Késő rézkori, a Jamnaja-kultúra időszakára jellemző gödörsírt tártak fel régészek Hajdúnánás határában egy valamikori kurgán (népnyelven: kunhalom) alatt - közölte Dani János régész, a debreceni Déri Múzeum régészeti tárának vezetője hétfőn az MTI-vel a helyszínen.
Az alföldi táj jellegzetességei a kurgánok (kunhalmok), amelyeknek jelentős része az őskorban, a késő rézkor, kora bronzkor időszakában keletkeztek és szolgáltak temetkezési helyül.
Hajdúnánás határában most egy elpusztult, geofizikai módszerekkel feltárt halom alatti, központi temetkezési helyet tártak fel. A faszerkezettel lefedett, a Krisztus előtti 3500-3000 közötti időszakból származó gödörsírban egy valamikori magas rangú, "nagyhatalmú főnök" sírjára bukkantak - magyarázta a feltárás vezetője.
A feltárt temetkezési hely úgynevezett "bolygatott sír", de azt még vizsgálják, hogy emberi vagy más beavatkozás nyomát hordozza-e a gödörsír. Dani János felidézte: 2009-ben hasonló bolygatott sírt találtak ugyancsak Hajdúnánás térségben, arról kiderült, hogy rókajárat volt benne, s az állatok "bolygatták meg" a sírt. Mindazonáltal kevés ilyen temetkezési helyet sikerült eddig feltárni hazánkban, illetve a Kárpát-medencében - tette hozzá.
Dani János az MTI érdeklődésére elmondta: a Jamnaja-kultúrára jellemző, kurgán alatti, gödörsíros temetkezés annak idején a Fekete-tengertől Belső-Ázsiáig volt jellemző.
Az első nagy állattartó nomád közösségek a rézkor idején kezdtek el beszivárogni a magyar Alföldre, de tovább nem mentek. Tőlünk nyugatra már nincsenek ilyen temetkezési emlékek - tájékoztatta az MTI-t a Déri Múzeum régészeti vezetője.
