A Snake biciklishíd

velomestro.ru

Nyolc év várakozás után, a közelmúltban egy elképesztő látványt nyújtó, a kikötő felett egy emelet magasan futó kétsávos kerékpárhidat adtak át Koppenhágában – írta meg a The Guardian. A Bryggebroen és Dybbølsbro városzrészeket összekötő, 5 millió euróból felépülő híd a "Bicikli-Kígyó" (Cycle-Snake) névre hallgat. A 235 méter hosszú narancssárga felfestésű, kétsávos biciklihídnak köszönhetően a tekerőknek már nem kell a lépcsőkön fel-alá cipelni a kétkerekűjüket vagy elképesztő kerülőket megtenniük ezen az útvonalon. Ugye milyen logikusnak tűnik, hogy Koppenhágában a két keréken közlekedők nem szeretnének felesleges kerülőket tenni?

„Én még csak márciusban költöztem Amagerbe. Amikor épp volt szabadidőm és a Vesterbo kerületbe mentem szórakozni vagy kocsmázni, eddig a Fisketorvet nevű plázát mindig meg kellet kerülni bicajjal, vagy a lépcső maradt. Ezen segít most a snake, ami közvetlenül rávezet a videó végén is látható Bryggebroen hídra” – meséli a hvg.hu-nak Nagy László, Koppenhágában tanuló egyetemista, aki a cikkben található felvételeket készítette.

Dugók a bicikliutakon, utat levágó bringás, de van megoldás

Jelenleg a dán főváros lakóinak 70 százaléka közlekedik bicklivel vagy használja a városi tömegközlekedést. A bicikliutakon még közlekedési dugók is előfordulnak. A probléma megoldása talán a legeklatánsabb példája a koppenhágai várostervezésnek. Ugyanis a kerékpárutak visszaszorítása helyett azok bővítése mellett döntöttek, még több helyet elvéve ezzel az autósoktól. A biciklihálózat megléte mellett azonban fontos, hogy ezek megfelelően csatlakozzanak a tömegközlekedéshez, így a buszokat és vonatokat a kerékpárok szállítására alkalmassá tették.

Ennek a folyamatnak újabb tökéletes példája a nemrégiben átadott kerékpárhíd, amivel természetesen még nem állt meg az élet. A tervezők tudják, hogy még ha a legjobb szándék is vezérelte őket és igyekeztek gondosan eljárni, még így is létrejöhetnek konfliktusok és hibák, amiket látni lehetett volna előre, vagy megelőzhetőek lettek volna.

Koppenhágában feltorlódtak a pirosnál

facebook

A kutatók ezért a valós emberi viselkedés alapján igyekezték modellezni, hogy miként alakítja át híd a kerékpáros közlekedést – a kutatás összefoglalója ITT elérhető. Az eredmény pedig nem lett meglepő: úgy tűnt sokan akadnak majd, akik a kerékpárútnál is találnak gyorsabb levágást a hídhoz, ezért változtatni kellett a terveken. Felmerül tehát a teoretikus kérdés: a tervező vagy a gyalogos a hibás, mert egy sávban ki lett taposva a fű, a megállóhoz, játszótérhez vagy bolthoz vezető leggyorsabb útvonalon?

Élhető város, „madárszar-építészet” helyett

A Dániában még mindig tartó biciklisforradalomért, leginkább az Jan Gehl tehető felelőssé, akinek tanácsadó csapatával húsz év alatt sikerült Koppenhágát a legélhetőbb várossá varázsolnia, de nem Koppenhága az egyetlen város, aminek Gehl jelentősen változtatott az arculatán, hiszen a legélhetőbb tíz város közül hétben az ő programját követik. A világ egyik legismertebb városépítésze a modernista építészet paradigmáit szeretné megdönteni. Építészi szellemiségének központi gondolata, hogy a technológiaközpontú tervezés helyét az emberközpontú tervezés vegye át.

„Az 1960-as évektől az autók vették át a közterületek fölötti uralmat, erre teljes apparátus alakult, hogy boldoggá tegyék az autókat… Ráadásul közben az építészek a forma megszállotjává váltak, miközben nem törődnek az emberekkel” – jegyezte meg tavaly, a megjelenő könyve kapcsán tartott Budapesti előadásában a „madárszar-építészetről” a városépítész.

Jan Gehl – Az élhető városok atyja

en.wikipedia.org

Az autóközpontú tervezés mellett a legnagyobb problémát Gehl Brazília fővárosáról „Brazil-szindrómának” nevezte el, hiszen a város tervezője Lúcio Costa föntről nézve tökéletes várost tervezett, ám szemmagasságból mégis élhetetlen. „Azt gondolták talán, hogy minden brazilon lesz majd helikopter?” De hasonló problémákkal küzd a dán építész szerint Dubai is, amelynek várostervezését madárszar-építészetnek tituálja, mondván a tervezők a madarakhoz hasonlóan potyogtatnak az égből tornyokat, anélkül hogy megnéznék, mi is van lenn.

Koppenhágában viszont már az új, emberközpontú várostervezési paradigma szerint építik a jövőt, aminek pillérei az élhető, vonzó, élettel teli, fenntartható, biztonságos és egészséges város. A célok eléréséért pedig a városépítészeknek sokkal több figyelmet kell fordítaniuk a gyalogosokra és a biciklizőkre, a tömegközlekedésre, valamint a közösségi terekre. Ennek tükrében, a koppenhágai kerékpárutakon a parkoló autók védik a bicikliseket és nem pedig fordítva. Ha pedig Budapesten is ezt a szellemiséget követnék, talán elkerülhetővé válnának az olyan balesetek, mint ami nemrégiben történt.