Orbán csütörtöki vétója körüli érdekes fejlemény, hogy nem is próbálták meg meggyőzni vagy valamivel lekenyerezni az uniós vezetők a magyar miniszterelnököt. Ez a helyzet azonban a közeljövőben még komoly fejfájást fog okozni. Egy lehetséges megoldás: a szavazati (és ezzel a vétó-) jog megvonása.
Arra nincs sok remény, hogy elkerülhető lenne az Egyesült Államok és Európa közötti vámháború, de az Európai Bizottságnak nagy a mozgástere az ellenvámok kivetésére.
Az elmúlt hetekben az európai vezetők körében lezajlott tárgyalásokon elmozdulás volt tapasztalható: most már több szó esik a közös védelemről, mint Ukrajnáról – jelentette ki egy uniós tisztviselő az EUrologusnak. Az állam- és kormányfők csütörtökön rendkívüli EU-csúcsot tartanak, ahol jelen lesz Volodimir Zelenszkij is. Orbán Viktor levélben megfogalmazott javaslatára senki sem reagált. Előzetesünk Brüsszelből.
Több mint 1,6 milliárd forint egyszeri és 5,4 millió forintos napi bírság kivetését kéri az Európai Bizottság Magyarországra. Az ügyben csütörtökön hoz ítéletet az Európai Bíróság.
Megint valami olyan spirálba hergelte bele magát Orbán Viktor, amiből lehetetlen kitörni, nem mintha lenne ilyen szándéka. Az elmúlt napok világpolitikai fejleményei és a várhatóan felgyorsuló események centrifugális ereje arra a külső ívre szorítja a magyar “diplomáciát”, ahonnan már a bekiabálások sem hallatszanak.
Egy új szövetség keretei körvonalazódtak Londonban, amely szerint Ukrajna biztonsága az európai biztonság alapja. A résztvevők elkötelezettek amellett, hogy ez az együttműködés a jövőben is aktív lesz.
Az Ukrajnával szemben indított teljes körű és provokálatlan orosz agresszió harmadik évfordulójára időzítve a tagállamok elfogadták a sorrendben 16. szankciós csomagot. A döntés egyhangúságot igényel, azaz Magyarország is támogatta.
Kellogg tábornokot arról igyekeznek az uniós vezetők meggyőzni, hogy számíthat az USA az EU-ra, ha fegyverkezni kell.
Miközben Donald Trump arról beszél, hogy Európa védelmét inkább az európaiakra hagyná, beleértve ebbe Ukrajna támogatását is, az EU vezető kijelentették, hogy hajlandóak az így rájuk háruló, megnövekedett terheket vállalni.
Az Európai Bizottság összekötné a jogállamisági ajánlásokat a pénzek kifizetésével, áttérnének a teljesítményalapú finanszírozásra és újabb saját forrásokat szeretnének bevonni. A Fidesz szerint az illegális migrációt akarja finanszírozni Brüsszel, a spanyol kormány pedig megduplázná a büdzsét.
Az orosz–ukrán háború kitörésének harmadik évfordulóját megelőző utolsó európai parlamenti plenáris ülésszakot tartják Strasbourgban. A téma több napirendi pont keretén belül is előkerült, amelyből kiderült, hogy az EP többsége továbbra is kiáll Ukrajna támogatása mellett – de vannak olyanok is, akik kritizálják emiatt az EU-t.
Az Európai Bizottság folyamatosan vonja le a magyar pénzekből az Európai Bíróság tavaly júniusi ítélete nyomán felhalmozódott adósságot. Már 117,2 milliárd forinttal csökkent a Magyarország számára elérhető forrás emiatt. Mindent egybevetve pár hét alatt mintegy 520 milliárd forintnyi uniós pénzt bukott az ország.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az uniós tagállamok fegyveres erői egyelőre nem mobilizálhatók elég gyorsan az Európai Unió területén. Az Unió katonai mobilitásra vonatkozó legutóbbi cselekvési terve a tervezési hiányosságok miatt vegyes eredményeket ért el, és a végrehajtás útjában továbbra is akadályok állnak. Az Európai Bizottság változtatásokat ígért.
Egynapos informális csúcsot tartottak Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők, amelyre meghívták a NATO főtitkárát és a brit miniszterelnököt is. A központi téma a védelem volt.
Orosz–ukrán háború, közel-keleti válság, az Egyesült Államok területszerző szándékai és Kína hasonló ambíciói – ilyen körülmények között tartanak informális EU-csúcsot hétfőn Brüsszelben. Az állam- és kormányfők megbeszélésére hivatalos a NATO főtitkára és a brit miniszterelnök is. Orbán Viktor szerint Magyarország a változások nyertese lesz – akármit is jelentsen ez a mai nappal összefüggésben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben bemutatta az úgynevezett Versenyképességi Iránytűt, amely azt a keretet tartalmazza, amelynek mentén a jogalkotási folyamatot elindítja az EU. Az egyik cél a vállalkozások terheinek könnyítése, a másik pedig a közös beszerzések előtérbe helyezése.
Magyarország egy négypontos nyilatkozatra hivatkozva állt el az Oroszországgal szembeni szankciók vétójától, azonban Szijjártó Péter figyelmeztetett, ha az ebben a nyilatkozatban foglaltak nem válnak valóra, akkor Ukrajna számíthat arra, hogy Magyarország blokkolja a velük kapcsolatos döntéseket.
Pénteken beszámoltunk arról, hogy az Európai Parlamentben tárgyalták az uniós külső határok védelmének uniós finanszírozásának lehetőségét. Tudósításunkban tévesen azt írtuk, hogy a fideszes felszólaló 10 milliárd eurós magyar költséggel számol, valóságban azonban csak kétmilliárd eurót említett László András képviselő.
A magyar kormány régóta ostromolja Brüsszelt egy számlával, ami a magyar határkerítés költségeit tartalmazza. Az Európai Bizottság eddig kategorikusan elutasította, hogy ilyen célra uniós pénzt biztosítson, azonban változás várható ebben. Viszont korántsem biztos, hogy a magyar kerítésre jut EU-s forrás.
Az Európai Parlament nagy többsége által elfogadott állásfoglalásban a testület elutasítja, hogy Oroszország az Ukrajna történelmével kapcsolatos állításokat egy törvénytelen háború igazolására használja fel. A nagy többségbe beletartoztak a Tisza Párt képviselői, de a fideszesek nem: a kormánypártiak nem szavaztak ennél a témánál.