Most őszintén, ismernem kéne az új kapitányt az edzői sikerei alapján?

Edzői sikerei alapján nem feltétlenül. Edzői pályája alapján lehetséges. Ha csak a száraz tényeket nézzük, Leekens a Cercle Bruges-zsel 1985-ben Belga Kupát, az FC Bruges-zsel 1990-ben belga bajnokságot, 1991-ben Belga Kupát nyert. Kétszeres Belga Szuperkupa-győztes. A belga válogatottal kijutott az 1998-as világbajnokságra, a tunéziai és az algériai válogatottal Afrika Kupán vett részt.

De érdemes kicsit közelebbről megvizsgálni Leekens edzői pályáját. Ha a válogatott és a klubcsapatokat is összeszámoljuk, akkor az jön ki, hogy a belga huszonháromszor váltott munkahelyet eddig edzői pályafutása során, volt csapat, amelyet többször is edzett.

A belga válogatott élén pótselejtezőn jutott ki az 1998-as vb-re, a csapat veretlenül bár, három döntetlennel, de csoportharmadikként nem jutott tovább a kieséses körbe, Leekensnek így búcsúznia kellett. 2010-ben visszatért, a 2012-es Eb selejtezőin vezette a belgákat, de hiába volt az egy végtelenül tehetségesnek mondott csapat (Simon Mignolet, Toby Alderweireld, Vincent Kompany Daniel Van Buyten, Jan Vertonghen, Romelu Lukaku, Eden Hazard, Marouane Fellaini és Kevin De Bruyne voltak a keret tagjai többek között), nem jutott ki az Eb-re. Ezek ellenére meghosszabbították a szerződését a 2014-es vb végéig.

AFP / Thierry Roge

Azonban 2012 tavaszán felmondott, elment a Club Bruggéhez, ahonnan pár hónap múlva menesztették. Tunézia kapitányaként a 2015-ös Afrikai Nemzetek Kupáján a negyeddöntőben a házigazda Egyenlítői-Guineától kapott ki hosszabbítás után. Algériával a 2017-es tornára jutott ki, de a csapat a csoport harmadikja lett és kiesett. Leekensnek le kellett mondania – a végső győzelemre is esélyes Algéria csalódást keltő döntetlent játszott Zimbabwéval és Szenegállal, és kikapott Tunéziától.

Az év elején a BBC azt írta, közel volt a ruandai kispadhoz is, végül nem ő lett a befutó.

Játékosnak jobb volt?

A hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek közepéig volt aktív, hátvédként játszott – keménysége miatt a Bicska Maxi becenevet is megkapta –, világsztár biztosan nem volt, de volt pár jó éve a Club Bruggével (FC Bruges), amelyben csaknem egy évtizedet húzott le. Ötszörös belga bajnok, egyszeres Belga Kupa-győztes, 1978-ban BEK-döntős. Ezen a Liverpool elleni 1-0-ra elvesztett meccsen – lásd az alábbi videót – ott volt a Club Bruggében a nyolcszoros magyar válogatott disszidens Kű Lajos is, magyar férfi focista azóta sem játszott BEK, illetve BL-döntőben. Leekens 1976-ban, ugyancsak a Club Bruggével, UEFA-kupadöntős volt (két meccsen szintén a Liverpoollal szemben maradtak alul) – de csapatai nem róla szóltak.

Válogatott mindössze háromszor volt, 1975 és 1978 között. A magyar sportrajongók valószínűleg nem emlékeznek rá, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne sikeres edző.

Hogyan ítélhető meg kiválasztása: bátor lépés vagy biztonsági játék?

Csányi szerint Leekens azért volt meggyőző jelölt, mert "játékosként és edzőként is szerzett már tapasztalatot. Több helyen, több klubban is". Ez igaz, egy rakás helyen megfordult, szereti a kalandot és a kihívásokat, de csodát sehol nem tett, Magyarországon azonban csodára lenne szükség a 2020-as Eb-selejtezők előtt.

Leekens részéről bátor dolog, hogy elvállalta a feladatot (két évre nevezték ki, ami fél évvel meghosszabbítható, ha sikerrel veszi a selejtezősorozat jelentette akadályt), az MLSZ pedig annyiban biztonsági játékot játszik kinevezésével, hogy elmondhatja, van külföldi tapasztalata az érkező edzőnek.

Építkezni akar az MLSZ vagy valahogy behúzni a következő selejtezőt?

Leekens kinevezése nehéz helyzetben következett be: Storck kudarcával nemcsak a mai magyar foci állapotára derült fény, hanem a folyamatok is megkérdőjelezhetőek lettek. Orbán Viktor 10 éve 50 magyar futballistát várt a topligákban, 2008-ban már látta a magyar foci közelgő feltámadását, 2010-ben már a nagy számok törvényét emlegette, amely szerint annyi jó játékosunk lesz, hogy 2015-re már képtelenség lenne nem javuló magyar első és másodosztályt látni. Nem így lett, a magyar válogatott nem jutott ki az az oroszországi vb-re, kikapott Andorrától, a csoport első két helyezettje ellen 0 pontot ért el. Klubcsapataink pedig nem jutottak messzire a nemzetközi kupákban. Mindezek mellett a fociba ömlik a pénz, a klubok az utcáról rángatnak be fiatalokat, hogy kiállíthassák a megfelelő utánpótlás korosztályos csapatokat, felvehessék értük a tao-pénzt. A legnagyobb tao-támogatott Puskás Akadémia 13,9 milliárdot kapott 2011 óta, ma pedig alig játszik a csapatban Felcsúton nevelkedett és/vagy fiatal játékos.

Egyszerre kell tehát a szurkolóknak eredményeket produkálni, hiszen egyre inkább az a benyomás, hogy a 2016-os Eb-szereplés egy egyszeri, szerencsés siker volt. Másrészt építkezni is kell, erről szól a magyar foci mai támogatási rendszere – a stadionépítéseket is mindig a jövő generációjának sportjával ideologizálja meg a kormány.

AFP / Eric Lalmand

Az elmúlt évek német vircsaftjának ezzel teljesen vége?

Leekens elvileg a folyamatosság embere, azt nyilatkozta: "Remélem, nem kell változtatni a jelenlegi stábon, de elképzelhető, hogy apró részletek megváltoztatásával jelentős változásokat lehet elérni". Kicsit mégis ugrás lesz ez a sötétbe: "Meg kell ismernem az országot, a klubokat, a magyar labdarúgást, szeretnék együttműködni a klubokkal, bízom abban, hogy kölcsönösen segíteni tudjuk egymás munkáját", mondja Leekens.

A klubokkal Storcknak nem mindig volt harmonikus a kapcsolata, az Eb után arról beszél a Magyar Nemzetnek, hogy nem készítik fel rendesen a játékosokat, nem voltak vevők az általa szorgalmazott erőnléti edzésmódszerre, és arra is utalt, fúrták az edzők. Egyelőre nem látni, miért lenne ez másként Leekens esetében, aki amúgy bevallotta, tisztában van a helyzetével: "Nehéz feladat áll előttem, de szeretem a kihívásokat".

Látszik már, kire épülhet a 2018-as válogatott a kapitány első nyilatkozatai szerint?

Egyelőre nem. A bemutatkozó sajtótájékoztatón elhangzottakból arra lehetne következtetni, hogy a belga mester nincs igazán képben, már ami a magyar futballt és a játékosokat illeti. "Meg kell ismernem önöket, az országukat, a klubjaikat, a magyar labdarúgást" – magyarázta, s azt is hangsúlyozta: konzultálni fog Szélesi Zoltánnal, az ideiglenes szövetségi kapitánnyal, aki az idén hátralévő két válogatott meccsen irányítja majd a csapatot. És aki szinte minden poszton változtatni tervez Storckhoz képest. Leekens szerint ezekből a mérkőzésekből sokat lehet majd tanulni.

Betonfoci vagy magyar tiki-taka, milyen játékot képvisel az eddigiek szerint?

Hajtós, rakkolós játékot lehet várni Leekenstől, aki egy videóban úgy fogalmazta meg a tehetség kibontakozásához és szinten tartásához szükséges követelményeket: profi környezet, edzésmunka, technikai, mentális, személyiségedzés. Túl szórakoztató, szemet gyönyörködtető játékstílusra nem számíthatunk – ahogy egy tweetelő megjegyzi, Leekens tökéletes választás lesz Magyarországnak: ő is szeret falakat építeni.

Edzőként nincs olyan közhely, amit nem puffogtatott volna el, a legtöbbször mégis a Club Bruggénél elmondott nyilatkozatát idézik, amikor azt mondta, a feladata 90 százalékát teljesítette – ez egy világversenyre való kijutáshoz épp nem lesz elég.

Puskás óta a focit a pénzhez mérjük. Mennyire lehetett drága a belga mester?

A tavalyi Európa-bajnokság után készült egy lista, rajta a részt vevő csapatok kapitányainak fizetésével. A legtöbbet, évente 5 millió eurót az angolok szakvezetője, Roy Hodgson tehetett zsebre, míg a legkevesebb, 120 ezer euró, Anghel Iordanescunak, a román válogatott trénerének járt. Csak egyetlen kapitány fizetése nem volt nyilvános, Bernd Storcké. Az MLSZ pusztán annyit árult el, hogy az összeg az európai edzők átlagfizetése körül van. Az andorrai égés után a Blikk aztán előállt egy számmal: értesülései szerint a németnek évente 1,2 millió eurót (nagyjából 360 millió forint) utalt az MLSZ. A szövetség korábban Pintér Attila fizetését sem tette nyilvánossá, így várhatóan azt sem fogja az orrunkra kötni, mennyit kínált Leekensnek.

A belga a 2016/17-es szezonban az algériai válogatottat dirigálta, de korábban tárgyalt az egyiptomi Zamalek SC-vel is. A klub egy francia tréner havi 75 ezer eurós (évi 270 millió forintos) fizetési igényét sokallotta, Leekens pedig ennél kevesebbet kérhetett, mert a klubelnök róla azt mondta, már közel van vele a megállapodás. Az más kérdés, hogy az edző végül egy országgal odébb kötött ki. Csányi Sándor a szakvezető bemutatásán annyit árult csak el, hogy Leekens bérezése teljesítményalapú, s hogy a belga olyan feltételeket vállalt, amilyenekbe nem sokan mentek volna bele, vagyis hisz a sikerben. Annak, mennyit kap, legfontosabb kritériuma a kijutás a 2020-as kontinenstornára.

MTI / Illyés Tibor

A küszöbön álló Eb-selejtezőnél nem lesz amúgy is könnyebb dolgunk a bővített csapatszám miatt?

Könnyebb is lesz valamivel, de a tét is nagyobb. A 2020-as Európa-bajnokságon 24 csapat indulhat, és a tornát összesen 13 ország rendezi – köztük Magyarország is. A sok vendéglátó miatt egyetlen ország sem kvalifikálja magát automatikusan, de ha a magyar válogatott kijutna, akkor két csoportmeccsét is Budapesten vívhatná. Az UEFA a selejtezőkre tíz csoportba sorsolja majd az országokat, és az első két helyezett automatikusan részt vesz a viadalon. A meccseket kivétel nélkül 2019-ben rendezik, vagyis a válogatottnak van szűk másfél éve a felkészülésre. Ez egyébként ahhoz is elég idő, hogy az új kapitányt akár még a selejtezőkör előtt lecseréljék. A fennmaradó négy helyet a most induló nemzetek ligájának rájátszásában lehet majd megszerezni 2020 márciusában.

Ha Leekens bukik, akkor már Csányinak is annyi?

Csányi az ország leggazdagabb embere, sorsáról nem egy belga idegenlégiós teljesítménye dönt. Hogy az OTP-vezér meddig lehet az MLSZ élén, politikai kérdés. Csányi teljesítményét inkább az alapján ítéli majd meg a hatalom, játszhat-e a most épülő Puskás-stadionban hazai Eb-meccset a magyar válogatott 2020-ban.

És végül halkan kérdezzük: hogyan kell a nevét ejteni?

Magyar szövetségi kapitány nevének kiejtése a fociban kevésbé járatosaknak utoljára közel egy évtizede okozhatott gondot, akkor, amikor a holland Erwin Koeman (kúman) átvette a válogatott irányítását Várhidi Pétertől. Előtte is csupán két, pillanatnyi gondolkodásra okot adó nevű szakvezetője volt a magyaroknak: az egyik Lothar Matthäus (mateusz), a másik pedig Gillemot (kb. zsilmó) Ferenc, aki 1902 és 1904 között, elsőként dirigálta a magyar nemzeti tizenegyet. Az új tréner nevét sem lesz nehezebb megtanulni, csak rá kell érezni. Bonyolítja a dolgot, hogy Leekens kétnyelvű országból jön. Ő maga flamand, de a Georges keresztnevet, akárcsak a franciák, a belgák is sokszor úgy ejtik: "zsorzs", kivéve, amikor úgy, hogy "zsorzse". A vezetéknév már keményebb dió, a YouTube-ra felkerült videók egyikén-másikán azt hallani, hogy "lékensz", de van, amelyiken úgy ejtik: "lékesz", de az utóbbi magánhangzót valahol az e és az ö között kell keresni. Hallgassák csak az alábbi felvétel legelejét: