Lesz még irodánk 10 év múlva?
Munka, munkahely, iroda. Három olyan szó, amelynek a jelentése a következő néhány évtizedben, sőt már akár a következő néhány évben is gyökeresen megváltozik majd. Még nem látni pontosan azt, hogy mi lesz a változások végkimenetel, ám az már valamennyire biztosnak tűnik, hogy jelenlegi formájukban nyugodtan elfelejthetjük az irodáinkat.
Az előttünk álló rendkívül gyors változások nem csak a környezetünket és az életterünket, de értelemszerűen a gondolkodásunkat is formálják majd. Így például a munkához való hozzáállásunk is gyökeresen átalakul, amelynek jelei már most is láthatók. Évek óta jelen van az a generáció, amelyik már nem akar napi 8 órát az irodában tölteni. “Tisztában van ezzel a környezetpszichológia is” - mondja Dúll Andrea, egyetemi tanár, az ELTE Szervezet- és Környezetpszichológia Tanszékének vezetője. Szerinte “izgalmas dolgok zajlanak, de nem csak az irodákban. Látható, hogy már most kevéssé van szükségünk például boltokra, vagy akár városokra is bizonyos értelemben, hiszen nagyon sok minden történik virtuálisan.” Dúll Andrea ugyanakkor úgy véli, hogy amíg fizikailag is jelen leszünk a fizikai térben, addig irodák is lesznek, “de az biztos, hogy fellazul a hagyományos séma, vagyis a munka, az otthon és a szórakozás helyei nagyon össze fognak folyni”.
Sok mindennek nem látni még a végét - így vélekedik Paukovics Gábor, a svéd Kinnarps koncepció menedzsere is. Az irodákkal és irodabútorokkal foglalkozó vállalat szakembere szerint a változásokat jelzi az is, hogy “már a nagy múltú cégek is észrevették, hogy az egykori kis startupok nem csak a jópofa irodáik és babzsákjaik miatt lettek sikeresek. Hanem azért, mert másként állnak a munka kérdéséhez és így a munkavállalókhoz, valamint az irodákhoz is”. Ezekre a változásokra reagál a Kinnarps Next Office koncepciója is, amelynek lényege, hogy az irodákat pontosan azokhoz alakítják, akik majd használni is fogják azokat, vagyis a munkavállalókhoz és igényeikhez. Ebbe pedig például az is belefér, hogy akár jóval kevesebb irodatérre lesz szükség a korábbiak helyett, hiszen a helyhez kötött munkavégzés is megszűnik, de legalábbis csökken. “Ám látni kell azt is, hogy a fiatal, de máris óriássá hízott vállalatok egészen másként viselkednek” - teszi hozzá Paukovics Gábor - “náluk ugyanis nem ritka az, hogy akár háromévente nemhogy új irodába, de új országba állnak tovább”. Hamarosan végképp megszűnik a tulajdonlás az irodapiacon, sőt, sokak számára már most is a épületekhez kapcsolt szolgáltatások és kapacitások számítanak igazán. A jövő tervezőinek ennek megfelelően eddig nem tapasztalt rugalmasságot kínáló tereket és épületeket kell tervezniük.
Talán ahhoz hasonlókat, mint a változásokra már valamennyire reagáló co-working irodák, amelyekben már megjelentek a jövő, helyhez nem kötött munkavállalói, a digitális nomádok is. Bárhogyan is alakuljon a világ, a jövő generációja már most is úgy gondolja, hogy nem a munka az életének az egyetlen célja. Így egy menő nagyvállalati brand, vagy egy menő iroda már messze nem elég arra, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését. Már ma rengeteg vállalat belátta: sokkal fontosabb, hogy emberközpontú legyen az iroda és valóban az ott dolgozók igényeire reagáljon, mint ahogyan azt is, hogy ehhez érdemes külső segítséget igénybe venni.