Irán visszalőtt: Katari és iraki amerikai bázisokat ért támadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Kínai versenyzők mintáiban a tokiói olimpia előtt mutatták ki a trimetazidin nevű tiltott szert, de a Doppingellenes Világszervezet elfogadta a kínai érvelést, amely szerint szennyezett étellel jutott a szervezetükbe az anyag. Az ügy egyelőre lezártnak tűnik, pedig egy magyar érem sorsa is múlhatna azon, ha újranyitnák. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője nem gondolja, hogy a kínaiak nem doppingolnak, de szerinte nem trimetazidinnel, és nem olyan ügyetlenül, hogy egyszerre ilyen sok úszójuk bukjon le.
Huszonhárom neves kínai úszó doppingmintájában mutatták ki ugyanazt a tiltott szert, mégis elkerültek mindenféle felelősségre vonást, néhány hónappal később pedig a tokiói olimpián versenyezhettek, többen érmet is nyertek – írta meg a The New York Times és hozta nyilvánosságra a német ARD a múlt hétvégén. Ez azért történhetett meg, mert a Doppingellenes Világszervezet (WADA) és a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szervezet (World Aquatics, WA) elfogadta a kínai doppinghatóság vizsgálatának eredményeit, és nem indított eljárást a sportolók ellen.
A NYT cikke szerint a mintákat 2020 utolsó és 2021 első napjaiban – koronavírus-járvány idején, jelentős lezárások közepette – egy Sicsiacsuangban zajló országos versenyen vették le az úszóktól, akik ugyanabban a hotelben szálltak meg. A kínai doppingellenes szervezet (Chinada) munkatársai az arany- és az ezüstérmesektől, valamint szúrópróbaszerűen másoktól is mintát kértek mind a 29 versenyszám után. A Chinada jelentése szerint a 39 sportolótól származó vizeletmintákon 60 tesztet végeztek, amelyek közül 28 lett pozitív. Ezeket 23 versenyző adta. Mindegyikben a trimedazidin nevű szer kis mennyiségű jelenlétét mutatták ki.
Ezt találták meg a 2022-es pekingi olimpia előtt az orosz műkorcsolyázó, Kamila Valijeva mintájában is. Ahogy akkor írtuk, a hatóanyagot anginás panaszokra szokták alkalmazni, egészséges emberek szervezetében javítja a szív átáramlását, és ezáltal az oxigénellátottságot.
Dilemma elé állította a sportvilágot Kamila Valijeva: versenyezhet-e valaki pozitív doppingteszttel?
A trimetazidin – mondta akkor lapunknak Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője – versenyen és azon kívül egyaránt tiltott: hacsak a sportolónak az egészségi állapota miatt nincsen hivatalos igazolása arra, hogy használhatja, sosem lehet jelen a szervezetében. „A trimetazidin a nem meghatározott szerek csoportjába, a hormonok és metabolikus módosítók közé tartozik a tiltott szerek listáján, felnőtt versenyzők akár négyéves eltiltást is kaphatnak a használatáért. (…) Van teljesítményfokozó hatása: a Tour de France-on megmosolyognák, de ahhoz elég, hogy három-négy percig, maximális felpörgetett szívműködés mellett jobb oxigénellátást biztosítson. Egy négyfordulatos ugráshoz kell a szufla, és ebben tud segíteni.”
Az NYT azt is írta, hogy a mintákat azonnal el kellett volna juttatni egy, a WADA által akkreditált laborba, hogy elemezzék és jelentsék az eredményeket, ám – tisztázatlan okokból – ezek egészen március 15-ig nem jelentek meg a nyilvántartásukra szolgáló elektronikus rendszerben. A Chinada szerint a doppingellenes szervezet engedélyezte számukra, hogy a begyűjtésük után egy hónapra lefagyasszák a mintákat a járvány helyi fellángolása miatt.
A jelentés szerint az úszók szervezetébe véletlenül, szennyezett étellel került be a tiltott anyag, amelyet két hónappal a verseny után a vizsgálatot végző kínai szakemberek megtaláltak a közös szállásul szolgáló szálloda konyhájában. A nyomaira a lefolyókban, fűszertartókon és tűzhelyek fölötti szellőzőkben bukkantak rá. Azt a lehetőséget kizárták, hogy szennyezett étrend-kiegészítőkkel vagy szabotázs miatt fogyasztották el a hatóanyagot. Azt viszont nem tudták tudták meghatározni, hogy hogyan vagy miért kerülhetett a konyhába a trimetazidin.
A WADA a cikk megjelenése napján közleményt adott ki, amelyben elismerte: a Chinada 2021 júniusában értesítette őket arról, hogy 23 úszó szervezetében kimutatták a trimetazidint és hogy megítélésük szerint a tiltott anyagot véletlenül fogyasztották el. A WADA ennek nyomán bekérte az ügy dokumentációját, maga is gyűjtött további tudományos információkat a szerről és konzultált tudósokkal, külső jogi szakértőkkel is, hogy megállapíthassa, valóban okozhatta-e szennyezettség a doppingminták pozitivitását, illetve, hogy a trimetazidin használata miatt jogosulatlan előnyhöz juthattak-e az úszók. Azt is megjegyezték, hogy a koronavírus-járvány miatt a helyszínen nem volt módjuk vizsgálódni.
Végül arra a következtetésre jutottunk, hogy nincs konkrét alapunk arra, hogy vitassuk a szennyeződésről szóló állítást”
– idézték Olivier Rabint, a szervezet orvostudományi igazgatóját. Aki azt is hozzátette, hogy a szennyezettségről szóló teória mellett szól az is, hogy a trimetazidin folyamatosan alacsony koncentrációban volt jelen a mintákban, de előfordult olyan is, hogy egy sportoló mintájában az egyik napon ott volt az anyag, egy másikon pedig nem.
A WADA a maga részéről lezárta az ügyet, és a World Aquatics is azt közölte, hogy gondosan és profi módon végezték el a saját vizsgálatukat. A Nemzetközi Tesztelő Ügynökség (International Testing Agency, ITA), amelyet a rendszerszintű orosz doppingolás feltárása után hoztak létre a WADA égisze alatt, azonban továbbra is foglalkozik a történtekkel. Azt ugyanakkor egy hétfői közleményben kijelentették: nem találkoztak olyan megbízható bizonyítékokkal, amelyek arra utalnak, hogy a kínaiak eltussoltak volna doppingeseteket vagy manipulálták volna a doppingellenes folyamatot.
Az ügy ugyanakkor nagy felháborodást váltott ki az amerikaiak körében. Az Egyesült Államok doppingellenes szervezetének vezetője, Travis Tygart szerint ami történt, a tisztán versenyző sportolók hátba döfése és elárulása.
Amikor nagyon másképp látták
A cikkek kitérnek arra, mennyire különböző módon kezelte a WADA Kamila Valijeva és a kínaiak ügyét. Az a pekingi téli olimpia közben, a csapatverseny után derült ki, hogy az akkor 15 éves orosz műkorcsolyázó egy korábban levett mintájában trimetazidint találtak. Az orosz doppingellenes szervezet (RUSADA) emiatt előzetes felfüggesztést szabott ki rá, a fellebbezése hatására azonban megkapta az engedélyt, hogy folytassa a versenyt.
Nem értett ezzel egyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a WADA és a Nemzetközi Korcsolyázószövetség, ezért felülvizsgálatot kért a nemzetközi Sportdöntőbíróságtól (CAS), és kezdeményezte a felfüggesztés visszaállítását, így Valijeva nem szerepelhetett volna az egyéni versenyben, amelynek toronymagas esélyese volt. A CAS azonban az érintettek meghallgatása után úgy döntött, hogy a sportoló folytathatja. Ezt egyrészt azzal indokolták, hogy még nem múlt el 16 éves, ezért a WADA vonatkozó szabályai szerint védett személynek számít. Emiatt hivatalosan aztán sem a nevét, sem bármilyen más adatát nem lehetett volna nyilvánosságra hozni, ám mivel a sajtó már jóval korábban megírta, hogy ő lehet az ügy érintettje, ezúttal kivételt tettek.
Azt is kiemelte a bíróság, hogy a doppingvizsgálat eredményét szerencsétlen időpontban – a csapatverseny után, de csak néhány nappal az egyéni küzdelmek előtt – jelentették be, emiatt a korcsolyázó nem tudott élni az ilyenkor kihasználható jogi lehetőségeivel, így helyrehozhatatlan kárt okozott volna számára, ha eltiltják a részvételtől. Végül a negyedik helyen végzett.
A fiatal sportoló ártatlannak mondta magát, azzal védekezett, hogy a trimetazidin azért került a szervezetébe, mert a nagyapja azon a vágódeszkán darabolt epret egy neki készített desszerthez, amelyen korábban a szívgyógyszerét törte össze. Az ügyében idén januárban született végleges döntés: négy évre tiltották el, az orosz csapatot pedig megfosztották az aranyérmétől.
Szakértői vélemények
A NYT több szakértőt is megszólaltatott, akik egyetértettek: pusztán amiatt, hogy a kínai úszók mintáiban csak kis koncentrációban volt megtalálható a trimetazidin, nem kizárható, hogy doppingolásra használták. Szerintük az is előfordulhat, hogy a mintákat a szer ürülési szakaszában adták a sportolók.
Tiszeker Ágnes a kínaiak ügyével kapcsolatban azt mondta lapunknak, hogy a trimetazidinnel jelentős probléma van: gyakran lehet olyan esetekkel találkozni, amikor a sportoló szervezetébe valamely más, nem tiltólistás gyógyszerrel vagy étrend-kiegészítővel kerül be a hatóanyag. Erre a magyar mintákat vizsgáló osztrák laboratóriumban is figyelmeztették a magyar szakembereket.
A Magyar Antidopping Csoport vezetője úgy látja, hogy a gond világméretű – nem csak az oroszoknál vagy a kínaiaknál, de az amerikaiaknál és Nyugat-Európában is előfordultak hasonló esetek –, ezért a doppingellenes szervezeteknek azt kell majd megtalálniuk, hogyan kerülhet be a sportolók által legálisan szedett szerekbe, esetleg élelmiszerekbe szennyezés formájában ez a hatóanyag. „Ezt rendesen ki kell vizsgálni, amihez komoly laborháttér és rengeteg pénz kell” – fogalmazott. Emellett azt is el kell érni, hogy különbséget lehessen tenni a között, amikor a sportolók szervezetébe véletlenül, szennyezés formájában kerül be a szer, és a között, amikor „teljesítményfokozó céllal eszik”.
„A WADA nem engedheti meg magának, hogy ha van 23 pozitív mintája, eldugja őket. Ez egy nagyon kicsi család, biztosan kiszivárogna az ügy, és ha csak a legkisebb disznóság is kiderülne, a szervezetnek vége van” – vélekedett a magyar szakember, aki nem gondolja, hogy a kínaiak nem doppingolnak, de szerinte nem trimetazidinnel, és nem olyan ügyetlenül, hogy egyszerre ilyen sok úszójuk bukjon le.
Tiszeker Ágnes úgy látja, hogy a WADA-ra most jelentős nyomás nehezedik – főleg az amerikaiak részéről –, hogy hozzon nyilvánosságra több infrormációt az ügyről, és lépjen az érintett sportolókkal szemben. A szervezet elnöke, Witold Banka ugyanakkor a hétfői sajtótájékoztatóján kizárta, hogy újranyissák az állítása szerint alaposan, az előírásoknak megfelelően kivizsgált ügyet.
A MACS vezetője azt is hozzátette: WADA és a CAS is azt az álláspontot képviseli, hogy ha nem lehet hitelt érdemlően bizonyítani a doppingolást, inkább engedd el a sportolót, mert egy rosszul megítélt eset rosszabb, mint egy megúszás. Ha a sportoló doppingolt, később úgyis lebukik majd.
Mi történhet?
Nem most találtak először trimetazidint kínai úszó mintájában: 2014-ben London és Rio aranyérmesét, Szun Jangot három hónapra eltiltották, mert a hangcsoui országos bajnokságon megbukott a szerrel.
Az úszó jelenleg négy év, három hónapos eltiltását tölti, amelyet doppingvétség miatt szabtak ki rá: még 2018 szeptemberében akarták ellenőrizni, de utasította segítőit, hogy törjék össze a levett vérmintáit tartalmazó fiolákat, amit meg is tettek. Az eltiltása idén május 28-án jár le, és korábban az a hír járta, hogy visszatérésre készül Párizsban.
A kínai úszócsapat 30 főből állt Tokióban, a trimetazidin-ügyben érintett 23 versenyző közül 13 vett részt a játékokon, és nyert érmet: három aranyat és két ezüstöt. A pozitív mintá(ka)t adott valamennyi úszüt ugyan nem nevezték meg, de az NYT azt írta, hogy köztük van Tokió kétszeres olimpiai bajnoka és ezüstérmese, Csang Jü-fej, Vang Sun, aki megnyerte a férfiak 200 méteres vegyesszámát, valamint Csin Haj-jang, aki tavaly világcsúcsot úszott 200 méter mellen.
Még a múlt hétvége folyamán a swimswam.com úszó szakportál egy meg nem erősített információra hivatkozva arról írt, hogy a 4×-as amerikai női gyorsváltó tagjait arról értesítették, hogy az előttük, elsőként végzett kínaiakat doppingvétség miatt kizárták, ezért ők lépnek majd előre az aranyérmes pozícióba, de később a World Aquatics cáfolta ezt. Pedig a magyar váltó is jól járt volna: Jakabos Zsuzsanna, Veres Laura, Késely Ajna és Kapás Boglárka négyese a pontszerző hatodik helyre léphetett volna előre.
Ha a kínaiak ügyét mégis újranyitnák, Kapás Boglárka egy másik versenyszámban is érintett lenne. A nők 200 méteres pillangóúszását ugyanis Csang Jü-fej nyerte, akinek a kizárása a magyar versenyzőnek bronzérmet hozhatna.
Mostanáig az olimpiák történetében összesen 159 olimpiai érmet vettek el különböző okokból – 1968, a doppingellenőrzések kezdete óta a többségüket tiltott teljesítményfokozó használata vagy doppingvétség elkövetése miatt. A legtöbbtől, 46-tól az oroszokat (szovjeteket) fosztották meg. Magyar olimpikonoknak négy éremről kellett lemondaniuk:
Borítóképünkön középen a kínai Csang Jü-fej egy 2023-as versenyen. Fotó: AFP/Manan Vatsyayana
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Fizikai és mentális megterhelésre figyelmeztetnek.
Július elején újabb hullámra lehet számítani.