Huszonhárom kínai pozitív doppingmintája rázza meg épp az úszóvilágot
Kínai versenyzők mintáiban a tokiói olimpia előtt mutatták ki a trimetazidin nevű tiltott szert, de a Doppingellenes Világszervezet elfogadta a kínai érvelést, amely szerint szennyezett étellel jutott a szervezetükbe az anyag. Az ügy egyelőre lezártnak tűnik, pedig egy magyar érem sorsa is múlhatna azon, ha újranyitnák. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője nem gondolja, hogy a kínaiak nem doppingolnak, de szerinte nem trimetazidinnel, és nem olyan ügyetlenül, hogy egyszerre ilyen sok úszójuk bukjon le.
Huszonhárom neves kínai úszó doppingmintájában mutatták ki ugyanazt a tiltott szert, mégis elkerültek mindenféle felelősségre vonást, néhány hónappal később pedig a tokiói olimpián versenyezhettek, többen érmet is nyertek – írta meg a The New York Times és hozta nyilvánosságra a német ARD a múlt hétvégén. Ez azért történhetett meg, mert a Doppingellenes Világszervezet (WADA) és a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szervezet (World Aquatics, WA) elfogadta a kínai doppinghatóság vizsgálatának eredményeit, és nem indított eljárást a sportolók ellen.
A NYT cikke szerint a mintákat 2020 utolsó és 2021 első napjaiban – koronavírus-járvány idején, jelentős lezárások közepette – egy Sicsiacsuangban zajló országos versenyen vették le az úszóktól, akik ugyanabban a hotelben szálltak meg. A kínai doppingellenes szervezet (Chinada) munkatársai az arany- és az ezüstérmesektől, valamint szúrópróbaszerűen másoktól is mintát kértek mind a 29 versenyszám után. A Chinada jelentése szerint a 39 sportolótól származó vizeletmintákon 60 tesztet végeztek, amelyek közül 28 lett pozitív. Ezeket 23 versenyző adta. Mindegyikben a trimedazidin nevű szer kis mennyiségű jelenlétét mutatták ki.
Ezt találták meg a 2022-es pekingi olimpia előtt az orosz műkorcsolyázó, Kamila Valijeva mintájában is. Ahogy akkor írtuk, a hatóanyagot anginás panaszokra szokták alkalmazni, egészséges emberek szervezetében javítja a szív átáramlását, és ezáltal az oxigénellátottságot.
Dilemma elé állította a sportvilágot Kamila Valijeva: versenyezhet-e valaki pozitív doppingteszttel?
A trimetazidin – mondta akkor lapunknak Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője – versenyen és azon kívül egyaránt tiltott: hacsak a sportolónak az egészségi állapota miatt nincsen hivatalos igazolása arra, hogy használhatja, sosem lehet jelen a szervezetében. „A trimetazidin a nem meghatározott szerek csoportjába, a hormonok és metabolikus módosítók közé tartozik a tiltott szerek listáján, felnőtt versenyzők akár négyéves eltiltást is kaphatnak a használatáért. (…) Van teljesítményfokozó hatása: a Tour de France-on megmosolyognák, de ahhoz elég, hogy három-négy percig, maximális felpörgetett szívműködés mellett jobb oxigénellátást biztosítson. Egy négyfordulatos ugráshoz kell a szufla, és ebben tud segíteni.”
Az NYT azt is írta, hogy a mintákat azonnal el kellett volna juttatni egy, a WADA által akkreditált laborba, hogy elemezzék és jelentsék az eredményeket, ám – tisztázatlan okokból – ezek egészen március 15-ig nem jelentek meg a nyilvántartásukra szolgáló elektronikus rendszerben. A Chinada szerint a doppingellenes szervezet engedélyezte számukra, hogy a begyűjtésük után egy hónapra lefagyasszák a mintákat a járvány helyi fellángolása miatt.
A jelentés szerint az úszók szervezetébe véletlenül, szennyezett étellel került be a tiltott anyag, amelyet két hónappal a verseny után a vizsgálatot végző kínai szakemberek megtaláltak a közös szállásul szolgáló szálloda konyhájában. A nyomaira a lefolyókban, fűszertartókon és tűzhelyek fölötti szellőzőkben bukkantak rá. Azt a lehetőséget kizárták, hogy szennyezett étrend-kiegészítőkkel vagy szabotázs miatt fogyasztották el a hatóanyagot. Azt viszont nem tudták tudták meghatározni, hogy hogyan vagy miért kerülhetett a konyhába a trimetazidin.
A WADA a cikk megjelenése napján közleményt adott ki, amelyben elismerte: a Chinada 2021 júniusában értesítette őket arról, hogy 23 úszó szervezetében kimutatták a trimetazidint és hogy megítélésük szerint a tiltott anyagot véletlenül fogyasztották el. A WADA ennek nyomán bekérte az ügy dokumentációját, maga is gyűjtött további tudományos információkat a szerről és konzultált tudósokkal, külső jogi szakértőkkel is, hogy megállapíthassa, valóban okozhatta-e szennyezettség a doppingminták pozitivitását, illetve, hogy a trimetazidin használata miatt jogosulatlan előnyhöz juthattak-e az úszók. Azt is megjegyezték, hogy a koronavírus-járvány miatt a helyszínen nem volt módjuk vizsgálódni.
Végül arra a következtetésre jutottunk, hogy nincs konkrét alapunk arra, hogy vitassuk a szennyeződésről szóló állítást”
– idézték Olivier Rabint, a szervezet orvostudományi igazgatóját. Aki azt is hozzátette, hogy a szennyezettségről szóló teória mellett szól az is, hogy a trimetazidin folyamatosan alacsony koncentrációban volt jelen a mintákban, de előfordult olyan is, hogy egy sportoló mintájában az egyik napon ott volt az anyag, egy másikon pedig nem.
A WADA a maga részéről lezárta az ügyet, és a World Aquatics is azt közölte, hogy gondosan és profi módon végezték el a saját vizsgálatukat. A Nemzetközi Tesztelő Ügynökség (International Testing Agency, ITA), amelyet a rendszerszintű orosz doppingolás feltárása után hoztak létre a WADA égisze alatt, azonban továbbra is foglalkozik a történtekkel. Azt ugyanakkor egy hétfői közleményben kijelentették: nem találkoztak olyan megbízható bizonyítékokkal, amelyek arra utalnak, hogy a kínaiak eltussoltak volna doppingeseteket vagy manipulálták volna a doppingellenes folyamatot.
Az ügy ugyanakkor nagy felháborodást váltott ki az amerikaiak körében. Az Egyesült Államok doppingellenes szervezetének vezetője, Travis Tygart szerint ami történt, a tisztán versenyző sportolók hátba döfése és elárulása.
Amikor nagyon másképp látták
A cikkek kitérnek arra, mennyire különböző módon kezelte a WADA Kamila Valijeva és a kínaiak ügyét. Az a pekingi téli olimpia közben, a csapatverseny után derült ki, hogy az akkor 15 éves orosz műkorcsolyázó egy korábban levett mintájában trimetazidint találtak. Az orosz doppingellenes szervezet (RUSADA) emiatt előzetes felfüggesztést szabott ki rá, a fellebbezése hatására azonban megkapta az engedélyt, hogy folytassa a versenyt.
Nem értett ezzel egyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a WADA és a Nemzetközi Korcsolyázószövetség, ezért felülvizsgálatot kért a nemzetközi Sportdöntőbíróságtól (CAS), és kezdeményezte a felfüggesztés visszaállítását, így Valijeva nem szerepelhetett volna az egyéni versenyben, amelynek toronymagas esélyese volt. A CAS azonban az érintettek meghallgatása után úgy döntött, hogy a sportoló folytathatja. Ezt egyrészt azzal indokolták, hogy még nem múlt el 16 éves, ezért a WADA vonatkozó szabályai szerint védett személynek számít. Emiatt hivatalosan aztán sem a nevét, sem bármilyen más adatát nem lehetett volna nyilvánosságra hozni, ám mivel a sajtó már jóval korábban megírta, hogy ő lehet az ügy érintettje, ezúttal kivételt tettek.
Azt is kiemelte a bíróság, hogy a doppingvizsgálat eredményét szerencsétlen időpontban – a csapatverseny után, de csak néhány nappal az egyéni küzdelmek előtt – jelentették be, emiatt a korcsolyázó nem tudott élni az ilyenkor kihasználható jogi lehetőségeivel, így helyrehozhatatlan kárt okozott volna számára, ha eltiltják a részvételtől. Végül a negyedik helyen végzett.
A fiatal sportoló ártatlannak mondta magát, azzal védekezett, hogy a trimetazidin azért került a szervezetébe, mert a nagyapja azon a vágódeszkán darabolt epret egy neki készített desszerthez, amelyen korábban a szívgyógyszerét törte össze. Az ügyében idén januárban született végleges döntés: négy évre tiltották el, az orosz csapatot pedig megfosztották az aranyérmétől.
Szakértői vélemények
A NYT több szakértőt is megszólaltatott, akik egyetértettek: pusztán amiatt, hogy a kínai úszók mintáiban csak kis koncentrációban volt megtalálható a trimetazidin, nem kizárható, hogy doppingolásra használták. Szerintük az is előfordulhat, hogy a mintákat a szer ürülési szakaszában adták a sportolók.
Tiszeker Ágnes a kínaiak ügyével kapcsolatban azt mondta lapunknak, hogy a trimetazidinnel jelentős probléma van: gyakran lehet olyan esetekkel találkozni, amikor a sportoló szervezetébe valamely más, nem tiltólistás gyógyszerrel vagy étrend-kiegészítővel kerül be a hatóanyag. Erre a magyar mintákat vizsgáló osztrák laboratóriumban is figyelmeztették a magyar szakembereket.
A Magyar Antidopping Csoport vezetője úgy látja, hogy a gond világméretű – nem csak az oroszoknál vagy a kínaiaknál, de az amerikaiaknál és Nyugat-Európában is előfordultak hasonló esetek –, ezért a doppingellenes szervezeteknek azt kell majd megtalálniuk, hogyan kerülhet be a sportolók által legálisan szedett szerekbe, esetleg élelmiszerekbe szennyezés formájában ez a hatóanyag. „Ezt rendesen ki kell vizsgálni, amihez komoly laborháttér és rengeteg pénz kell” – fogalmazott. Emellett azt is el kell érni, hogy különbséget lehessen tenni a között, amikor a sportolók szervezetébe véletlenül, szennyezés formájában kerül be a szer, és a között, amikor „teljesítményfokozó céllal eszik”.
„A WADA nem engedheti meg magának, hogy ha van 23 pozitív mintája, eldugja őket. Ez egy nagyon kicsi család, biztosan kiszivárogna az ügy, és ha csak a legkisebb disznóság is kiderülne, a szervezetnek vége van” – vélekedett a magyar szakember, aki nem gondolja, hogy a kínaiak nem doppingolnak, de szerinte nem trimetazidinnel, és nem olyan ügyetlenül, hogy egyszerre ilyen sok úszójuk bukjon le.
Tiszeker Ágnes úgy látja, hogy a WADA-ra most jelentős nyomás nehezedik – főleg az amerikaiak részéről –, hogy hozzon nyilvánosságra több infrormációt az ügyről, és lépjen az érintett sportolókkal szemben. A szervezet elnöke, Witold Banka ugyanakkor a hétfői sajtótájékoztatóján kizárta, hogy újranyissák az állítása szerint alaposan, az előírásoknak megfelelően kivizsgált ügyet.
A MACS vezetője azt is hozzátette: WADA és a CAS is azt az álláspontot képviseli, hogy ha nem lehet hitelt érdemlően bizonyítani a doppingolást, inkább engedd el a sportolót, mert egy rosszul megítélt eset rosszabb, mint egy megúszás. Ha a sportoló doppingolt, később úgyis lebukik majd.
Mi történhet?
Nem most találtak először trimetazidint kínai úszó mintájában: 2014-ben London és Rio aranyérmesét, Szun Jangot három hónapra eltiltották, mert a hangcsoui országos bajnokságon megbukott a szerrel.
Az úszó jelenleg négy év, három hónapos eltiltását tölti, amelyet doppingvétség miatt szabtak ki rá: még 2018 szeptemberében akarták ellenőrizni, de utasította segítőit, hogy törjék össze a levett vérmintáit tartalmazó fiolákat, amit meg is tettek. Az eltiltása idén május 28-án jár le, és korábban az a hír járta, hogy visszatérésre készül Párizsban.
A kínai úszócsapat 30 főből állt Tokióban, a trimetazidin-ügyben érintett 23 versenyző közül 13 vett részt a játékokon, és nyert érmet: három aranyat és két ezüstöt. A pozitív mintá(ka)t adott valamennyi úszüt ugyan nem nevezték meg, de az NYT azt írta, hogy köztük van Tokió kétszeres olimpiai bajnoka és ezüstérmese, Csang Jü-fej, Vang Sun, aki megnyerte a férfiak 200 méteres vegyesszámát, valamint Csin Haj-jang, aki tavaly világcsúcsot úszott 200 méter mellen.
Még a múlt hétvége folyamán a swimswam.com úszó szakportál egy meg nem erősített információra hivatkozva arról írt, hogy a 4×-as amerikai női gyorsváltó tagjait arról értesítették, hogy az előttük, elsőként végzett kínaiakat doppingvétség miatt kizárták, ezért ők lépnek majd előre az aranyérmes pozícióba, de később a World Aquatics cáfolta ezt. Pedig a magyar váltó is jól járt volna: Jakabos Zsuzsanna, Veres Laura, Késely Ajna és Kapás Boglárka négyese a pontszerző hatodik helyre léphetett volna előre.
Ha a kínaiak ügyét mégis újranyitnák, Kapás Boglárka egy másik versenyszámban is érintett lenne. A nők 200 méteres pillangóúszását ugyanis Csang Jü-fej nyerte, akinek a kizárása a magyar versenyzőnek bronzérmet hozhatna.
Mostanáig az olimpiák történetében összesen 159 olimpiai érmet vettek el különböző okokból – 1968, a doppingellenőrzések kezdete óta a többségüket tiltott teljesítményfokozó használata vagy doppingvétség elkövetése miatt. A legtöbbtől, 46-tól az oroszokat (szovjeteket) fosztották meg. Magyar olimpikonoknak négy éremről kellett lemondaniuk:
- 1988-ban a második helyezett súlyemelő Szanyi Andor bukott meg sztanazolollal,
- a 2004-es athéni olimpián a kalapácsvető Annus Adriánt és a diszkoszvető Fazekas Róbertet az első, a súlyemelő Gyurkovics Ferencet pedig a második helyről zárták ki.
Borítóképünkön középen a kínai Csang Jü-fej egy 2023-as versenyen. Fotó: AFP/Manan Vatsyayana
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
