogy Ázsiában évente több tízmillióan csatlakoznak ehhez a körhöz, amivel a teljes világgazdaság mostani formáját is felboríthatják.
Az elmúlt évek válságai alatt a szupergazdagok még tovább tudták növelni a vagyonukat, de az elmúlt évtizedekben is általános volt sok országban, hogy a leggazdagabbak még több pénzt szereztek. Mi lehet ennek az oka?
Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a proaktív (azaz előre, hosszú távban gondolkodó) pénzügyi döntések és elképzelések hatással lehetnek-e az egészségre és a halálozás kockázatára.
Ráadásul ahhoz is ragaszkodna, hogy a gazdagok többet adózzanak.
Több rajongói elmélet is született mit dolgozhattak a McCallister-szülők, de egy biztos: ilyen háztartást csak az a bizonyos 1 százalék engedhet meg magának.
Korábban még álmodni sem mertek sportolók ilyen mesés gazdagságról.
Van-e összefüggés az anyagi javak és a boldogság között, és ha igen, egyenes vagy fordított az arányosság? A néhány éve már lezártnak tűnt témát most más tudományos kutatások nyitották újra, és jutottak az eddigieknek meglehetősen ellentmondó eredményre.
Pompa és ragyogás: a lisszaboni múzeumban megtekinthető többek közt az a hat ló által húzott hatalmas hintó, melyet 1957-ben II. Erzsébet királynő használt.
Természetesen nem a boldogságboltban.
A pénz szül pénzt – tartja a mondás, és egy új kutatás szerint valóban igaz, hogy valójában az válik még gazdagabbá, aki már eredetleg is igen tehetős volt.
Mesés vagyonokról és borzasztó szegénységről egyaránt olvashatnak azok, akiket a történelem érdekel, és azok, akik az irodalomban próbálnak visszanézni a régi korokra – a közös pont az: valójában fogalmunk sincs, hogy pontosan mennyi pénzről van szó. Még azt is ki lehet számolni, hogy Augustus császár halálakor a Római Birodalom GDP-je 380 sestertius/fő volt, de összehasonlítási alap nélkül semmire nem megyünk ezzel a számmal. Ez elvezet a gazdaságtörténelemmel foglalkozó közgazdászok egyik kedvenc témájához: hogyan lehet kiszámolni régi idők pénzének értékét?
Az egészséges élet – és így a hosszú élet – titka nem csak az, hogy kiegyensúlyozottak legyünk, és helyesen táplálkozzunk. Pénz is kell hozzá.
A nemek között is találtak különbségeket: a nők hosszabb egészséges élettartamra számíthatnak, mint a férfiak.
Új oldaláról mutatkozik meg az ország fitneszguruja. A téma a közgazdaságtan.
Simicskától a körözött szaúdi milliárdoson keresztül az adófizetőkig bezárólag sokak segítségérére rászorult a kormányfő saját lábán álló leányának férje, Tiborcz István, aki tíz év alatt az ország legfiatalabb milliárdosává nőtte ki magát. Ezt a tíz év alatt bejárt pályát követi végig az e heti HVG.
Idén is megjelent A 100 leggazdagabb című kiadvány, amely szerint Csányi Sándor 360 milliárd forintjával továbbra is a legvagyonosabb magyarnak számít. Tiborcz Istvánnak is van már 35 milliárdja.
A dollármilliomos Ibrahim család két fia is részt vett az öngyilkos merényletsorozatban, melynek legkevesebb 359 halottja és 500 sebesültje volt húsvétkor Srí Lankán. Amikor a kommandósok lerohanták az egyikük luxusvilláját Colombóban, az állapotos feleség felrobbantotta saját magát és három gyerekét is. Három kommandós is meghalt.
Hiába volt kiemelkedően és meglepően erős a 2018-as magyar gazdasági növekedés, Románia, Szlovákia és Csehország is nagyobbat lépett az uniós átlag felé. Az egy főre eső magyar GDP még mindig csak az EU-átlag 44 százaléka.