Tizenkét uniós tagállam – közöttük Magyarország – kéri az úgynevezett nemzeti mentesítési záradék aktiválását, amelynek révén a GDP 1,5 százalékának megfelelő arányban költhet az állam védelmi kiadásokra – értesült az EUrologus.
Az Európai Bizottságnál továbbra is téma, hogy Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). Bár az ICC nem uniós intézmény, mégis EU-s jogot sérthet a magyar döntés.
Az Európai Parlament (EP) két szakbizottsága támogatta az európai védelmi ipar megerősítéséről szóló jogszabályjavaslatot. A Fidesz ellene, a Tisza Párt az új jogszabály mellett foglalt állást. Ez a program a magyar uniós elnökség egyik prioritása volt, de nem sikerült a tagállamok körében közös álláspontot kialakítaniuk a magyar tárgyalóknak.
Az Európa Tanács Kínzás Megelőzési Bizottsága (CPT) elkészítette és Brüsszelben bemutatta legújabb éves jelentését, amelyben az európai börtönállapotokat térképezték fel. A vizsgálatok középpontjában a túlzsúfoltság, a fogvatartottak közötti hierarchikus viszony és az intézetekben előforduló embertelen bánásmód állt. Magyarország az utóbbi miatt váltott ki aggodalmat.
Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága elfogadta álláspontját a következő hétéves költségvetés prioritásaival kapcsolatban. Ennek alapján nagyon valószínű, hogy kemény vitákra lehet készülni a tagállamokkal, amelyek közül az egyik – Magyarország – már látatlanban vétóval fenyegetett.
Nem kapott róla kérdést a kormánypárti sajtótól, így aztán nem is beszélt Szijjártó Péter az ukrajnai Szumi ellen virágvasárnap elkövetett, 34 halálos áldozatot és több mint 100 sérültet követelő orosz támadásról. A külügyminiszter elmondta, hogy Magyarország semmilyen, Ukrajnába irányuló támogatást nem hajlandó támogatni – ezt a többi tagállam elfogadhatatlannak tartja.
22 tagállam szükséges ahhoz, hogy Magyarországnak a jogállamiság betartásával kapcsolatos ajánlásokat fogalmazzanak meg az uniós kormányok. Eddig 19 ország jelezte erre vonatkozó szándékát – értesült az EUrologus.
A fideszes politikust és a Patrióták Európáért képviselőcsoportot nagyon aggasztják az Európai Parlamentet érintő korrupciós ügyek, de a sikkasztásért elítélt Marine Le Pen esetét nem sorolják ide.
A magyar kormány nem tudta megvétózni az uniós kohéziós politika jövőjéről szóló dokumentumot, ezért Navracsics Tibor megszavazta, de egy külön nyilatkozatban ellenvéleményüket hangsúlyozták. A probléma az, hogy könnyebb lesz uniós forrásokat megvonni a jogállamiságot megsértő tagállamoktól.
29 ország – közöttük Ukrajna – vezetője, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke és a NATO főtitkára vett részt azon a párizsi megbeszélésen, ahol az EU- és NATO-tagállamok Ukrajna támogatásáról és egy esetleges szárazföldi fegyverszünet esetén a katonai szerepvállalásról egyeztettek.
Egyre több és egyre különbözőbb veszélyek fenyegetik az EU-t, erre hivatkozással az Európai Bizottság egy készenléti stratégiával állt elő, amely iránymutatásokat tartalmaz a tagállamok számára.
47 stratégiai projekt támogatását hagyta jóvá az Európai Bizottság, amelyek a kritikus fontosságú nyersanyagok EU-n belüli kitermeléséhez, feldolgozásához kapcsolódnak. Ezen a téren jelenleg az EU nem ritkán száz százalékban harmadik országoktól függ.
A tagállamok Magyarország nélkül fogadtak el egy 14 pontos állásfoglalást Ukrajnáról a csütörtöki EU-csúcson. Megismétlődött az a forgatókönyv, amit két hete a rendkívüli, Ukrajnáról és a közös védelemről szóló találkozón már teszteltek és működött.
Oroszország akár Magyarországra is fenyegetést jelenthet Orbán Balázs szerint. A miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette, hogy az orosz–ukrán háború kapcsán a világ nagy része osztja Magyarország “békepárti álláspontját”, az európai pozíció pedig “elszigetelt és tarthatatlan”.
Az ukrán elnök ugyan nem mondta ki Orbán Viktor nevét, nem említette konkrétan Magyarországot sem, de senki másra nem illik a leírás. Zelenszkij azt is megjegyezte: Európának módot kell találnia arra, hogy megakadályozzon hasonló blokkolást.
Ha nem változik semmi, jövőre már kevesebb uniós forrás lesz veszélyben, mivel újabb egymilliárd euró fog elveszni Magyarország számára – ez derült ki az Európai Parlamentben, ahol a Fidesz a kohéziós alapok miatt nem, de az Erasmus miatt komolyan aggódott.
Az Európai Bizottság bemutatta az új európai védelemről szóló tervet és azokat a jogszabály-javaslatokat, amelyek révén 800 milliárd eurót lehet a védelmi iparba pumpálni. A cél: Putyin elrettentése.
Egy európai parlamenti képviselő biztosan részt vesz a budapesti Pride-on: egy holland zöldpárti politikus jelezte, hogy június 28-ra már van programja. Közben az Európai Bizottság hivatalból elkezdte vizsgálni a jogszabályt, amelynek vége egy kötelezettségszegési eljárás, akár bírósági per lehet.
Csütörtökön és pénteken uniós csúcstalálkozó lesz, ahol ismét az egyik kiemelt téma Ukrajna lesz. A magyar kormány és uniós diplomaták is arra készülnek, hogy a közös állásfoglalást Magyarország nem fogadja majd el és – ahogy két héttel ezelőtt – a többi 26 tagállam ad ki majd egy nyilatkozatot. Ezzel párhuzamosan Magyarország blokkolja, hogy elkezdődjön az első két fejezet tárgyalása Ukrajna uniós csatlakozása felé vezető úton.
Az uniós külügyminiszterek tanácsát követően Szijjártó Péter kifejtette, hogy szerinte az EU elszigetelődik az orosz–ukrán háborúban, az viszont a külügyminiszter szavaiból derült ki, hogy Magyarország az EU-n belül szigetelődött el.