Tiszeker Ágnes

hvg.hu: Hogyan készül a MACS a 2012-es olimpiai kvalifikációs időszakra és magára a nyári játékokra? Beleerősít?
 
Tiszeker Ágnes: Tulajdonképpen mindent ugyanúgy folytatunk, mint 2011-ben, hiszen a doppingellenőrzéseket minden évben tervszerűen végzik mindenhol a világon. Az ellenőrzéseknél persze figyelembe kell venni a sportág sajátosságait, hogy a sportolók a felkészülés melyik szakaszában járnak éppen. Hogy tudjuk, mikor mit kell figyelnünk.
 
hvg.hu: Nyilván az ellenőrzés azért olimpiára szabott?
 
Tiszeker Ágnes: Természetesen, hiszen elsősorban az olimpiai sportágak és az olimpiai keret tagjai vannak a MACS figyelmének központjában. Az év elején ez nagyjából 800 főt jelentett, de azóta a csoport szűkült, és szűkülni is fog. Vannak A és B keretek, A és B szintek, így a folyamat szinte állandó. A kvalifikációs időszak nemcsak a sportolóknak nagyon fontos, hanem nekünk is.
 
hvg.hu: Még most is több száz sportolónak kell akkor például holléti információt adnia magáról?
 
Tiszeker Ágnes: Igen, ez nagyjából 550 sportolót érint jelenleg, de ez a holléti információ dolog szerintem kicsit félre lett kommunikálva. Egyrészt ez csak a topsportolókat érinti, vagyis az olimpiai- és válogatott kerettagokat. Valóban mindig tudnunk kell, ki merre van, de senkinek nem kell beszámolnia a szabadidejéről, vagy a magánéletéről. Ha éppen nincs edzésen, edzőtáborban vagy versenyen, akkor naponta egy órát kell biztosítani, amikor elérhető egy szúrópróbaszerű ellenőrzésre, de ezt az időt ő mondja meg reggel 6 és este 11 között, nem mi. Ha összevetjük, hogy ebben az évben 1100 mintavétel készült, és megnézzük, összesen ez hány sportolót érint, akkor látni, hogy nem egy szörnyű vagy teljesíthetetlen dologról van szó.
 
hvg.hu: Melyek itthon a doppingérzékeny sportágak?
 
Tiszeker Ágnes: Az, hogy egy sportág mennyire doppingérzékeny, alapvetően két dologtól függ. Az első, hogy az adott országban mennyire népszerű, mekkora szurkolói- és médiafigyelmet kap, így milyen nagy a csábítás. Másrészt a mozgásforma jellegétől, azaz hogy milyen biológiai paraméterek szükségesek a minél nagyobb eredményességhez – például erő, gyorsaság. Itthon a veszélyeztetettek közé sorolnám az erősportokat, az úszást, a kajak-kenut és a nehézatlétikát, de ez országonként más és más lehet. A szerbeknél például a népszerű és eredményes kosárlabdában végeznek több doppingtesztet. Vagy ellenpéldának vegyük a baseballt, ami ugyan szintén veszélyeztetett sport, de itthon nem biztos, hogy nekünk azzal kellene sokat foglalkoznunk. És persze a szellemi dolgokat is lehet doppinggal ösztönözni, de azt se mondanám, hogy emiatt például a sakk érzékeny sport lenne.

Előtérbe kerülnek az olimpiai sikersportok

Túry Gergely

hvg.hu: Melyek a leggyakoribb doppingszerek?
 
Tiszeker Ágnes: Első helyen áll talán az IGF, melynek hatása a növekedési hormonéhoz hasonló, de a vérből és a vizeletből nagyon nehéz kimutatni. Mindenestre most van egy új teszt rá, ez talán segít majd. Másik az EPO-készítmények csoportja, melyek könnyen hozzáférhetők, de a szintetikus EPO már jól kimutatható, ezért e téren több szűrés kell. Ennél a kérdésnél ne hagyjuk ki a jó öreg anabolikus szteroidokat sem, melyek még mindig az összes pozitív eset hatvan százalékát adják, de mivel tartós szedésük esetén viszonylag sokáig megmaradnak a szervezetben, illetve nagyon jó kimutatási tesztek állnak a laborok rendelkezésére, ezért elég jól ki lehet mutatni a velük való visszaélést. Amire viszont fel kell készülnünk, az a biológiai útlevél program, melyet a Doppingellenes Világszervezet (WADA) eddig csak tesztelt, de 2012 januárjától kötelezővé tenne. Ez annyit tesz, hogy biológiai paramétereket vizsgálnak időszakos vér- és vizeletminták segítségével, melyeket aztán összehasonlítanak, és ha valami olyan ugrásszerű eltérést találnak, melyet a sportoló nem tud megindokolni, akkor gyanússá válik. Ez nyilván nem minden sportolót érint, hiszen nem olcsó dolog, és mivel a WADA költségvetése nem változik, komoly financiális terhet ró az egyes országokra.

hvg.hu: Egy évben mennyi pénzből gazdálkodik a MACS?
 
Tiszeker Ágnes: A szervezet 2007-ben négyéves szerződést kötött a magyar állammal, mely 2011. december 31-én járt le. Az új közbeszerzést már a Magyar Olimpiai Bizottság írta ki, amire pályázatunk és folytatjuk az eddigi munkát. Tavaly 1100 állami mintavételt végeztünk, éves költségvetésünk 183,5 millió forint volt. Ez azonban minden feladatot tartalmazott, nem csak a mintavételekét. További anyagi teher, hogy a vizsgálatokért euróban kell fizetnünk, a forint-euró árfolyam ezt pedig egyre kedvezőtlenebbül befolyásolja. A 2012-es költségvetési terveket most még nem tudom megmondani. Egyébként nem csak a magyar állam tartozik a megrendelőink közé, hanem több, nemzetközi sportszövetség mellett maga a WADA is. Ez bizalmat jelez irántunk, tavaly összesen több mint 3000 mintát végeztünk.
 
hvg.hu: Ez egyre nagyobb nemzetközi elismertséget jelent?
 
Tiszeker Ágnes: Természetesen, de hasonlóan nagy siker az, hogy rengeteg kollégánkat – eddig hetet - választották ki doppingellenőrnek a londoni olimpiára.

AP

hvg.hu: Gondolom, a siker mellett vannak negatívumok is.
 
Tiszeker Ágnes: Egy doppingellenőrző szervezet szempontjából az számít sikertelenségnek, ha a sportolók körében ismert, hogy jelen van a dopping és használják is, de ehhez képest kevés a pozitív minta. A WADA évente mintegy 200 ezer versenyen kívüli mintát vesz, ennek 1-1,5 százaléka pozitív. Ezt az átlagot mi is hozzuk, a MACS tavaly 12 Magyarországon elvégzett, pozitív tesztet mutatott ki, tíz magyar és két külföldi sportolónál.
 
hvg.hu: Több mint húsz éve állandó téma az, hogy a dopping mennyivel jár a kimutatás előtt. Most milyen a helyzet?
 
Tiszeker Ágnes: Legutóbb, az ezredforduló után a hírhedt BALCO-labor és a THG-botrány idején – amiben az olimpiai érmeit visszaadni kényszerülő Marion Jones is lebukott – azt vallották, hogy használói tíz évig éltek ezzel a doppingszerrel úgy, hogy gyanú ugyan volt, de konkrét bizonyíték nem. Ma ez az idő már jóval kevesebb, a kerékpározóknál kimutatott CERA nevű vérdopping esetében például 1,5-2 év. Az eredményes ellenőrzés és a doppingolás elkezdésének ideje tehát közelít egymáshoz.
 
hvg.hu: Egyszer talán utol is éri?
 
Tiszeker Ágnes: Ez nem ilyen egyszerű, mert mindig vannak új módszerek. A jövő nagy gondja szerintem a géndopping lesz, amelynél az a kérdés, hogyan tudjuk majd kimutatni. Nemcsak az ellenőrzés nagyon drága, hanem maga a módszer, mint doppingolás is. Vannak már kísérletek a kimutatására, de egyelőre nincsenek bíztató jelek.

Vincze Szabolcs