Szépirodalmi bestseller a Radnóti színpadán: A VÉGE

„Nagy vállalás A vége, és jó látni, hogy elbírtak vele. A szünetben két nő mellettem arról beszélgetett, most végig kell gondolniuk, nekik milyen véletlenek, családi minták, történelmi fordulatok és politikusok alakították az életüket. Ahogy Szabad András is újra és újra számba veszi mindezt. Hát mire való a színház, ha nem ilyen beszélgetésekre és önmagunkba nézésekre?”  (Turbuly Lilla)

Szabad András már gyermekkorában eldönti, hogy fotográfus lesz:  A vége az ő objektívjén keresztül tekint vissza egy szerelem, egy család és egy ország egymást keresztül-kasul átfonó történetére. Egy élettörténetre, amelyben veszteség és boldogság, szerelem és fájdalom úgy csap át egymásba, ahogyan az a való életben csak akkor szokott, amikor valaminek vagy valakinek tényleg képesek vagyunk mindenestül átadni teljes valónkat – legyen az egy szeretett másik, az alkotás vagy egy világjobbító gondolat. Szereplői sodródnak és döntenek, örökölt családi mintáikkal és traumáikkal mint démonokkal küzdenek, miközben a huszadik század második felének bezártságában egymás és egy szabadabb élet reménye felé nyújtóznak. A vége Nagy Péter István rendezésében egy nagy szerelem érzékeny lélektanisággal kibontott története, amely mögött felsejlik a huszadik század forgatagában generációkon át öröklődő életstratégiák leltára – olykor húsba markolóan, máskor allegorikusan felrajzolva.

Bartis Attila monstre regényből Mikó Csaba készített színpadi adaptációt a rendezővel és a dramaturg Sándor Júliával. A játék emblematikus főszereplője, Szabad András háromféle alakváltozatban is megjelenik a színen: László Zsolt játssza az idősödő apát, Porogi Ádám a fiatal, érett férfit és Katona Péter Dániel az egészen ifjú, pályáját kezdő, botladozó fiatalembert. „A történet másik központi alakja, Éva, az érzelmek és cselekedetek alfája és ómegája a sokszólamú szerelmi körtáncban, Lovas Rozi játssza. Egymástól elszakadó, egymáshoz közelítő vonzalmuk az ifjú férjjel a féltékenységi jelenetekben izzik föl igazán: sistergő drámát látunk ekkor, amiből hőseink, úgy tűnik, leginkább csak vesztesen léphetnek tovább. A monstre családtörténetet nemcsak a jeleneteket időnként átitató erotika fűszerezi, hanem az előcsillogó jótékony humor és irónia.” (Kovács Dezső)

A további karaktereket – szülőket, szerelmeket, barátokat, mentorokat, kis- és nagyhatalmú embereket – Kováts Adél, Rusznák András, Berényi Nóra Blanka, Bálint András/Gazsó György, Pál András és Bata Éva kelti életre a Radnóti színpadán.

Ezt a cikket nem a hvg.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről itt olvashat:  (link)