Minden családnak vannak dédelgetett ételreceptjei (sőt mint látni fogjuk: ételei), amelyek generációról generációra adódnak át. A kellemes íz csak egy dolog a vonzerejükben. Mi teszi ki a többit, miért ragaszkodunk annyira hozzájuk?
Nyaranta, bár a pokoli hőség néha megakadályoz ebben, sokkal több lehetőségünk van a szabadban lenni, és ezt érdemes kihasználni. Szinte nincs is olyan védőfaktor, amely ennél univerzálisabban javítaná a mentális és fizikai jóllétünket. De miért ennyire pozitív a természet hatása? Számít-e, hogy tenger mellett vagy a hegyekben töltekezünk? Tényleg érdemes rendszeresen megölelni egy fát? És mennyi időt kell legalább a szabadban lenni, hogy mérhető hatása legyen?
A hétköznapokban nem is sejtjük, mennyire fontos túlélésünk, boldogulásunk és boldogságunk szempontjából, hogy megértsük mások állapotát és motivációit. Hogyan működik mindez?
Hogyan él együtt gyermeki és felnőtt énünk? Honnan jönnek a mindent elsöprő érzelmek? Hogyan gondolkodhatunk úgy a belső gyermekről mint metaforáról? Feldmár András beszélgetése Huszár Annamáriával, a Feldmár Intézet terapeutájával.
Meddig vagy a saját nagymamád vagy az apád? Meddig van ereje a múltnak, és honnan tud gyengülni, változni ez az erő? A múlt bábjai vagyunk csupán, vagy felelős, gondolkodó lények?
Hogyan ismerhetjük és érthetjük meg igazán a legbensőbb érzéseinket? Egy különleges önfeltáró és önnevelő technika, a „belső gyermek” módszer egyszerű és játékos lépésekkel segít ebben a folyamatban. De ki az a belső gyermek, miért jó megbarátkozni vele, hogy lehet gyermeki énünkkel minőségi időt tölteni, és mi köze mindennek a transzgenerációs traumákhoz?
A gyermek – később felnőtt –, aki átélt családon belüli erőszakot, értéktelennek látja önmagát. Alacsony önbecsülése miatt újabb és újabb ilyen helyzetekbe sodródik, és teremti újra ezt a tragikus állapotot.
Szülőként az egyik legfőbb célunk, hogy a gyerekeink jól érezzék magukat a bőrükben, tudják becsülni magukat, hogy majd felnőttkorukban könnyedén megbirkózhassanak a nehézségekkel. Amilyen egyszerű elhatározni, olyan nehéz mindezt kivitelezni.
Sokféle sportolót láthatunk az olimpián, ám abban alighanem hasonlítanak, hogy valamiképpen mind a tökéletességre törekszenek. De létezik-e „egészséges” perfekcionizmus? Hogyan tudják az élsportolók elkerülni a görcsös hibakeresést? Mi a hozzátartozók és a közönség felelőssége a sportolók mentális jóllétében? És miért fontos az átlagembernek e téren is tanulni a versenyzőktől?
Hatványozott terheket róhat az elvált szülőkre és az új kapcsolatokkal bővülő családokra a nyár megszervezése. Hogyan lehet a tipikus csapdákat kivédeni? Miért fontos a nyílt kommunikáció és az érzelmek szabad kifejezése? Mitől kerülhetnek lojalitáskonfliktusba a gyerekek, és milyen megállapodást célszerű kötni a szülőknek velük a nyaralás előtt?
Egyre több a mozaikcsalád, a tagokat legtöbbször felkészületlenül éri az új helyzet. Megéri alakulni, fejlődni benne, hiszen a soktagú kirakósból harmonikus egyediség születhet.
Sok mindentől félnek a gyerekek, milyen jó lenne megóvni őket ezektől az érzésektől! Tudattalanul sokszor a szülő adja át szorongását gyermekének.
A keleti hagyományokban ismert női és férfiminőségek nem ellentétei egymásnak – ha harmonikus kapcsolatot hozunk létre közöttük, segítik az életünket, mindennapjainkat.
Tartós párkapcsolatban előfordul, hogy olyan mértékben fordulnak egymás felé a pár tagjai, ami egyrészt elszigeteli őket másoktól, másrészt teljesíthetetlen elvárásokkal terheli meg a kapcsolatot. A következő történet arról szól, hogyan lehet újra kinyitni egy bezárkózott kapcsolatot, anélkül, hogy az összetartozás élménye kárt szenvedne.
Nem csak szubjektív tapasztalat: valóban könnyebben esünk szerelembe nyáron, mint az év más időszakaiban. Milyen körülmények segítik a fellobbanást, és miért szinte törvényszerű, hogy gyorsan véget is érjen? Miért ugranak bele egyébként józan emberek is egy futó kalandba egy fülledt nyári estén? Mit szabad (el)várni egy ilyen viszonytól, és mit kellene mindenképpen megbeszélni ágyba bújás előtt? És mire panaszkodnak utána huszadszor is a nők a pszichológusnál?
A fesztiválszezon kezdetén érdemes végiggondolni, milyen pszichés hatások – veszélyek és lehetőségek – érik a résztvevőket. Mit lenne jó mindenkinek tisztázni magában indulás előtt? Hogyan hat a felfokozott hangulat a (pár)kapcsolatokra? Mire kell figyelni a szerhasználóknak és társaiknak? Miként segíthetik a szülők a fesztiválozni induló kamasz gyerekeiket? És milyen lélektani csapdát rejthet egy nem megfelelő cipő viselése?
Mit tegyünk iskolát kezdő, vagy intézményt váltó gyermekünk képzeletbeli hátitáskájába, hogy minél kisebb megrázkódtatásokkal illeszkedhessen be az új közösségbe és élethelyzetbe? Becsöngetés előtti szülői gyorstalpaló az ősbizalom kialakításáról, az alvás fontosságáról, az első napi fagyizásról és a zaklatás elkerüléséről.
Műfajából adódóan a zugevés rejtett zavar, így gyakran válik krónikussá – sok érintett a pszichológiai tanácsadás során arról számol be, hogy évek, évtizedek vagy akár gyermekkora óta jelen van az életében. Hogyan tudunk belőle kigyógyulni?
A kenyér az élet, az otthon és a bőség szimbóluma, de egyszersmind kifejezheti a személyiséget, válhat szorongás vagy bűntudat forrásává és jelezheti, éppen milyen életszakaszban vagyunk, melyik társadalmi rétegbe tartozunk. Tűzijáték után egy kis gasztropszichológia.
Mikor sétált utoljára erdőben? Pedig régóta tudjuk, hogy az erdő hangjai, a fák illata, a leveleken játszó napfény, a friss, tiszta levegő nyugalmat áraszt. Az utóbbi évtizedekben számos tanulmány igazolja, hogy jelentős egészségügyi előnyökkel jár a tudatos séta az erdő békés légkörében.