"A zenében nincs törzsi háború, maximum törzsi ritmus van"
Huszonegy éves az Anima Sound System egyik legfontosabb albuma, a Gipsy Sound Clash. A tavalyi kerek évfordulós ünneplést elsodorta a járvány, idén viszont koncertekkel, a dalok újra felvett, átdolgozott változatával és új számokkal ünnepel a zenekar. Az egyik új dalt a Romano Drom frontembere, Kovács Antal énekli, aki Prieger Zsolttal közösen mesélte el nekünk az újabb roma-magyar kulturális randevú történetét, és közben kiderült, a budapesti oláh cigány közegből és a szombathelyi lakótelepről induló zenekarok története és gondolkodása meglepő hasonlóságokat mutat.
Nagyjából akkor vált ki az Ando Dromból a két Kovács Antal (apa és fia) és alapították meg az azóta a világon mindenütt tomboló sikert elérő, de itthon kevesebb figyelmet kapó Romano Dromot, amikor az akkor már hétéves, és addigra fesztiválkedvencnek számító Anima Sound System megjelentette a roma zenei kultúra és az urbánus elektronika lenyűgöző keveredéséből született Gipsy Sound Clash című lemezét. Mindkét társaság járta az új évezred elején a világot, 2003-ban egy spanyol fesztiválon véletlenül egymás után léptek fel. „Egyből rajongó lettem” – mondja Prieger Zsolt, az Anima Sound System alapítója. Azóta is tart a kölcsönös tisztelet és barátság a tagok között, ami most az Öltöztessél fehérbe című új Anima-dalban egy közös produkciót is eredményezett.
Az Anima Sound System mindig is beskatulyázhatatlan, állandóan új inspirációkat kereső együttes volt, az ezredfordulón pedig épp roma zenei elemeket építette be a dalaiba. Ez a kulturális nyitottság ugyanakkor a Romano Dromra is jellemző. „Budapesten születettem, beleszülettem egy világváros kulturális sokszínűségébe, nekem nem is volt kérdéses, hogy ha zenélek, akkor az itt kapott számtalan impulzust, ezt a budapesti életérzést bele fogom szőni a dalaimba. A hagyományos oláh cigány tradíciók pedig számomra olyan természetes voltak mindig is, mint a levegővétel” – mondja Kovács Antal, aki nyitott volt mindig is a popzenére, rockra is, diszkóba járt, rádiót hallgatott. Az zenéjébe pedig mindent beépített, nem érdekelte a „folkrendőrség” véleménye, hogy csak a tiszta, autentikus népzene lehet értékes.
Ha a zenében nem lehetek szabad, akkor nincs értelme zenélni. Ez azt is jelenti, hogy nincsenek kőbe vésett klisék. A zenének határtalannak kell lennie, nemre, korra való tekintet nélkül. A saját érzéseimet, gondolataimat adom át a zenénkkel úgy, hogy az nekem és a közönségnek is örömet okoz. Ha bármi korlátozna, akkor inkább nem csinálnám.
Kovács Antal úgy véli, a Romano Drom nem egyszerűen a népzenét játssza kicsit másképp, sokkal inkább a popzene és a folk világa közé lehet belőni a zenei stílusukat. „Nagyon fontos volt nekem a Bari Károly bácsi által gyűjtött roma dalkincs, fel is használom a zenémben, viszont az azokban éneklő bácsik és nénik az ő saját mondanivalójukat öntötték a dalaikba. Ezek az ő érzéseik, nekem nagyon tetszenek, és el is sírom magam rajtuk, de ezek az övék. Én viszont azt akarom megfogalmazni, hogy én mit érzek most, ebben a pillanatban. Ők akkor voltak 50 évesek, én meg most vagyok közel ötvenéves cigányember.”
A Romano Drom dalai döntő többségben megírtak, a szövegek is 90 százalékéban megírt szövegek. „Amit én írok, nagyon hasonló lesz a népdalhoz. Az érzéseink ugyanis nem változtak. Lehet, hogy a világ és a technológia változik, de az öröm vagy a bánat ugyanolyan bennem, mint 50 évvel vagy 200 évvel ezelőtt volt az akkori bácsikban. Nincsenek nagy megfejtések az életben, a nap mindenkire ugyanúgy süt. De szeretném ezt most én megfogalmazni.”
Prieger Zsoltnak – mint mondja – a roma kultúra nem pusztán a zenéjére hatott, hanem egész életére is. „Magyar roma srácokkal fociztam a lakótelepen. A Gipsy Sound Clashen azok a lakótelepi barátaim is énekelnek, akiknek az egyhúros, bénácska gitárjait nyűttük annak idején. Sokszor foglalkoztam romaügyekel a zenén kívül is. De a roma zene iránti érdeklődésem nem csak a társadalmi elkötelezettségemből adódik, hanem egyszerűen, ahogy átjárja az életemet a kelet-közép-európaiság, ami pont arról szól, hogy természetes módon reflektálunk egymásra, a zenémbe is ilyen természetes módon épül be ez is. Nem divatból. Jó kifejezés a világzene: az minden zenét magába foglal, ami a világban van. Ilyen szempontból az Anima is világzenét játszik. Urbánus dolgokhoz, zsidó hagyományokhoz nyúlunk, Erdély-mániákusok vagyunk, stb., és mindez keveredik nálunk.”
Prieger fő üzenete a rajongóik felé immár 30 éve, és most, a Romano Drom-együttműködéssel is az, hogy legyenek mindig nyitottak. „A zenei impulzusok olyan szépen összekeverednek. Polarizált világban élünk, amiből teljességgel elegem van! Hogy mindenből a van vagy b van. Nem! A világ sokszínű. Én ezért is tudok 55 évesen lelkesebb lenni, mint voltam 20 évesen.”
Teljesen egyetért tehát Kovács Antallal abban, hogy erre a nyitottságra kell a zenében is a fókuszálni. „A popkultúra is bezárkózós. Nem is folkrendőrség működik, hanem inkább klisérendőrség, ami szerint mindenképp meg kell felelni valamiféle elvárásnak viselkedésben, társadalmi szerepben, stílusban. De nem! És én nem a hagyományok ellen beszélek, mert én tisztelem a különböző hagyományokat, és nagyon figyelek a másikra. Ennél jobb suli nincs is. Én a gyerekeknek is ezt tanítanám zenében, irodalomban és másban” – mondja Prieger.
Kovács Antal nagyon jó példának tartja ebből a szempontból az új dal elkészítését. „Nagyon örültem a felkérésnek, hogy énekeljem fel a dalt. Roma emberként ugyanis épp azokat a személyeket, lehetőségeket keressük, ahol a romaságunkat pozitívan meg tudjuk élni. Ebben az Anima-dalban úgy gondolom ez megvalósult, hozzá tudtam tenni azt, ami én vagyok. Zsolttal alig beszéltük meg, hogy mit vár el, rám hagyta, hogy úgy énekeljek, ahogy nekem jól esik.”
A szerző azt is hozzáteszi, nem koronavírus miatt alakult úgy, hogy ott sem volt az ének felvételénél. „Amikor az öcsémmel megírtuk ezt a dalt, annak a népdalszerű szövegét, egyszerűen hallottam magamban az Anti hangján. Úgy volt jó és valódi, ahogy felénekelte.”
A két zenekarban a nyitottság mellett az is nagyon hasonló, hogy mindkét társaság egyfajta családi műhelynek is tekinthető. „Nagyon örülök, hogy a srácaimmal együtt tudok zenélni, úgy, hogy közben ők igazi 21. századi fiatalemberek. A fiam dobol a hátam mögött, a másik perkázik. Olyan groove-okat tudnak játszani, hogy csak ámulok. Én pedig meg is teremtem nekik erre a lehetőséget a zenémben, hadd játsszák ezeket.”
A Romano Drom egyébként eleve családi zenekarként indult, amikor Antal az édesapjával megalakította. „Több mint 20 évet zenéltem édesapámmal. Volt olyan a Romano Drom életében, igaz, csak egy év, mert ő hamar itt hagyott bennünket, hogy három generáció volt egy színpadon. Apám, én, a fiaim. Fantasztikus érzés volt. Talán az unokáim majd beállnak a sorba.”
A Szombathelyről induló és most megint oda kötődő Anima Sound Systemet Prieger Zsolt nem is tartja zenekarnak, szerinte az inkább egy családi-baráti alkotóközösség. Lánya, Prieger Fanni már nyolcévesen – épp a Gipsy Sound Clashen szereplő – Tekerd című dalban bemutatkozott, és azóta is az Anima közelében van (sok évig volt a fő énekese a zenekarnak). Most a színész Törőcsik Franciska a frontember, de Fanni is besegít időnként. Prieger Zsolt testvére pedig egészen kis koruktól („amikor még lábasokon, meg dobozokon játszottunk”) állandó alkotótárs, mind a mai napig együtt dolgoznak, az Öltöztessél fehérbe is közös szerzemény.
Az Anima nem is a klasszikus popzenekari utat járja, nem akar a popzenei kontextus elvárásainak megfelelni. „Ugyanolyan boldogító számunkra 60 ezer, 6 ezer, de akár 60 ember előtt játszani – állítja Prieger. – A zene minősége nem a közönség számán múlik.”
Prieger és Kovács abban is egyetért, hogy különösebben nem befolyásolja a zenéjüket, felvételeiket, koncertjeiket az a társadalmi, kulturális kontextus, amiben megszületnek „Ahogy Anti mondta, ugyanolyan képeket, hangokat, érzelmeket közvetít egy produkció, ha működőképes, mint 200 éve. Ezért nem játszik szerepet a társadalmi közeg. Persze valamennyire színezi a produkciók befogadását, de igazából
a jó dal az, ami üt.
Anti is azt gondolja, hogy ha egy dal őszinte és tiszta, akkor kizárja azeket.”
Prieger szerint még egy fontos előnye van a jó zenének „A zenében nincs törzsi háború, maximum törzsi ritmus van. Az örök értékek szempontjából ez teljesen értelmezhetetlen. A társadalmi közeg hatással van az alkotóra és a befogadóra is, de csak úgy, mint egy hívő keresztényre az, hogy éppen üldözik, elfogadják, akadályozzák, vagy segítik, hogy gyakorolja a hitét: nem fog kevésbé hinni azért, mert a politikai berendezkedés épp olyan amilyen. Az igazi zene a mélyben nem foglalkozik világi dolgokkal, az transzcendens és örök. A zene az örök értékek szempontjából őrülten konzervatív, attitűdjében pedig radikálisan nyitott.”
Az Anima Sound System „roma bulija” augusztus 3-án lesz a Kobuciban. Fellép a zenekarral Kovács Antal mellett Bognár Szilvia, Mitsoura, Prieger Fanni, Thelma Lincoln. A koncerten lesz a bemutatója az Öltöztessél fehérbe című dalnak is.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Prieger Zsolt: Operettországban a merész farkasból bármikor lehet engedelmes kutya
Szerzőnket egy a napokban megjelent archív Beatrice-album repítette vissza a gyerekkorába, hogy egy vonatút, egy koncert és egy atyai pofon erejéig felidézze a Kádár-kor kulturális-társdalami tájképét és levonjon néhány tanulságot a jelenre nézve is.
