Ugye, milyen furcsa érzés egy nyaralás után hazaérkezni? Mintha még a falak is másmilyenek lennének. Az egészről a mikrobáink tehetnek, akik egy-két hét után cserbenhagytak minket. Amint a bőröndből előkerül a szennyes, kezet mosunk és iszunk egy pohár vizet, helyreáll a régi otthonos érzés is, visszatelepedtek saját kis gombáink, bacijaink és mi ismét nyugodtak vagyunk.

Az én házam, az én mikrobáim

Minden háznak megvan a saját mikrobiológiai lenyomata, állapította meg a chicagói egyetem kutatócsoportja. Simon Lax és társai hat héten át vizsgáltak tíz házat. Nagyító alá vették a kilincseket, a villanykapcsolókat, a konyha padlóját. Nem maradtak ki a lakók sem, mintát vettek mindenki kezéről, lábáról és az orrából. Így összeállt egyfajta bakteriális lenyomat, ami minden egyes emberre jellemző és bizony sokat elárul tulajdonosáról. Ez a mikrobiom, vagyis a rajtunk és a bennünk élő mikrobiális lények közössége.

Az adatok elemzése kimutatta, hogy a bakteriális közösség idővel összehangolódik azzal az emberrel, akivel együtt él. Egyetlen vakteszt elegendő annak meghatározására, kitől és melyik házból származik „tulajdonosa”.

Én és még százmilliárdan

A tudomány már régóta tud a mikrobiomok létezéséről, de hosszú ideig félreismerték a jelentőségét. Hét éve kezdtek el a biológusok, genetikusok, orvosok és a biostatisztikusok a Human Microbiom Project keretében behatóan foglalkozni a velünk élő „baciállatkerttel”, amit mindannyian magunkkal hordunk.

A százmilliárd élőlény kereken másfél kilót nyom, és többnyire egysejtűekről van szó. Többségük a bélrendszerben foglal helyet, de a bőrön, a szájban, az orrban és az urogenitális (húgy- és ivarszervi) rendszerben is sokan laknak.

A mikrobiom segíti az emésztés folyamatát, életfontosságú vitaminokat és zsírsavakat állít elő, erősíti az immunrendszert és véd a veszélyes kórokozóktól. De ha ez a komplex rendszer felborul, akkor fontos funkciók is veszélybe kerülnek. Depresszió, bélgyulladás, elhízás, cukorbetegség, rák, asztma és autoimmun-betegségek hátterében bizony gyakran a megtépázott mikrobiom állhat.

Mivel a baktériumok túl sokan vannak, még nem ismerik mindegyik hatását. Így sajnos a kutatók sem tudják még, mi okozhatja a mikrobiom egyensúlyának megbomlását.

A tudósok jelenleg azt próbálják pontosan megérteni, milyen az egészséges mikrobiom és pontosan milyen funkciókat lát el. Csak ha már minden részlet összeállt, akkor lehet megállapítani, mi zavarhatja meg az egyensúlyt.

A baktériumok személyazonossága

Eddig több mint kétszáz tudós vett részt a kutatásokban, de még csak alig több mint egy tucat publikáció jelent meg a témában. Az már biztosnak tűnik, hogy több mint tízezer különböző baktérium él az emberben és az emberen. Kis lakótársaink száma és fajtája azonban emberenként és testrégiónként jelentősen különbözik.

Egy másik felfedezés az, hogy az összes baktériumnak együttesen körülbelül nyolcmillió génje van. De még kérdéses, melyik milyen feladatot lát el.

Ami a bélrendszer mikrobáit illeti, a tudósok már fel tudnak mutatni némi eredményt. Ismertté vált, hogy sok mikroorganizmus abban segít, hogy a táplálékot úgy halmozza fel, hogy az a legjobban emészthető legyen. Az antibiotikumokra a bélflóra érzékenyen reagál és hosszú távon zavart okoz a működésében. Ezért lehet a pro- és prebiotikumoknak jelentősége az egyensúly helyreállításában.

Bizonyossá vált, hogy a mikrobiom szoros összefüggésben van az immunrendszerrel.  Ebből arra következtetnek a szakemberek, hogy a betegségeket is másként lehetne kezelni. Az egyensúlyában megzavart mikrobiomot kellene ismét visszabillenteni és így lehetne betegségeket elkerülni vagy gyógyítani. Addig azonban még hosszú az út, de az első próba, a probiotikumok használata, szerencsére beválni látszik. Egy másik lehetőség a prebiotikumok bevetése, amik bizonyos jótékony baktériumok növekedését ösztönzik a bélflórában. Sajnos még ezen a területen sem pontosak az ismeretek.

A mikrobiom egy igazi szuperszerv, rettentően komplex és dinamikus. Összetétele a „tulajdonos” élettörténetétől függ: a táplálkozástól, a beszedett gyógyszerektől, az utazásoktól és a környezetében élő embertársaitól. Ez a kis életközösség az ifjúkortól fogva meglehetősen stabil, de egy része, ahogy azt Simon Lax tanulmánya kimutatta, rugalmas  marad. Éppen ezért olyan nehéz a működését minden részletre kiterjedően feltárni. Egyelőre sokkal több a kérdés, mint a válasz arra, hogyan befolyásolja a százmilliárd baktérium az egyes ember életét, de az biztos, hogy jelentősen.