A 13 centis csontból kinyert DNS sikeres feltérképezése korrekord: eddig csak 130 ezer éve, vagy annál kevesebb ideje élt emlősök genetikai kódját sikerült megfejteni. (Az eddigi DNS korrekorder egy jegesmedve volt.) A mostani eredmény új technikáknak köszönhető: a nemzetközi tudóscsapat részben a molekula kinyeréséhez használt új módszert, részben pedig a számítógépes elemzéséhez.

A kutatók feltételezése szerint a hajdani ló nagyobb termetű volt, mint azt korábban gondolták: nagyjából arab telivér méretű. Izomzata azonban elmaradt tőle, nincsenek ugyanis olyan génjei, amelyek nagy izomkötegekről árulkodnának. 

A csont amúgy elég szennyezett volt. A DNS-molekuláknak csupán a fél százaléka volt a lóé, a többi baktériumoké, olyanoké, amelyek a lónál később éltek. Bár a teljes lógenomnak csak a 70 százalékát tartalmazta a kinyert szekvencia, ennyi is elegendő volt lényeges ismeretekhez. 

A ló mén volt, erről árulkodik az Y-kromoszóma jelenléte. A 700 ezer éve élt ló DNS-ét a tudósok összevetették egy 43 ezer éve élt lóéval, továbbá maiakkal. A 700 ezer éves révén a korábbiaknál pontosabban tudták felvázolni a lovak evolúciós történelmét. Arra jutottak, hogy minden lóféle - szamarakkal, zebrákkal - közös őse már 4-4,5 millió éve legelészett a földön, míg korábban csak 2 millió esztendővel ezelőttre tették megjelenését.      

A lócsont elemzéséről készült tanulmány fő szerzői Ludovic Orlando és Eske Willerslev, mindketten a Koppenhágai Egyetem kutatói. Munkájuk a Nature című tudományos magazin szerdán megjelent számában olvasható, az eredményeket e héten Helsinkiben egy tudományos konferencián külön is megvitatják.