Tartanak az emberek attól, hogy a „chipsadó” az élelmiszerek drágulását hozza magával: a megkérdezettek 85 százaléka (és ezen belül az átlagnál rosszabb jövedelmi helyzetűek 88 százaléka) ezt valószínűsíti. A válaszadók mindössze 13 százaléka nem számít drágulásra, az így gondolkodók aránya a Fidesz–KDNP-szavazók és a községekben élők körében valamivel magasabb (18, illetve 17 százalék).

A lakosság döntő többsége (84 százaléka) július közepéig értesült a magas só-, cukor- és koffeintartalmú élelmiszerekre kivetett, úgynevezett népegészségügyi termékadó elfogadásáról. Az új adófajtától remélt jótékony egészségügyi hatásról a megkérdezettek több mint kétharmada úgy véli, az egészségtelennek minősített csomagolt élelmiszerek „büntetőadója” nem fogja a vásárlókat az egészségesebb termékek felé terelni. A válaszadók 27 százaléka, de még a kormánypárt szavazóinak is csak a 42 százaléka bízik az intézkedés kedvező társadalmi hatásában.

Már ezek a vélemények is jól jelzik a népegészségügyi termékadó kedvezőtlen fogadtatását. Összességében az új adó bevezetésével a válaszadók 43 százaléka a legkevésbé sem tud egyetérteni, és további 33 százalékuk is inkább elutasítja a többletterhet. A „chipsadó” elfogadottsága 100 fokú skálára vetítve kimondottan alacsony, mindössze 29 pont. Még a kormánypárti szavazóknak is csak a 38 százaléka ért egyet kisebb-nagyobb mértékben az új adófajta kivetésével.

A teljes cikket elolvashatja a HVG e heti számában.