Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) kedden volt két szavazás, amely során kristálytisztán kirajzolódott egy új többség, amely anélkül érvényesítette az akaratát, hogy szüksége lett volna baloldali támogatásra.
Az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság képviselői szerint sürgős intézkedésekre van szükség a nők és a férfiak közötti bér- és nyugdíjkülönbségek felszámolására. A szerdán elfogadott jelentést 58 képviselő támogatta, 6-an ellene szavaztak, 15-en pedig tartózkodtak.
Az Európai Bizottság két hete már jóváhagyta nyolc ország esetében a közös védelmi hitelkerethez benyújtott igényt, most újabb nyolc ország esetében hoztak hasonló döntést. Már csak három tagállam vár a sorára: közöttük Magyarország is.
Az európai egység megőrzése, a transzatlanti kapcsolatok jövője és az ukrajnai háború áll a középpontjában annak az uniós csúcstalálkozónak, amely csütörtökön kezdődött Brüsszelben. A tanácskozás előtt az uniós vezetők nyilatkozatai tükrözték az elmúlt hetek geopolitikai feszültségeit, de érezhetően óvatosan fogalmaztak Donald Trumppal kapcsolatban.
Negyedik alkalommal is megpróbálja megbuktatni Ursula von der Leyent az európai parlamenti ellenzék. Az eddigi három kísérlet kudarc volt, mivel nemhogy a kétharmados többség nem jött össze a kezdeményezőknek, de éppen fordítva, az elnök támogatói tették ki a képviselők kétharmadát. Most a Fidesz pártcsaládja, a Patrióták Európáért csoport adott be bizalmatlansági indítvány.
António Costa, az Európai Tanács elnöke január 22-ére rendkívüli EU-csúcsot hívott össze Brüsszelbe. Nem videokonferenciát, hanem személyes ülés szerveznek, egyetlen téma lesz napirenden: a transzatlanti kapcsolatok. A csúcstalálkozón a vezetők dönthetnek az eddig még soha nem alkalmazott, úgynevezett Kényszerellenes Eszköz aktiválásáról az USA-val szemben
Egy nemrégiben közzétett uniós dokumentumból kiderül, hogy Magyarországnak a legrosszabb esetben 348 menedékkérőt kellene az új menekültügyi jogszabály alapján befogadni, ugyanakkor az egyik legnagyobb uniós határkapacitást kell felállítania. Ennek minden bizonnyal erősen túlzó magyar adatszolgáltatás a magyarázata. Elmagyarázzuk, miért.
Egy napirendre sem vett kérdés ügyében soha meg nem született döntést vesz biztosra a kormány. A kormány és a párt propagandája teljesen összecsúszott az ukrán újjáépítés költségeivel kapcsolatban, de mi igaz abból, hogy Brüsszel megszorító intézkedésekkel 1,3 millió forinttól fosztana meg minden magyar családot?
A SAFE programban összesen 19 ország nyújtott be finanszírozási igényt, izgulnivalója egyedül hazánknak van.
Decemberben a 27-ből 24 tagállam úgy döntött, hogy Ukrajnának a következő két évre 90 milliárd euró kölcsönt biztosít működési és védelmi kiadásokra. Az ezzel kapcsolatos jogszabályokat az Európai Bizottság szerdán elfogadta, még az Európai Parlamentnek és az érintett országoknak kell jóváhagyniuk. A kölcsön lehetséges fedezete továbbra is a befagyasztott orosz banki vagyon.
Az elmúlt időszakban precedensértékű döntések születtek Magyarországon: lengyel politikusok kaptak politikai menedékjogot egy másik EU-tagállamban. Az ügy nemcsak a lengyel–magyar kétoldalú kapcsolatokat terhelte meg, hanem az Európai Unió jogrendjének egyik alapelvét, a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat is próbára tette. Az Európai Bizottság értékelésében arra utal, jogilag védhetőbb lenne, ha egy magyar Lengyelországban kérne menedékjogot.
A csütörtöki EU-csúcs bizonyította, hogy ha kell, Orbán Viktor nélkül is lehet olyan döntéseket hozni, amelyek kapcsán korábban az Unió ragaszkodott az egyhangúsághoz. Míg a kreatív megoldás két évvel ezelőtt a „kávézni kiküldés” volt, mára már létező uniós jogszabályok terelgetik a magyar kormányfőt. Aki természetesen ezt sikerként éli meg, és 400 milliárdos sikertörténetről beszél. De honnan is ismerős ez az összeg? Az Eurológus elemzése.
Orbán szerdán még Brüsszel meghátrálásáról beszélt, csütörtökön pedig egyenesen temette azt a tervet, hogy az EU Ukrajnának az orosz vagyon terhére nyújtana kölcsönt. Ehhez képest az EU-csúcsra érkező vezetők kivétel nélkül arról beszéltek, jelezve, hogy a téma nemhogy nem került le a napirendről, de a magyar miniszterelnök állításával ellentétben a legtöbbek által támogatott verzió.
Nem sikerült megállapodásra jutni az uniós bővítés tervezetéről, mert azt Magyarország kiegyensúlyozatlannak tartja, arra hivatkozva, hogy a szöveg irreálisan pozitív képet fest Ukrajna felkészültségéről.
A pénteken délután lezajlott írásbeli szavazást követően a tagállamok eldöntötték, hogy az Oroszországgal szembeni szankciós intézkedések időbeli hatályát határozatlan időtartamúra változtatják. Ennek értelmében a jövőben nem szükséges félévente meghosszabbítani, ezáltal nincs lehetőség vétóra sem.
Olyan területen teljesít meglepően jól a magyar vállalati szféra, ahol az államnak még bőven van pótolnivalója – az EUrologus birtokába jutott az Európai Beruházási Bank 2025-ös beruházási felmérése. A dokumentum szerint ugyanakkor jelentős lemaradás vagy strukturális gyengeség jellemző több fontos területen a beruházásoktól a digitalizációig.
Gazdaságilag nehezen értelmezhető és inkább decemberi áprilisi tréfának tűnik, hogy Magyarország az EU nettó befizető tagállamává vált, aminek azt kellene jelentenie, hogy a magyar fejlettségi adatok lényegesen meghaladják az uniós átlagot. De a hír inkább politikai és azt mutatja, hogy milyen mértékben befagytak az uniós pénzek, mert a kormány ragaszkodik az átláthatatlan közbeszerzésekhez.
Bőséges napirend és fontos ügyek, valamint ezúttal döntések is várnak a december 18-i uniós állam- és kormányfői csúcstalálkozó résztvevőire. Az Európai Tanács elnöksége szerdán délután beterjesztette a tervezett témákat az EU-hoz akkreditált nagykövetek testületének. Az EUrologus egy neve elhallgatását kérő tanácsi tisztviselőtől értesült a részletekről.
A lakhatási válság európai probléma. A kormányok különböző eszközökkel igyekeznek fellépni, de az Európai Bizottság számára is kiemelten fontos terület, ami azt jelenti, hogy közös európai fellépés várható, mi több, már történtek is lépések. Emellett azonban megmaradnak a tagállami megoldások is, amelyet az EUrologus a Pulse projekt keretében gyűjtött össze.
Közösségi oldalán Lázár János közlekedési miniszter tényként állította, hogy Magyar Péter közbenjárására nem kapott meg a MÁV 1 milliárd eurót az Európai Beruházási Banktól (EBB). A bank azonban a HVG kérdésére azt közölte, hogy nincs is ilyen döntés. Magyar Péter visszautasította a miniszter vádját.
