Az Európai Bizottság szeptemberben jelentette be, hogy a jogállamisági eljárás keretében 7,5 milliárd euró befagyasztását javasolják a magyar kohéziós alapokból, és ugyanez állt a november végén benyújtott javaslatukban is. Mivel azonban az eltelt időben több jogszabályt is elfogadott a magyar Országgyűlés, az uniós tagállamok pénzügyminiszterei azt kérték az Európai Bizottságtól, frissítsék a javaslatukat. Ebben jelezték, hogy az értékelésből hiányolják azoknak az erőfeszítéseknek a hangsúlyozását, amelyeket Magyarország teljesített, és különösen azt tartják fontosnak, hogy mindez jelenjen meg a befagyasztásra szánt összeg mértékében.

Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa péntek délután a tagállami nagyköveteknek eljuttatott és az EUrologus birtokába jutott levelében azonban lényegében fenntartja a korábbi megállapításokat. A biztos hangsúlyozza, hogy figyelembe vették azokat a lépéseket, amelyeket a november 19-i határidő után teljesített Magyarország.

Ez azonban nem bizonyítja, hogy a mérföldkövek teljesítéséhez Magyarország olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek teljes mértékben végrehajtják a korrekciós intézkedéseket

– áll a levélben. Hahn azt is hozzáfűzi, hogy a legutóbbi napokban, december 7-én elfogadott jogi szövegek is csak korlátozott változtatásokat vezettek be a Bizottsághoz 2022. november 19-én beérkezett dokumentumok korábbi változataihoz képest, amelyek a központi nyilvántartás adataira és az átláthatóságra vonatkozó közigazgatási eljárásra vonatkoznak.

Johannes Hahn

AFP / STEPHANIE LECOCQ

Ez azt mutatja, hogy Magyarország pozitív lépéseket tesz a közkiadások átláthatóságának fokozása érdekében. A közlemény 153. és 154. bekezdésében meghatározott hiányosságok és kockázatok azonban megerősítést nyernek, beleértve a strukturális és horizontális jellegűeket is.

Valamint Hahn szerint továbbra is fennáll az uniós költségvetést érintő kockázat.

Ami az összegszerűséget illeti, az Európai Bizottság logikája szerint, amikor a három kohéziós forrás 65 százalékának (ez a 7,5 milliárd euró) befagyasztását jelölték meg szeptemberben, akkor ez már egy csökkentett összeg volt, hiszen korábban még 70 százalékról volt szó. A Bizottság úgy számolt szeptemberben, hogy ha a magyar kormány teljesíti is a vállalásait, mivel az intézkedések egy része csak később lép hatályba, időben eltolódva érezteti a hatását, és addig is fennáll a kockázat, ezért az uniós költségvetés kockázatának ésszerű becslése indokolja a 7,5 milliárd eurós összeget.

Ez azt jelenti, hogy majd a tagállamoknak kell dönteniük arról, hogy végül mekkora legyen a pénzbefagyasztás mértéke – ha akarnak egyáltalán módosítani a javaslaton. Mivel az elmúlt napokban folytatódott a konfrontatív magyar politika, az EU hibáztatása, megerősödött az az uniós vélekedés is, hogy minden mindennel összefügg, vagyis Magyarország ne számítson támogatásra sem a jogállamisági eljárásban, sem a még függőben lévő helyreállítási alap kapcsán, ha számos területen lehetetlenné teszi az uniós fellépést.

Összegyűjtöttük azokat az ügyeket, amelyekről tudható, hogy Magyarország blokkolja vagy vétóval fenyegeti:

• az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós kölcsön,
• a 15 százalékos globális minimumadó,
• az Ukrajna katonai erejét támogató Európai Békekeret 2 milliárd euróval történő feltöltése,
• az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal megkötendő 20 éves szerződés,
• a kilencedik szankciós csomag,
• Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálása,
• európai menekültügyi és migrációs paktum.

A lista valószínűleg nem teljes, de jelenleg ezek a legismertebb esetek.

A fentiek közül a legsürgetőbb az ukránoknak szánt hitel. Az EUrologus parlamenti információi szerint jövő héten sürgősséggel bekerül a testület elé egy javaslat. Ez azt tartalmazza, hogy a jelenlegi költségvetési kereten kívül,

26 tagállam részvételével, tehát Magyarország nélkül az EU létrehoz egy új eszközt, amely kizárólag Ukrajna uniós hitellel történő megsegítését szolgálja.

Ezen a héten kedden – amikor Varga Mihály bejelentette, majd letagadta, hogy Magyarország nem támogatja a hitelt – a tagállamok megbízták az Európai Bizottságot, hogy készítsen el egy erre vonatkozó javaslatot. Ennek nyomán Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke tájékoztatta Roberta Metsolát, az EP elnökét, hogy a beadvány jövő héten már a parlament elé kerülhet, és el is fogadhatják. Metsola pedig a parlamenti képviselőcsoportok vezetőit informálta a fejleményekről és a támogatásukat kérte. Így jövő héten a szükséges döntést meghozhatja az Európai Parlament, amelyet majd a 26 tagállamnak kell még szentesítenie.

Az új eszköz bevezetését az Euronews értesülései is megerősítik.

Ez a fejlemény azt is jelenti, hogy az 5,8 milliárd eurós magyar helyreállítási alap ügye a tagállamok kezében van, de az idő nem őket sürgeti. Ha december 31-ig nincs minden szükséges eljárás lezárva ezzel kapcsolatban, akkor Magyarország ennek a pénznek a 70 százalékát elveszíti. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az uniós pénzügyminisztereknek – akiknek nincs már tervezett ülésük ebben az évben – minősített többséggel jóvá kell hagyniuk, hanem az Európai Bizottságnak el kell készítenie az összes szükséges dokumentumot. Bizottsági forrásaink szerint normál körülmények között ez három hetet vesz igénybe, most azonban az ünnepek és az év vége miatt az uniós bürokrácia sem dolgozik teljes gőzzel.