Még a nemrég felújított, illetve épített kórházakban sem klimatizált minden kórterem, az elavult épületekben működő egészségügyi intézményekben pedig kánikula idején sokszor elviselhetetlen hőségben, akár többórás műtéteknél kell helytállniuk az orvosoknak, asszisztenseknek – írta keddi számában a Napi Gazdaság.

Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke a lapnak azt mondta: energetikai szempontból az egészségügyi infrastruktúra jelentős hányada korszerűsítésre szorul, ami a fűtési-hűtési rendszerekre is igaz. Ám nem mindegy, milyen klímaberendezés működik egy intézményben – tette hozzá. Szerinte a kórházakban a központi légkondicionálás jelenti a megoldást. Ezek költséghatékonyabbak, bár a klimatizálással becslések szerint 30-40 százalékkal megemelkednek az energiaköltségek. Egy épület hűtése ráadásul nem egyszeri beruházás, a klímaberendezés rendszeres karbantartása szintén komoly kiadás, viszont nem hagyható el, amint azt az Egyesült Államokban kitört legionellajárvány is bizonyítja.

Nagy Péter, a Szent János kórház orvos igazgatója a lapnak azt mondta: a műtők levegőcseréjét szigorú előírások szabályozzák, ez pedig csak speciális megoldásokkal biztosítható. Egy ilyen berendezés legalább másfél millió forintba kerül, nem véletlen, hogy intézményükben nem is mindegyik műtőben megoldott.

Az operáló személyzet emiatt komoly terhelésnek van kitéve: egy 3-4 órás műtét során, amelyet steril ruhába beöltözve, 40 fokban kell végigcsinálnia, akár 1,5 liter folyadékot is veszíthet a szervezet. Hőségriadó idején ezért, más kórházakhoz hasonlóan, a halasztható műtéteket későbbi időpontra teszik át, ami a betegeknek is kedvezőbb.