szerző:
Vincze Szabolcs
Tetszett a cikk?

Közelednek a 2012-es londoni nyári játékok, és ezzel együtt itthon a doppingellenőrzés is egyre inkább az olimpiai sportolók felé fordul. Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője az itthon veszélyeztetett sportágakról, a dopping és az ellenőrzés kapcsolatáról és a jövő nagy kihívásáról beszélt a hvg.hu-nak.

Tiszeker Ágnes

hvg.hu: Hogyan készül a MACS a 2012-es olimpiai kvalifikációs időszakra és magára a nyári játékokra? Beleerősít?
 
Tiszeker Ágnes: Tulajdonképpen mindent ugyanúgy folytatunk, mint 2011-ben, hiszen a doppingellenőrzéseket minden évben tervszerűen végzik mindenhol a világon. Az ellenőrzéseknél persze figyelembe kell venni a sportág sajátosságait, hogy a sportolók a felkészülés melyik szakaszában járnak éppen. Hogy tudjuk, mikor mit kell figyelnünk.
 
hvg.hu: Nyilván az ellenőrzés azért olimpiára szabott?
 
Tiszeker Ágnes: Természetesen, hiszen elsősorban az olimpiai sportágak és az olimpiai keret tagjai vannak a MACS figyelmének központjában. Az év elején ez nagyjából 800 főt jelentett, de azóta a csoport szűkült, és szűkülni is fog. Vannak A és B keretek, A és B szintek, így a folyamat szinte állandó. A kvalifikációs időszak nemcsak a sportolóknak nagyon fontos, hanem nekünk is.
 
hvg.hu: Még most is több száz sportolónak kell akkor például holléti információt adnia magáról?
 
Tiszeker Ágnes: Igen, ez nagyjából 550 sportolót érint jelenleg, de ez a holléti információ dolog szerintem kicsit félre lett kommunikálva. Egyrészt ez csak a topsportolókat érinti, vagyis az olimpiai- és válogatott kerettagokat. Valóban mindig tudnunk kell, ki merre van, de senkinek nem kell beszámolnia a szabadidejéről, vagy a magánéletéről. Ha éppen nincs edzésen, edzőtáborban vagy versenyen, akkor naponta egy órát kell biztosítani, amikor elérhető egy szúrópróbaszerű ellenőrzésre, de ezt az időt ő mondja meg reggel 6 és este 11 között, nem mi. Ha összevetjük, hogy ebben az évben 1100 mintavétel készült, és megnézzük, összesen ez hány sportolót érint, akkor látni, hogy nem egy szörnyű vagy teljesíthetetlen dologról van szó.
 
hvg.hu: Melyek itthon a doppingérzékeny sportágak?
 
Tiszeker Ágnes: Az, hogy egy sportág mennyire doppingérzékeny, alapvetően két dologtól függ. Az első, hogy az adott országban mennyire népszerű, mekkora szurkolói- és médiafigyelmet kap, így milyen nagy a csábítás. Másrészt a mozgásforma jellegétől, azaz hogy milyen biológiai paraméterek szükségesek a minél nagyobb eredményességhez – például erő, gyorsaság. Itthon a veszélyeztetettek közé sorolnám az erősportokat, az úszást, a kajak-kenut és a nehézatlétikát, de ez országonként más és más lehet. A szerbeknél például a népszerű és eredményes kosárlabdában végeznek több doppingtesztet. Vagy ellenpéldának vegyük a baseballt, ami ugyan szintén veszélyeztetett sport, de itthon nem biztos, hogy nekünk azzal kellene sokat foglalkoznunk. És persze a szellemi dolgokat is lehet doppinggal ösztönözni, de azt se mondanám, hogy emiatt például a sakk érzékeny sport lenne.

Előtérbe kerülnek az olimpiai sikersportok
©

hvg.hu: Melyek a leggyakoribb doppingszerek?
 
Tiszeker Ágnes: Első helyen áll talán az IGF, melynek hatása a növekedési hormonéhoz hasonló, de a vérből és a vizeletből nagyon nehéz kimutatni. Mindenestre most van egy új teszt rá, ez talán segít majd. Másik az EPO-készítmények csoportja, melyek könnyen hozzáférhetők, de a szintetikus EPO már jól kimutatható, ezért e téren több szűrés kell. Ennél a kérdésnél ne hagyjuk ki a jó öreg anabolikus szteroidokat sem, melyek még mindig az összes pozitív eset hatvan százalékát adják, de mivel tartós szedésük esetén viszonylag sokáig megmaradnak a szervezetben, illetve nagyon jó kimutatási tesztek állnak a laborok rendelkezésére, ezért elég jól ki lehet mutatni a velük való visszaélést. Amire viszont fel kell készülnünk, az a biológiai útlevél program, melyet a Doppingellenes Világszervezet (WADA) eddig csak tesztelt, de 2012 januárjától kötelezővé tenne. Ez annyit tesz, hogy biológiai paramétereket vizsgálnak időszakos vér- és vizeletminták segítségével, melyeket aztán összehasonlítanak, és ha valami olyan ugrásszerű eltérést találnak, melyet a sportoló nem tud megindokolni, akkor gyanússá válik. Ez nyilván nem minden sportolót érint, hiszen nem olcsó dolog, és mivel a WADA költségvetése nem változik, komoly financiális terhet ró az egyes országokra.

hvg.hu: Egy évben mennyi pénzből gazdálkodik a MACS?
 
Tiszeker Ágnes: A szervezet 2007-ben négyéves szerződést kötött a magyar állammal, mely 2011. december 31-én járt le. Az új közbeszerzést már a Magyar Olimpiai Bizottság írta ki, amire pályázatunk és folytatjuk az eddigi munkát. Tavaly 1100 állami mintavételt végeztünk, éves költségvetésünk 183,5 millió forint volt. Ez azonban minden feladatot tartalmazott, nem csak a mintavételekét. További anyagi teher, hogy a vizsgálatokért euróban kell fizetnünk, a forint-euró árfolyam ezt pedig egyre kedvezőtlenebbül befolyásolja. A 2012-es költségvetési terveket most még nem tudom megmondani. Egyébként nem csak a magyar állam tartozik a megrendelőink közé, hanem több, nemzetközi sportszövetség mellett maga a WADA is. Ez bizalmat jelez irántunk, tavaly összesen több mint 3000 mintát végeztünk.
 
hvg.hu: Ez egyre nagyobb nemzetközi elismertséget jelent?
 
Tiszeker Ágnes: Természetesen, de hasonlóan nagy siker az, hogy rengeteg kollégánkat – eddig hetet - választották ki doppingellenőrnek a londoni olimpiára.

©

hvg.hu: Gondolom, a siker mellett vannak negatívumok is.
 
Tiszeker Ágnes: Egy doppingellenőrző szervezet szempontjából az számít sikertelenségnek, ha a sportolók körében ismert, hogy jelen van a dopping és használják is, de ehhez képest kevés a pozitív minta. A WADA évente mintegy 200 ezer versenyen kívüli mintát vesz, ennek 1-1,5 százaléka pozitív. Ezt az átlagot mi is hozzuk, a MACS tavaly 12 Magyarországon elvégzett, pozitív tesztet mutatott ki, tíz magyar és két külföldi sportolónál.
 
hvg.hu: Több mint húsz éve állandó téma az, hogy a dopping mennyivel jár a kimutatás előtt. Most milyen a helyzet?
 
Tiszeker Ágnes: Legutóbb, az ezredforduló után a hírhedt BALCO-labor és a THG-botrány idején – amiben az olimpiai érmeit visszaadni kényszerülő Marion Jones is lebukott – azt vallották, hogy használói tíz évig éltek ezzel a doppingszerrel úgy, hogy gyanú ugyan volt, de konkrét bizonyíték nem. Ma ez az idő már jóval kevesebb, a kerékpározóknál kimutatott CERA nevű vérdopping esetében például 1,5-2 év. Az eredményes ellenőrzés és a doppingolás elkezdésének ideje tehát közelít egymáshoz.
 
hvg.hu: Egyszer talán utol is éri?
 
Tiszeker Ágnes: Ez nem ilyen egyszerű, mert mindig vannak új módszerek. A jövő nagy gondja szerintem a géndopping lesz, amelynél az a kérdés, hogyan tudjuk majd kimutatni. Nemcsak az ellenőrzés nagyon drága, hanem maga a módszer, mint doppingolás is. Vannak már kísérletek a kimutatására, de egyelőre nincsenek bíztató jelek.

Vincze Szabolcs

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Sport

Hány stadion kell egy olimpiához? Az összes londoni helyszín

A 2012. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok versenyeit és eseményeit újonnan épített és már meglévő helyszíneken rendezik. Az utóbbiak között olyan híres sport és történelmi helyszínek is szerepelnek, mint az Old Trafford, Wimbledon, a Hyde Park és a brit Lovas Testőrség Felvonulási Tere (Horse Guards Parade).

hvg.hu Sport

Akik már biztosan képviselik hazánkat: a magyar olimpiai indulók

Eddig 83 magyar versenyző biztosította helyét a 2012-es londoni olimpián, de még csak a kvalifikációs versenyek első hullámán vagyunk túl. Ez a szám minden bizonnyal nőni fog, és akár 140-re is felmehet. A résztvevők listája a még megszerezhető kvótákkal.

hvg.hu Sport

Londoni történetek: két olimpia magyar sikerei

Az idei nyári olimpiai játékok helyszíne – a történelemben először – triplázik: London harmadszor rendezhet olimpiát. Az előző két londoni olimpia más történelmi korok és a maihoz szinte nem is hasonlítható sportvilág lenyomata volt. A krónikák eddig tizenhárom londoni magyar aranyérmet jegyeznek.

Dénes Ferenc Sport

Megéri-e Londonnak harmadszor is olimpiát rendezni?

Miért akar egy város harmadszorra is olimpiát rendezni? – teszi fel a kérdést vendégszerzőnk, Dénes Ferenc sportközgazdász, aki szerint a britek egy nyitott, befogadó, egyenlő esélyeket biztosító társadalom képét szeretnék demonstrálni a rendezéssel, ezzel is erősítve azokat az értékeket, melyekre a XXI. században építenének.

hvg.hu Sport

Magyar aranyak az olimpián - válogatás a legszebb pillanatokból

A magyar sportolók az 1896-os athéni nyári játékok óta eddig 160 aranyérmet szereztek az újkori olimpiákon. Legutóbb, Pekingben hármat. A hvg.hu az eddigi olimpiai győzelmek legszebb pillanatait válogatta össze, mikor együtt szurkoltunk és együtt örültünk.

Mindennapok Milánóban: „Akkor kezdtünk aggódni, amikor megláttuk, hogy nincs áru a boltokban”

Mindennapok Milánóban: „Akkor kezdtünk aggódni, amikor megláttuk, hogy nincs áru a boltokban”

Eltűnt az ételautomaták több, mint kétharmada, miután be kellett kötni őket a NAV-hoz

Eltűnt az ételautomaták több, mint kétharmada, miután be kellett kötni őket a NAV-hoz

Koronavírus: Amerika álhírterjesztéssel vádolja az oroszokat

Koronavírus: Amerika álhírterjesztéssel vádolja az oroszokat